Kormánykudarc – mernek csomagolni?

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy lesznek következményei a vasárnapi választásnak. A politikai “leszámolások” egyedül az abszolút győztes Fideszt hagyják érintetlenül, az MSZP-ben viszont állítólag már elkezdődött a bűnbakkeresés. A kormány részéről Kovács László pártelnököt és magát a kampányt (illetve annak atyját, Ron Werbert) okolják, míg a pártban a kormányt és Medgyessy Pétert hibáztatják. A konkrét személyi döntésekre az MSZP várhatóan októberre összehívandó rendkívüli tisztújító kongresszusán kerülhet sor, jólértesültek szerint szinte biztosra vehető Kovács László távozása.

A viták most inkább a színfalak mögött zajlanak majd, és az SZDSZ jó szereplése elnapolja a korábban rebesgetett nagy kormányátalakítást, konkrétan például Csillag István menesztését. A két kisebbik párt sikere saját belső ellenzékük szempontjából sem közömbös: a két EP-mandátumot szerző SZDSZ élén megszilárdult Kuncze Gábor helyzete, az egyetlen képviselővel bejutott MDF-ben pedig Dávid Ibolya és az ő irányvonala lett minden eddiginél erősebb. Olyannyira – írja a Magyar Hírlap –, hogy heteken belül komoly elbeszélgetésekre, majd kizárásokra lehet számítani a kisebbik ellenzéki pártban.

Ki mit gondol? „Kétféle következtetésre juthat a választások után a nagyobbik kormánypárt: vagy arra, hogy nem volt eléggé demagóg, vagy arra, hogy nem volt elég reformpárti” – idézi a Népszabadság Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatóját. A szakember kiemelte: „az utóbbi két évben a koalíció előbb az ígéretek betartásával, a béremelések és a szociális kiadások növelésével foglalta el magát, majd következett az elkerülhetetlen kiigazítás, a pénzügyi egyensúly és a versenyképesség helyreállítására tett kísérlet. Most eltöprenghet a kabinet: merre tovább. Ha a reformok mellett dönt – ez lenne a helyes irány –, az idén hozzá kell fognia a munkához, tartania kellene a költségvetés hiányát, és vigyázni, hogy a következő választások előtt a gazdaságpolitika „európai” maradjon, vagyis ne kerülhessen megint a gazdasági ésszerűség elé a politikai célú osztogatás.” Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint intő jel, hogy Orbán Viktor határozottan követeli a Nemzeti Petíció megvalósítását, az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatok elfogadását. „Amennyiben a kormány enged a Fidesz nyomásának, és nem a saját, hanem az ellenzék gazdaságpolitikáját hajtja végre, az komolyan megingathatja a befektetők bizalmát” – véli a kutató. „A magyar gazdaság a vasárnapi választástól függetlenül halad majd tovább a jelenlegi pályán, ha a folyamatok rossz irányt vesznek, az nem a belpolitika, hanem a külpiac negatív hatásai miatt történhet – mondja Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Szerinte a hazai reformok felgyorsítása régóta elhatározott tény: „mivel Európa-szerte lecsengtek a választások, mindenütt elkezdődhet egy nyugodtabb korszak, így végre a magyar kormány is összpontosíthat a gazdaság versenyképességének javítására.”

Kellene még 100 milliárd 

A politikai következményeknél azonban még fontosabbak a választási eredményekből levonható gazdasági üzenetek, illetve az ezekből kiolvasható kérdőjelek. Megszorításokra mindenképpen szükség van, ez nem kérdés – vélik a FigyelőNet által megkérdezett elemzők. Hogy csak a legfrissebb makroadatokat idézzük fel, a vártnál jóval magasabb (egymilliárd forint feletti) áprilisi folyó fizetési mérleghiány és a májusi (év/éves 7,6 százalékos) infláció is a piac várakozását erősíti, hogy elkerülhetetlen lesz (az év eleji 180 milliárdos megszorítás folytatásaként) egy újabb Draskovics-csomag bejelentése. Ha ugyanis ez nem történne meg, akkor a jelenlegi állás szerint az előirányzottnál legalább 80-90 milliárd forinttal magasabb deficittel zárná az évet a költségvetés, ez pedig a magyar gazdaságot alapvetően kézben tartó külföldi befektetők szempontjából aligha elfogadható.
Veszélybe kerülhet az államháztartás idei hiányára előirányzott 4,6 százalékos érték is, valamint a Brüsszelnek benyújtott konvergencia-programban “kőbe vésett” reformtervek – mutatnak rá az elemzők. A kérdés tehát nem az, hogy kell-e még egyet húzni a nadrágszíjon, még csak nem is annyira az, hogy mekkorát és mikor (egyébként durván 100 milliárd forintnyit), hanem az, hogy egyáltalán hajlandó-e ezt elvállalni a kormány.

A hétvégén lezajlott európai parlamenti választások eredménye ismeretében különösen kényes a kérdés. Nyertes pozícióból sokkal könnyebben hozhatna népszerűtlen és politikai támadásokra okot adó intézkedéseket a koalíció. A nagyobbik kormánypárt súlyos választási kudarca azonban a gazdasági elemzők többsége szerint megnehezíti a döntést, és megingathatja a reformok folytatása mellett elkötelezett híveket. Más vélekedések szerint azonban a kudarc elsősorban a reformok és megszorítások ellenzőjeként számon tartott Kovács Lászlót és a pártelnök szocialista párton belüli szimpatizánsainak pozícióit gyengíti, és elhárítja az akadályokat a Medgyessy-Draskovics páros elől.

Folytatódó reformok

A kormányfő első megszólalásai mindenesetre az utóbbi vélekedéseket látszanak alátámasztani, Medgyessy Péter szerint ugyanis „folytatni kell azt a gazdasági növekedést gyorsító politikát, amelyet a kormány az elmúlt hónapokban vitt, és a reformokat fel kell gyorsítani.” Hétfői bejelentése szerint hamarosan konkrét kezdeményezésekkel áll elő, a kormánypártok és az ellenzék felé egyaránt, a többi között a 2007–2013 közti időszakra szóló európai fejlesztési terv, a kisebb létszámú parlament, illetve a reformok kérdésében. Hasonló szellemben beszél a kisebbik koalíciós partner is: Kuncze Gábor szerint szintén a reformok felgyorsítására van szükség, „populista ígérgetések nélkül”.

Más kérdés, hogy milyen köntösbe tudja csomagolni a kormányzat az esetleges megszorításokat. Ezek előkészítése vagy tagadása ugyanis a „hazugsággyáras” kampány utolsó szakaszában központi kérdéssé lépett elő. A piac mindenesetre konkrét jelre vár: ha szeptemberig nem kap megerősítést, az csalódás lesz számára.