Nagyvilág

A közel-keleti háború nyomta rá bélyegét a G8-találkozóra

Az izraeli-libanoni konfliktus nyomta rá a bélyegét a G8-as országcsoport szentpétervári hétvégi csúcstalálkozójára. A Nyolcak megállapodtak abban: kemény hangvételű üzenetet küldenek a Közel-Keleten harcban álló feleknek, és zárónyilatkozatot adtak ki az oktatásról, az energiabiztonságról és a fertőző betegségekről.

A hét vezető ipari nagyhatalom és Oroszország szentpétervári csúcstalálkozóján vasárnap este elfogadott zárónyilatkozatban az energiapolitikáról, az oktatásról és a fertőző betegségekről fogalmazták meg közös álláspontjukat a Nyolcak. A nyolc állam vezetői a közel-keleti háborúról is állást foglaltak.

Három fő téma

A Nyolcak által elfogadott zárónyilatkozat három területet nevezett meg a találkozó legfontosabb témájának. Az energiabiztonságról a zárónyilatkozat főbb megállapításai. a Nyolcak elkötelezettek “az átlátható, hatékony és verseny jellemezte globális energiapiacok mellett”, valamint pártolják a kereslet és kínálat diverzifikálását, a hatékonyabb energiafelhasználást, a létfontosságú energia-infrastruktúra védelmét, akár terrortámadásokkal szemben is. A dokumentumban a Nyolcak óvatos támogatásukról biztosították a nukleáris energiát, mint a szénhidrogének alternatíváját;

Az oktatással kapcsolatban a Nyolcak támogatja a magas színvonalú oktatást, főleg a matematika, a tudomány és a technológia területén, mivel ez kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy az országok növeljék versenyképességüket az egyre globálisabbá váló piacon. A tagok üdvözlik az idegen nyelvek tanulását és elsajátítását ösztönző kezdeményezéseket az oktatás minden szintjén.

A fertőző betegségekről tett zárónyilatkozatban a Nyolcak megpróbál javítani a fertőző betegségek monitorizálásában való nemzetközi együttműködést; igyekeznek több pénzt juttatni az AIDS, Tuberkulózis és Malária Elleni Globális Alapnak. Továbbra is céljuknak tekintik, hogy 2010-re a világon minden rászoruló hozzájusson a HIV/AIDS-kezeléshez.

Megosztottak a közel-keleti konfliktusról a vélemények

Bár valamennyi G8-vezető elítélte a Hezbollah rakétatámadásait és a két izraeli katona elrablását, Jacques Chirac francia elnök túlzottnak minősítette Izrael katonai reagálását. A házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, hogy az ellencsapásnak arányosnak kell lennie. Putyin úgy vélte, hogy Izrael távolabbi célokat követ, mint katonáinak kiszabadítása. Ezzel nyilván arra célzott, hogy Izrael katonailag meg akarja gyengíteni a Hezbollahot. Angela Merkel, német kancellár elmondta, hogy a Nyolcak üzenetének világos politikai tartalma van. Felkéri az izraeli katonák elrablóit, hogy engedjék szabadon túszaikat, Izraeltől pedig azt követeli, hogy állítsa le katonai műveleteit. A dokumentum egyben a résztvevők támogatásáról biztosítja a libanoni kormányt.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a csúcs margóján úgy vélekedett: egy azonnali tűzszünet nem jelent megoldást a Közel-Keleten. Szerinte rossz jelzés lenne az iszlám szélsőséges libanoni Hezbollah és a palesztin Hamász számára, ha az átmeneti fegyvernyugvás után újra abba a helyzetbe kerülhetnének, hogy folytassák Izrael elleni rakétatámadásaikat. Rice szerint a Közel-Keleten olyan tartós megoldásra van szükség, amely a mérsékelt erőket, így Mahmúd Abbász palesztin elnököt vagy Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnököt erősíti. Ha az erőszak úgy ér véget, hogy a Hezbollah és a Hamász megőrizheti fegyvereit és az Izrael elleni rakétatámadások képességét, Szíria és Irán pedig továbbra is kézben tarthatja a kulcsot, akkor hamarosan újra még rosszabb helyzet állhat elő – érvelt Rice médiajelentések szerint. “A szélsőségesek nem csak Izrael ellen harcolnak, hanem általában a béke alapjait támadják. Az Izrael elleni legutóbbi támadások és az emberrablások támadást jelentenek a közel-keleti békéhez vezető lépések ellen” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik