Javier Solana vasárnap az osztrák kancellári hivatal épületében tartott kétnapos találkozóról csak annyit mondott a sajtónak, hogy több mint 7 órán keresztül tárgyaltak, és ez “a kemény munka produktív volt”. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint előrelépést is tettek, és bizonyos félreértéseket is tisztáztak. Laridzsáni szerint is “alkotó szellemű és produktív” volt a találkozó, amelyen a félreértések közül sokat tisztáztak. Következő találkozójuk helyéről és időpontjáról semmit nem mondtak. Solana szóvivője annyit jelentett be, hogy a politikus még vasárnap Brüsszelbe utazik, ahonnan Kinshasába repül az ottani EU-csapatok meglátogatására, és ott szerdáig marad.
A találkozóra azt követően került sor, hogy augusztus 31-én lejárt az a határidő, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa szabott Iránnak urándúsítási programja leállításához. A BT 5 állandó tagja és Németország korábban olyan javaslatcsomagot nyújtott át Iránnak, amelyben gazdasági és egyéb jellegű “ösztönzőket” kínáltak fel a teheráni kormánynak, ha lemond az urándúsításról. Teherán ugyan válaszolt az ajánlatokra, de nem állította le az urándúsítást, az ajánlattevők pedig nem tartották elfogadhatónak az iráni választ. Egyelőre nem tudni, hogy érvényes-e még a 6 ország ajánlata, illetve a Biztonsági Tanács újabb lépést tesz-e Teherán ellen, azaz megvizsgálja-e szankciók lehetőségét. A Solana-Laridzsáni találkozónak is az a legfőbb célja, hogy valamiféle kiutat találjanak ebből a helyzetből. Az Egyesült Államok és az EU is azt gyanítja, hogy Irán titokban atomfegyverhez, illetve ilyen fegyver gyártói kapacitásához akar hozzájutni, és ezért nem mond le arról, hogy uránt dúsítson. Teherán cáfolja a vádakat, és azt hangoztatja, hogy kizárólag energiaigényeinek a kielégítése érdekében fejleszti atomiparát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sem talált bizonyítékot iráni atomfegyvergyártásra, de az atomprogram ügyét február elején a BT elé terjesztette, arra hivatkozva, hogy Teherán nem működik együtt maradéktalanul a bécsi központú szakosított ENSZ-szervezettel, és atomprogramjával kapcsolatban nem ad választ minden kérdésre.
A BT 5 állandó tagja közül Oroszország és Kína ellenzi, hogy nemzetközi büntetőintézkedésekkel sújtsák Iránt atomprogramja miatt. Az osztrák tömegtájékoztatásban megjelent elemzések némelyike már a BT által megszabott határidő lejártakor elképzelhetőnek tartotta, hogy egyre szigorodó szankciók sújthatják Iránt. Először megtilthatják nukleáris anyagok szállítását Iránba (ahol orosz segítséggel épül atomerőmű), utazási tilalmat hirdethetnek iráni atomtudósok, később pedig kormánytisztviselők számára, befagyaszthatják az iráni állam külföldi számláit (állítólag 39 országban 25 milliárd dollárról van szó), fegyverszállítási tilalmat hirdethetnek, korlátozhatják az iráni repülőgépek kereskedelmi célú repüléseit, korlátozhatják a hitelnyújtást. Az osztrák tömegtájékoztatás szerint állítólag az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is elvben már megállapodott ezekről a lépésekről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
