A litván szakember több okot is felsorolt arra, hogy a gyakorlatban miért tartja keresztülvihetetlennek a hároméves költségvetési terv esetleges elfogadására vonatkozó „budapesti formulát”.
A biztos szerint a hároméves költségvetési keret túl kevés időt adna a többéves futamidejű, hosszú távú programok tervezésére és megvalósítására. Nem hagyna időt az egyik pénzügyi perspektíváról való megállapodás és a következő kitárgyalásának megkezdése között. A biztos asszony arra is felhívta a figyelmet, hogy a júniusi költségvetési vita lezárását meghiúsító okok ugyanúgy fennállnának, ha az EU a hét- helyett csak hároméves pénzügyi tervezésre szavazna.
Grybauskaite azért sem tartja reálisnak a magyar tervet, mert az véleménye szerint a tagállamok erős ellenállásába ütközne. Három év után a felzárkóztatási támogatásra való jogosultságot már nem 25, hanem 27 tagállam (Bulgária és Románia belépése után) statisztikai átlaga alapján számolnák ki, és ebben az esetben nem csak az eddigi kohéziós államok, hanem a tíz új tagország közül is néhány is rosszabbul járna, mint a hétéves költségvetési kerettervvel.
