A terv fő vonalait már szerdán, a római konferencián felvázolta Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök. Az azonnali tűzszüneten kívül a terv tartalmazza a libanoni és izraeli foglyok szabadon engedését a Vöröskereszt közvetítésével, az izraeli csapatok visszavonását az ENSZ által kijelölt „kék vonalra”, a menekültek hazatérését, valamint az ENSZ BT ígéretét, hogy a saját igazgatása alá vonja a Seeba-tanyáknak nevezett területet.
A béketervben szó van még a libanoni kormány fennhatóságának helyreállításáról saját területén, a saját, törvényes fegyveres erőivel. A tervezet szerint az ENSZ megerősítené libanoni erőit létszámban, felszerelésben, megbízatását és hatókörét kiszélesítené. Az ENSZ kötelezettséget vállalna, hogy végrehajtják a Libanon és Izrael között 1949-ben aláírt fegyverszüneti megállapodást, és a nemzetközi közösség vállalná Libanon megsegítését minden téren a háború okozta károk helyreállításában.
Az an-Nahar libanoni napilap értesülése szerint a síita Hezbollah szervezet, amelynek a miniszterei ott ülnek a kormányban, csak az utolsó pillanatban adta beleegyezését a terv elfogadásához.
Izrael szerint az ENSZ alkalmatlan
Izrael jelezte, ellenzi, hogy a béketervben foglaltak szerint ENSZ-erők vigyázzanak a libanoni határra, mivel az eddigi tapasztalatai alapján hatástalannak tartja a világszervezet ilyen irányú tevékenységét – jelentette ki péntekre virradóra Izrael ENSZ-nagykövete. A határtérségben 1978 óta szolgálnak ENSZ-békefenntartók (UNIFIL), de Izrael szerint annyira alkalmatlanok a feladatra, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet néha menedékként is használja őket.
Sohasem voltak képesek megakadályozni egyetlen Izraelre leadott lövést, egyetlen terrorista támadást vagy emberrablást sem – mondta Dan Gillerman az ENSZ New York-i székhelyén, egy rendezvényen. A nagykövet szerint az esetleg felállítandó nemzetközi erőt hatékony, hivatásos katonákból kell összeállítani, akik olyan országból érkeznek, ahol jó a kiképzés, és képesek ellátni a feladatokat.
Teljesen le kell fegyverezniük a Hezbollahot, és bebiztosítani, hogy ne legyen képes terrorcselekedetekre. Figyelniük kell ugyanakkor a libanoni-szíriai határt is, hogy ne érkezzenek további illegális fegyverszállítmányok Libanonba – sorolta. Gillerman a kormánya nevében ismét bocsánatot kért azért, mert az izraeli légierő megölt négy ENSZ-katonát, de közölte, hogy országa nem egyezik bele semmiféle közös vizsgálatba az ügyben.
Az offenzíva újabb lendülete
Péntekre virradóra egyébként több mint hatvan légitámadást intéztek izraeli harci repülőgépek és helikopterek a dél-libanoni Bekaa-völgy déli részén egy, a síita Hezbollah által ellenőrzött körzet ellen – közölte a libanoni rendőrség.
Négy helikopter nyolc levegő-föld rakétát lőtt ki Kilia-Dalafa körzetére, ezt megelőzően a vadászgépek egy óra hosszat bombázták az izraeli határtól 30 kilométerre fekvő területet. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
A libanoni háború legújabb fejleménye, hogy az izraeli hadsereg Tirosz városát lőtte, ott is a Hezbollah főhadiszállását egy toronyház 12. emeletén. Az épületet romba döntötték, mivel Izrael szerint onnan vezényelték a haifai öböl ellen a 220 milliméteres szíriai gyártmányú rakéták kilövését. Az akcióban öt civil életét vesztette. Izrael most rakétaelhárító rendszert telepít Tel-Aviv térségébe, hogy felkészüljön nagyobb hatótávolságú rakéták támadásaira – közölte egy katonai szóvivő. A Hezbollah katyusái ugyanakkor továbbra is megkeserítik Észak-Izrael óvóhelyekre szorult lakóinak életét, ahonnan már csak a legszegényebbek és az legelesettebbek nem költöztek át az ország délebbi területeire.
___####____
Az izraeliek erősebb csapást akarnak
Az izraeliek csaknem háromnegyede a Libanon elleni offenzíva keményítését követeli és támogatja újabb tartalékos egységek mozgósítását – ez derült ki a Jediót Ahronót című nagy példányszámú izraeli napilap pénteken közzétett közvélemény-kutatásából. A Dahaf-intézet által megkérdezettek, köztük zsidók és izraeli arabok, 71 százaléka úgy vélekedett, hogy a hadseregnek “keményebben kell lesújtania” Libanonban, 26 százalék volt ellenkező véleményen, míg a többiek tartózkodtak. A zsidó közösség részéről a támogatás még egyértelműbb: 82 százalék áll a még erőteljesebb katonai fellépés mellett. A tartalékosok mozgósítását 65 – a zsidó lakosság részéről 74 – százalék helyesli. A felmérésben résztvevők 80, a zsidó közösség tagjainak 90 százaléka elégedetten nyilatkozott a hadsereg tevékenységéről a viszonylag nagy veszteségek – eddig 33 halott – és a taktikai hibák ellenére. Az összlakosság 82, a zsidó lakosság 92 százaléka jogosnak tekinti a háborút. A felmérést csütörtökön még azelőtt készítették, hogy az izraeli kormány zöld utat adott három tartalékos hadosztály mozgósításának.
