Szami al-Aszkari, az iraki miniszterelnök egyik tanácsadója közölte, hogy a csapatok áthelyezése része annak a tervnek, amelynek keretében iraki erők veszik át az ellenőrzést Bagdad belső területein, míg a főváros külső negyedeiben a nemzetközi erők felügyelik a rendet. Hozzátette, hogy a friss egységek részt vesznek a terrorista csoportok székhelyének számító területek elleni hadműveletekben. A terv az, hogy ezek az egységek hosszú távon is az iraki fővárosban maradnak.
27 halott
Núri al-Maliki miniszterelnök szombaton ismertette Bagdad új biztonsági tervét, hangoztatva, hogy a törvénytelen fegyveres csoportok felszámolásakor nem lesznek tekintettel vallási hovatartozásra. A politikus ezzel azt sugallta, hogy kész leszerelni a síita közösséghez hű milíciákat, ahogy ezt Washington és az egykor az országot kormányzó szunnita kisebbség követeli. Máliki bejelentése előtt 27 holttestet találtak a helyi rendőrök Bagdad központjában, az erősen őrzött zöld zónától nem messze északra, egy temető közelében, s a kiérkező erők fegyveresekkel csaptak össze. Az összecsapásban az állami televízió szerint harminc ellenséges fegyverest lőttek le a katonák, s letartóztattak nyolcat, köztük öt szudáni állampolgárt. Vasárnap tizennégy személy vesztette életét különböző terrorcselekményekben szerte Irakban.
Az amerikai védelmi minisztérium eközben megnevezte azt a két katonai parancsnokot, akit a washingtoni kormányzat új iraki stratégiájához igazodva a térségbe kíván vezényelni. Robert Gates tárcavezető William Fallon tengernagyot jelölte a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők élére, vagyis John Abizaid tábornok helyére, az Irakban állomásozó amerikai haderő parancsnoki beosztására pedig David Petraeus altábornagyot javasolta, aki George Casey tábornokot váltaná fel.
Ellenvélemények
Harry Reid, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője a hét végén megerősítette, hogy pártja ellenzi újabb haderők Irakba való küldését. Reid, aki pártja heti rádióműsorában nyilatkozott, úgy vélekedett, hogy az újabb katonák Irakba vezénylése helyett George Bush elnöknek meg kellene értetnie az iraki kormánnyal: itt az idő, hogy kezükbe vegyék saját jövőjüket. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az elnök 4-6 hónapon belül bejelenti az amerikai haderők fokozatos kivonását a közép-keleti országból.
Nem lehet elég amerikai katonai egységet küldeni Irakba, és késő is lenne, csupán tovább mérgezné a helyzetet az országban a koalíciós erők számára – így vélekedett Wesley Clark amerikai tábornok a The Independent On Sunday című vasárnapi lapban megjelent írásában. Clark, aki 1997 és 2000 között a Koszovóba vezényelt NATO-csapatok parancsnoka volt, emlékeztetett arra, hogy a szerb tartományban 40 ezer katona jutott a kétmilliós lakosságra, ennek fényében Irakban legalább 500 ezerre lenne szükség, éppen ezért az egységek 20 ezer fővel való növelése nem érne semmit. “Az újabb csapatok telepítése még törékenyebbé tenné az amerikai haderőket, még inkább aláásna harci kedvüket, és azzal is fenyegetne, hogy még jobban eltávolodnának az iraki lakosságtól” – írta Clark, aki 2004-ben egy rövid ideig demokrata párti elnökjelölt is volt.
Az iraki koalíciós erők a Pentagon legutóbbi adatai szerint jelenleg 132 ezer amerikai és 17 ezer, más országokból érkezett katonából állnak. Az amerikai média szerint George Bush elnök szeretne még legalább 20-40 ezer katonát Irakba küldeni, és ennek bejelentése a jövő hét elejére várható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
