Nagyvilág

Az ENSZ BT előtt az iráni atomügy

Az Európai Unió kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az iráni atomprogram ügyében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amely azonban nem kezdeményez büntetőintézkedéseket Iránnal szemben.

A 35 ország képviselőiből álló kormányzótanácsnak ezúttal nem sikerült a szokásoknak megfelelő konszenzust kialakítania az Egyesült Államok által is támogatott határozati javaslat kérdésében, így arról szavazást tartottak. A testület 27:3 arányban – Kuba, Szíria és Venezuela ellenszavazata mellett – fogadta el az unió tervezetét, míg 5 ország képviselői tartózkodtak.

A hivatalosan még közzé nem tett dokumentumban az iráni atomprogram miatti komoly aggodalmának ad hangot az atomsorompó-szerződésben foglaltak betartásán őrködő szervezet. A NAÜ Irán szemére veti, hogy sok hiányosság tapasztalható a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban. A szervezet a határozatban kinyilvánította, hogy hiányzik a bizalom az iráni nukleáris program kizárólagos békés jellegét illetően. Ezért felkérik Mohamed el-Baradeit, a NAÜ főigazgatóját, hogy terjesszen jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az iráni atomprogramról, egyebek között arról, milyen lépéseket vár a NAÜ Irántól.

Teljes együttműködést várnak

A határozatban felszólították Iránt, hogy ismét állítsa le az urándúsítással kapcsolatos minden tevékenységét, fontolja meg – a nukleáris fegyverhez felhasználható plutóniumot „termelő” – nehézvizes reaktor megépítéséről való lemondás lehetőségét. Iiktassa törvénybe az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi a NAÜ előre be nem jelentett ellenőrzéseit az iráni atomlétesítményekben, tegye lehetővé a nemzetközi ellenőrök kiegészítő vizsgálódásait, beleértve meghatározott személyek meghallgatásának a lehetőségét, valamint olyan dokumentációkhoz való hozzáférést, amelyek nukleáris anyagok, illetve berendezések feketepiaci forgalmával állhatnak összefüggésben.

Nincs szankció

A határozatban megállapították, hogy az iráni atomprogram ügyének a megoldása hozzájárulhat a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet céljának az eléréséhez. A határozatnak a diplomáciai szóhasználat patikamérlegén kiegyensúlyozott szövegében nem kértek semmiféle lépést a Biztonsági Tanácstól, amely azonban – elméletileg – büntetőintézkedéseket is elrendelhet Iránnal szemben. Állítólag ez volt a feltétele annak, hogy Oroszország megszavazza a határozatot.

A NAÜ kormányzótanácsának rendkívüli ülésével kapcsolatban már Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója is hangsúlyozta napokkal ezelőtt, hogy a BT bizonyosan nem tesz semmilyen lépést, amíg el nem készül az iráni atomprogramról szóló új NAÜ-jelentés. Greg Shulte, az Egyesült Államok bécsi ENSZ-nagykövete napokkal ezelőtti bécsi sajtónyilatkozatában leszögezte: „most nem törekszünk szankciókra vagy más jellegű büntetőintézkedésekre. Ehelyett a Biztonsági Tanács tekintélyének a súlyával szeretnének támogatni a NAÜ erőfeszítéseit”.

Irán nem enged

Irán viszont – korábbi fenyegetőzését megismételve – szombaton bejelentette, hogy hozzáfog az urándúsításhoz. Dzsavad Vaidi, a bécsi székhelyű NAÜ központjában tárgyaló iráni küldöttség vezetője közölte, hogy a határozat elfogadása miatt hazája ismét nekikezd a dúsításnak. Vaidi szerint a kormányzótanács határozat politikailag motivált, és annak nincs semmiféle jogi vagy műszaki alapja. Azzal vádolta a NAÜ-t, hogy a határozattal megakasztotta a diplomáciát, és egyelőre nem világos, hogy mikor és hogyan lehet majd visszatérni ahhoz.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik