A befejezéséhez közeledik a Dürer Befektetési Kft. gigaprojektje Zuglóban. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap által jegyzett cég két hatalmas irodaházat építtetett az Ajtósi Dürer sor és az Abonyi utca által közrezárt 3,7 hektáros területre.
Az épületek mellől tavasszal bontották le az utolsó állványokat, az elmúlt hetekben pedig már az épületbelsők kialakításán dolgoztak az egyik minisztérium, illetve több állami szervezet előre leadott megrendeléseinek és igényeinek megfelelően.
Erről az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel. Az egyezséget a kormány egyik nem nyilvános határozatára alapozták, melyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a majdani ingatlan megvásárlására azzal a céllal, hogy „korszerű irodakomplexumokban helyezzék el az állami szervezeteket”.
Úgy tudjuk, hogy a Városliget melletti irodaház előnyeit a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozói élvezhetik majd. A tárca mellé költözhet az előkészítést végző MNV és a Magyar Fejlesztési Bank is. A kormány bankjának a Parlamenthez közeli központját egyébként tavaly év végén már megpróbálták elárverezni. A felsoroltakon kívül további 11 állami szerv és pénzintézet kaphat helyet Zuglóban.
A költözéssel és az ingatlanváráslással kapcsolatban megkerestük az NGM-et és az MNV-t is, de cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.
A 2022-ben létrejött előzetes megállapodásban 100 milliárd forintos árat határoztak meg a teljes épületegyüttesre.
- Az 1-es épületért (ez a felszín alatti garázsszintekkel és a három toronnyal együtt bruttó 34 ezer négyzetméter) 58,9 milliárd,
- az egykori Sacré-Coeur-zárda épületrészeit is magába foglaló 2-es épületért (24 500 négyzetméter) pedig 41,1 milliárd forintot számoltak el.
Ezt a kormánynak még jóvá kell hagynia. Ha megteszi, akkor nagyjából a luxuslakásokra jellemző, négyzetméterenkénti 2 millió forintra jön ki a költség. Több ingatlanos cégnél érdeklődtünk, hogy a topkategóriás, új építésű irodaépületek vételárához viszonyítva hová tehetjük a Dürer-irodákét, de egybehangzóan azt mondták: a piacon a bérlés jellemző, nagyon ritka, hogy a megrendelő megvásárolja a saját igényeire építtetett irodát, így nincs megfelelő összehasonlítási alap. Amúgy sincs jó bőrben az irodapiac, ahogy fogalmaztak, kis túlzással haldoklik.
A tulajdoni lapok tanúsága szerint a pénz jelentős részét már megkapta a beruházó csoport. Az állam tavaly nyár óta hat kisebb részletben összesen 79,9 milliárd forintot, vagyis az eredeti ár mintegy 80 százalékát kifizette, miközben jelzálog- és elidegenítési jogot tetetett az ingatlanokra.
Szilágyi István, a Dürer Befektetési Kft. ügyvezetője a Magyar Építőknek nyilatkozva már 2023 júliusában azt állította, hogy teljesen megteltek az épületek, bár azok eladásáról nem beszélt, mint mondta:
Az épület már a mostani állapotában teljes egészében ki van adva, így a bérlői igényeknek megfelelően kerül beépítésre.
Egy másik nyilatkozatában Szilágyi a beruházás költségeiről is beszélt. Az Indexnek tavaly, tehát jóval az előszerződés megkötése után, azt nyilatkozta, hogy a felső kategóriásként hirdetett lakóházakkal együtt „a teljes beruházás költsége 50 és 100 milliárd forint közé tehető”. Az irodaházakhoz hasonlóan a Market Építő Zrt. lesz a generálkivitelezője annak az öt lakótömbnek is, melyeket az Abonyi utca felőli telekrészre húznak majd fel 207 lakással.
Szilágyi azt is mondta, hogy a Dürer Park-projekttel belekerültek a politikai csatározások közepébe, és egyből rájuk sütötték a NER-bélyeget.
Hogy jogos-e a minősítés, mindenki eldöntheti a háttérben felsorakozó szereplők ismeretében: a Dürer Befektetési Kft. üzletrészeinek kétharmadát a Főnix Magántőkealap, egyharmadát a Market Asset Management Kft. jegyzi. Utóbbi cég közvetetten az Orbán Viktor barátjaként ismert Garancsi Istváné. A milliárdos érdekeltségei között a 300 milliárd forintos évi forgalmat bonyolító Market Építő Zrt. csak egy a sok közül. Ő viszi a bombabiztos üzletet jelentő fővárosi kaszinókat is Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadóval közösen. A legutóbbi gazdaglistán Garancsit már a legszűkebb elitben jegyezték, 172 milliárd forintra becsült vagyonával bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.
Hogy a magántőkealap mögött ki áll, az a cégiratokban követhető kapcsolatok alapján nem mutatható ki ilyen egyszerűen, hiszen az egyes befektetőket nem kell feltüntetni, csak az alapkezelőt ismerjük. A Főnix Magántőkealapot az óriási, összesen 900 milliárd forint vagyont mozgató Gránit (korábban Diófa) Alapkezelő kezeli, ami a Gránit Bankon keresztül a BDPST részérdekeltsége, a BDPST tulajdonosa pedig Tiborcz István. A Dürer Park is ilyen alapon kapcsolható össze a kormányfő vejével.
Az alapkezelő méreteit szemléltetve: nemrég a belgrádi irodapiac 10 százalékát jelentő ingatlanportfóliót szerzett meg. Az külön érdekesség, hogy az irodák a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata, majd a Tiborczcal gyakorta üzletelő Jellinek Dániel érintésével kerültek a Tiborcz-birodalomba.
A BDPST Grouphoz eljuttattuk kérdéseinket arról, hogy mennyi beleszólása van Tiborcz Istvánnak a Dürer Kft. beruházási terveibe, abba, hogy lakó- vagy irodaingatlanokat fejlesszenek-e, illetve volt-e köze ahhoz, hogy 2022-ben sikerült tető alá hozni a kormányzattal a 100 milliárd forintos előszerződést a Dürer Park két irodaépületére? Annyit válaszoltak:
A BDPST Group nem áll tulajdonosi kapcsolatban a Dürer Befektetési Kft.-vel, üzleti döntéseire – így a beruházással kapcsolatos döntésekre – nincs ráhatással.
A Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapokkal behatóan a Válasz Online foglalkozott többször is, bemutatva, mekkora tőkekoncentrációhoz és projektekhez van közük. A Főnix Magántőkealapról tudható, hogy korábban megtolták állami pénzzel, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. krízis tőkeprogramjának egyik legnagyobb kedvezményezettjeként 50 milliárd forint tőkét kapott. Továbbá nemcsak a Dürer Park irodaprojektjében érdekelt, hanem a Kopaszi-gáthoz is köze van, ahová a BudaPart nagyszabású irodafejlesztései után állami intézmények beköltözését tervezték.
A Dürer Park-beruházás sok tekintetben mutat párhuzamot a Bosnyák téri megaprojekttel. A Balázs Attila nevével fémjelezett Bayer Construct építkezéséről már korábban kiderült, hogy megveszi az állam: a Dürernél nagyobb alapterületű komplexum irodáiért 244 milliárd forintot fizet a költségvetés. Hasonlóság az is, hogy az állami bevásárlást ott sem hozták nyilvánosságra, azért derült rá fény, mert Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az MNV honlapján rábukkant a szerződésre.
Egy ideig hasonló eszközöket vetett be a két beruházó a zuglói önkormányzattal folytatott tárgyalásokon is. A 24.hu már korábban beszámolt arról, hogy az ellenzéki többségű testület több ízben megpróbált szembeszállni az építési szabályokra és a településképi rendelkezésekre fittyet hányó Bayerrel, a kormány viszont testre szabott rendeletekkel mentette ki a céget ezekből a helyzetekből, a többi között az építési szabályokat is átírták. Dienes János, Zugló korábbi főépítésze lapunknak azt mondta, egy darabig ugyanígy ment ez a Dürerrel is, és mivel nem adtak le terveket az önkormányzatnak, még azt sem tudják hivatalosan, hogy hány négyzetméteresek a megépült irodaházak.
A főépítész, aki beperelte a Horváth Csaba által vezetett hivatalt, azt állítva, hogy a Bayer-ügyben adott negatív véleményéért bocsátották el, közölte: az első két kormányrendeletet mindkét cég érdekében hozták. Ezt támasztja alá Victora Zsolt zuglói független önkormányzati képviselő blogbejegyzése is. A képviselő, aki több tilalmi javaslatot is tett a Dürer Park megregulázására, azt írta, hogy a zuglói építési szabályzat szerint a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 60 százalék, az épületmagasság pedig maximum 18 méter lehet. Az egyik kormányrendelet viszont azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Dürer Parkot, mentesítette a tervtanácsi- és településképi véleményezés és a szakmai konzultációs eljárások alól, és felülírta az említett paramétereket is: a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 70 százalékra, az épületmagasság pedig 35 méterre nőtt.
A kormányrendelet egy magánberuházás profitorientált érdekeit helyezi előtérbe egy 120 ezres kerület közösségi érdekeivel, a 120 ezer embert képviselő önkormányzat és a képviselő-testület döntésével szemben
– írta Victora, szintén nem sejtve, hogy az állam ezt követően még meg is vásárolja az irodaházakat.
A kormányzati szervek költözködésébe burkolt nagy ingatlanbizniszt teljes egészében az adófizetők pénzéből finanszírozzák:
