Békeküldetés 2005 néven közös kínai–orosz hadgyakorlat kezdődik csütörtökön mintegy tízezer katona részvételével. A hadijáték hivatalosan azt szimulálja, hogy egy elképzelt harmadik országban kitörő etnikai konfliktus nyomán a két ország csapatai – nemzetközi felhatalmazással – szétválasztják a harcoló feleket.
A The Moscow Times által megkérdezett elemzők szerint másról van szó. A felvonultatott hosszú hatótávolságú TU-22M bombázók, és a két TU–95-ös stratégiai bombázó nukleáris robbanófejek célba juttatására is alkalmas, így repülőgép-anyahajók ellen is bevethetők. Szerepet játszanak még rajtuk kívül a gyakorlatban tengeralattjárók és nagy hatótávolságú vadászgépek is. Mindebből arra következtetnek, hogy a gyakorlat során Tajvan elfoglalását és az amerikai hadiflotta távol tartását szimulálják a csapatok.
Kína érdekei világosak
A hadgyakorlatban való kínai részvétel mozgatórugói világosak: Kína éreztetni akarja, hogy Tajvan megtámadása továbbra is szerepel terveiben, és az egy Kína elvének erőszakkal való érvényesítéséről a megváltozott tajvani belpolitikai viszonyok ellenére sem mondott le – nyilatkozta a FigyelőNetnek Deák Péter biztonságpolitikai elemző.
A szakértő ezzel együtt valószínűtlennek nevezte, hogy Kína a következő tíz év során megtámadná Tajvant, mert ezzel azonnal legalizálná az amerikai katonai jelenlétet a térségben. A hatalmas ázsiai ország ugyanakkor ellenzi az amerikai hegemóniát, ami ellen elsősorban gazdasági eszközökkel tesz: célja, hogy Kína – az Európai Unió mellett – gazdasági ellenpólust képezzen az Egyesült Államokkal szemben.
Az oroszokat a pénz hajtja?
Az orosz részvétel indokai bizonytalanabbak. Deák Péter szerint Oroszországnak nem érdeke a Tajvan körüli feszültség növelése, mert az erősítheti a térségben a japán–amerikai összefogást, ugyanakkor a katonai demonstráció szolgálhatja Belső-Ázsia orosz érdekszférában tartását. A The Moscow Timesnak nyilatkozó elemzők is hasonlóan látják a helyzetet, és emlékeztetnek: az Egyesült Államok Oroszország stratégiai partnere, és például az amerikai katonák afganisztáni jelenléte Moszkva számára is kedvező, stabilizáló hatással bír, így az orosz–amerikai viszony romlása nem valószínű.
A moszkvai lap gazdasági okokat lát a hadgyakorlatban való orosz részvétel mögött. Kína évente mintegy egymilliárd dollárért vásárol fegyvert Oroszországtól, amely a közelmúltban jelentette be, hogy kereskedni fog az eddig csak saját maga számára fejlesztett TU–22M és TUu–95-ös gépekkel. Az új fegyverek bemutatására pedig a hadgyakorlatnál jobb alkalom nem szükséges.
Az utóbbi forgatókönyvet látszik igazolni az orosz katonai vezetés nyilatkozata, amely bagatellizálja a hadgyakorlat jelentőségét. A közlemény szerint a két ország közös gyakorlata szokásosnak mondható, és a térségben az orosz hadsereg az amerikai, a japán és az indiai katonasággal is gyakorlatozik közösen.
