Bár az egyik konzervatív jelölt, Mohszen Rezaie a Forradalmi Gárda volt főparancsnoka tegnap bejelentette visszalépését, még mindig nagyon szoros a verseny az iráni választáson. Bárki is nyerjen azonban, nem várható igazi változás, az igazi hatalom Ali Hamenei ajatollah és az Őrök Tanácsának kezében marad. Így még Moin hatalomra kerülésével seb valószínű liberalizáció. Ő egyébként azt ígéri, hogy kivizsgáltatja az emberjogsértéseket, és felülvizsgálja a nem választott vallási vezetők hatalmi jogkörét.
A távozó Mohammed Khatemi elnök sem tudta véghez vinni ambiciózus reformelképzeléseit. Bár a politikai párbeszéd felélénkült, az elmúlt nyolc évben ugyanúgy börtönbe vetették a reformpolitikusokat, tüntetéseken diákokat vertek és liberális újságokat tiltottak be. A reformmozgalom kiábrándultsága ezért óriási. Részvételük legitimálná a politikai rendszert, de esélyt adna a reformjelöltek győzelmére.
Iránban az1979-es forradalom a nyugati típusú demokrácia és az iszlám teokrácia sajátos elegyét szülte. Minden 15 év feletti iráni férfi és nő választó és választható. Csaknem 47 millióan járulhatnak az urnákhoz. Az elnöki mandátum négyéves, két egymást követő ciklus után le kell mondani. A jelöltek alkalmasságát azonban az Őrök Tanácsa – hat magas rangú vallási vezető és hat iszlám jogász – vizsgálja meg, innen a nőket kizárják.
