A kormánykoalíció fő erejét adó kereszténydemokraták nyerték a csütörtöki európai parlamenti választást Hollandiában a nem hivatalos végeredmény szerint. Az éjfél után ismertetett adatok szerint Jan Peter Balkenende miniszterelnök Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) 24,4 százalékot szerzett. Ezzel a párt az első helyen végzett ugyan, de eredménye 2,6 százalékkal rosszabb, mint öt évvel ezelőtt, az előző EP-választáson. A fő ellenzéki erő, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) viszont jelentősen javítva öt évvel ezelőtti 20,1 százalékos teljesítményén, a szavazatok 23,6 százalékát nyerte el.
|
Ezzel az eredménnyel a két nagy párt egyaránt 7-7 mandátumhoz jut az Európai Parlament leendő 27 fős holland csapatában. A választási részvétel ugyanakkor javult Hollandiában, az öt évvel ezelőtti 29,9 százalékról 39,1 százalékra nőtt.
A többi jelentősebb párt közül a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) 13,2 százalékkal 4, a reformpárti – koalíciós tag – Demokraták 66 (D66) 4,2 százalékkal 1, a Szocialista Párt 7 százalékkal 2, a Zöld Baloldal 7,4 százalékkal 2, a Keresztény Unió-SGP 5,9 százalékkal 2, az Átlátható Európa párt 7,3 százalékkal ugyancsak 2 helyet szerzett.
A legutóbb említett, lényegében erre a választásra alakult párt jó szereplése szintén meglepetésnek tekinthető – ez az EU-párti politikai erő a korrupció és csalások elleni harcot tűzte ki egyik fő céljául.
Elsőként Csehország
Az új tagállamok közül elsőként Csehország kezdi meg a szavazást a pénteki napon. A helyi közvéleménykutatások szerint a szombatra is áthúzódó választásoknak az európai átlaghoz mérten is kevés részvevője lesz, mivel a csehek hosszú távon meglehetősen szkeptikusak az uniót illetően.
Éppen ezért nem meglepetés, hogy az ellenzéki Civil Demokrata Párt (ODS) tűnik a választások legnagyobb esélyesének. Az ODS nemcsak a szavazás előtti kampányában, hanem már jóval korábban is ismert volt euroszkepticizmusáról. Ők határozottan ellenzik az EU további mélyítését, beleértve már a most elfogadásra kerülő európai alkotmányt is. Ígéretük szerint, az ODS megvédi a nemzeti érdekeket, bár konkrétumokat erről nem árultam el.
Furcsa hármas
Igazából csak három, a választásokon induló jelölt ragadta meg a csehek fantáziáját. Az egyik közöttük Dolly Buster, a cseh származású pornósztár, aki jobb szociális biztonságot ígérve pályázik egy EP helyre. Vladimir Zelezny, a vezető cseh televíziós csatornának számító Nova TV volt elnöke, bár számos bírósági ügyben néz komoly büntetések elé, mostani szenátori posztját mégis egy parlamenti székre óhajtja cserélni. Zelezny azzal próbál magának szavazótábort gyűjteni, hogy a nép patrónusaként állítja be magát, aki az emberek szívében lapuló valódi érdekeket képviseli.
Jozef Zieleniec szenátor szintén a furcsa hármas egyik tagja, bár korábban a kormányzó erőkhöz tartozott, mégis eltávolodott a kormánytól, és független jelöltként indul a választásokon. Nem akarja, hogy egy kormányzathoz fűződjön a neve, amelyik minden európai dolgot támogat, miközben népszerűtlen kormányzási stílusa és reformjai miatt.
Miként Európa más országaiban, a franciák is belpolitikai kérdéseket helyeztek előtérbe a választási kampány során, ami semmiképpen nem kedvez Jacques Chirac pártjának, a kormányzás során megtépázott népszerűségnek örvendő UMP számára. A pártok kampánykezdete amúgy sem hagyott mély nyomokat a nyilvánosságban, alig pár bekezdéssel emlékezett csak meg róla a franciaországi média, amin az előző hetek választási készülődése sem javított.
Bár a csend nem arról szól, hogy a francia közvéleményt nem érdekli az EU, csak a nagyobb hangú euroszkeptikus pártok vagy a szélsőséges bal vagy a szélsőséges jobboldalon helyezkednek el, és kevés eséllyel indulnak a Franciaországban vasárnap tartott választásokon. A főbb pártok között – a Jacques Chirac vezette jobbközép UMP és a Francia Szocialista Párt (PS) – pedig általános konszenzus alakult ki arról, hogy az EU alapvetően jót tesz az országnak, még ha polgárai aggódnak is az idei bővítés hatásaitól és Törökország esetleges tagságától.
A közvélemény-kutatások szerint, akik várhatóan elmennek a szavazásra többségükben belpolitikai ügyek alapján adják majd le voksukat, így például döntő kérdés az országban 10 százalékos munkanélküliség kezelése. Márpedig Chirac elnöknek nem kedvez ez a felállás, hiszen az utóbbi években a probléma kezeléseként óriásira duzzadt államigazgatás szűkítésére kényszerül a költségvetés kiadásainak csökkentése érdekében. A deficitcsökkentés kényszerét Franciaország számára az EU pénzügyi szabályozása adja, amelyik bár az országot nem bűntette meg túlzott hiánya miatt, mégis folyamatos nyomást helyez rá annak érdekében, hogy betartsák a 3 százalék alatti túlköltekezést.
