Az ENSZ-közgyűlés idén áprilisban közfelkiáltással fogadta el az egyezményt, amely bűncselekménnyé nyilvánítja nukleáris anyagok birtoklását és az azokkal való fenyegetést. A szerződést szeptember 14-től írhatják alá a tagállamok, amit az ENSZ-csúcs első napja során közel negyven ország képviselői, Sólyom Lászlót is beleértve már meg tettek. Az egyezmény azután lép hatályba, ha azt már 22 ország ratifikálta.
Sólyom szerdán, helyi idő szerint kora este szólalt fel a világszervezet jubileumi csúcstalálkozóján. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ nélkül a világon ma kevesebb biztonság, szabadság, igazság és társadalmi demokrácia lenne. A világ napjainkban ugyanakkor példátlan kihívásokkal és súlyos fenyegetésekkel néz szembe, ezért egy megújuló, megreformált szervezetre van szükség – mondta a magyar köztársasági elnök.
Magyarország és Szaúd-Arábia politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak az előmozdításáról tárgyalt Sólyom és Szultan bin Abdel-Aziz herceg, trónörökös. A megbeszélésen az államfő szorgalmazta a kapcsolatok fejlesztését, a két ország külügyminiszterének a találkozóját. Ezt követően a köztársasági elnök kötetlen megbeszélést folytatott Jorge Sampaio portugál köztársasági elnökkel a két ország baráti kapcsolatairól, valamint az Európai Unió jövőjéről az alkotmányszerződésről rendezett elutasító népszavazások fényében.
A diplomaták utolsó pillanatig tartó egyezkedése dacára “kilúgozott” tervezetet terjesztett az ENSZ a világszervezet reformjáról és a globális kihívások kezeléséről megnyílt csúcsértekezlete elé. Kofi Annan szerint a dokumentum “indulásnak jó”, a reformot folytatni kell. A főtitkár megjegyezte: „Legyünk azonban őszinték egymással. Még nem vittük véghez azt a gyökeres és alapvető reformot, amelyre szerintem és még sokan mások szerint is szükség lenne”. A 36 oldalas dokumentumból a vitatott részeket kihúzták vagy a konkrét megfogalmazást általánossal cserélték fel, illetve a nehéz döntéseket az ENSZ Közgyűlésére hagyták.
