A magyar diplomácia vezetője szerint a tanácskozáson kiegyensúlyozott határozat született a mostani libanoni-izraeli konfliktus ügyében: eszerint a válság előidézésben felelőssége van a Hezbollahnak, de Izrael aránytalanul válaszolt, s most mindenkinek tartózkodnia kell a konfliktus elmélyítésétől. Ugyanakkor elismerte, arra a kérdésre, hogy az EU szerint vajon mi lett volna “arányos” reagálás Izrael részéről a Hezbollah akcióira, a brüsszeli megbeszélésen nem született válasz.
A tanácskozáson Javier Solana, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője beszámolt néhány órával korábbi bejrúti tárgyalásainak eredményeiről. Göncz Kinga szerint Solanának az a benyomása, hogy a libanoni kormánynak nem csak ráhatása nincs a történésekre, de információval is nagyon kevéssel rendelkezik. S emellett az EU képviselője számára úgy tűnt, az izraeli támadások nem sok kárt okoztak a Hezbollah állásaiban: azaz aligha várható gyors megoldás.
A külügyminiszteri tanácskozáson – szintén Solana tájékoztatása alapján – szó volt még az iráni atomprogramról. Göncz Kinga szerint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, hogy Ali Laridzsánival, a nukleáris kérdésekben illetékes főtárgyalójával folytatott legutóbbi – múlt heti – megbeszélésén nem kapott semmilyen választ, sem arra, hogy miként fog reagálni Irán a nagyhatalmak ajánlatára, sem arra, hogy mikor születik majd meg a teheráni döntés.
A külügyminiszterek tárgyaltak a koszovói kérdésről, a tartomány jövőbeli státusának ügyéről is. Göncz Kinga felszólalásában azt hangsúlyozta: csak az hozhat hosszú távú megoldást, ha a Koszovóban élő szerbek számára biztosítják a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. S itt nem csak az emlékhelyek megóvásáról van szó, de az életfeltételek, így például a megfelelő gazdasági lehetőségek biztosításáról is – tette hozzá a magyar külügyminiszter.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
