Zelenszkij a gázembargó bevezetését sürgette a francia, német és olasz vezetők előtt

Nem szolgálja Oroszország érdekét Ukrajna lehetséges felvétele az Európai Unióba – jelentette ki csütörtökön Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT). Így fogalmazott:

Nincs más választásunk, mint felülvizsgálni az alapvető megközelítésmódját annak, hogy miként fogunk viszonyulni ehhez az egyesüléshez. Innentől az a legkevesebb, hogy óvatosnak kell lennünk minden olyan projekttel, amely magában foglalja az EU-t, ideértve a világszervezet porondján is. Mindez vonatkozik az EU bővítésére is. Az újabb államok, köztük Ukrajna felvétele ebbe a számunkra barátságtalan szövetségbe, az új körülmények között többé már nem felel meg az orosz érdekeknek.

Beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés nyugati sugallatra elzárkózik mindenféle tárgyalástól. „Kijev nyugati urai általi ihlettől vezéreltetve elutasít mindenféle párbeszédet. Ezek nem pusztán szavak” – fogalmazott Nyebenzja. Szerinte az ukrán hadseregnek átadott nyugati fegyverek civileket gyilkolnak Ukrajna területén. Mint mondta, a szakadárok kezén lévő Donyeck bombázásához olyan kazettás bombákat használtak, amelyek egy sor európai ország jelzéseit viselték.

Brüsszel az Európai Békealapon keresztül, ami már önmagában is szentségtörésnek hangzik, kétmilliárd euró összegben biztosított fegyvert az ukrán hadseregnek és a nacionalistáknak, nem számítva az egyes uniós tagállamok által külön nyújtott katonai segélyeket.

Nyebenzja felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU továbbra is katonai eszközökkel látja el Ukrajnát, fittyet hányva a fegyverexport korlátozására vonatkozó szabályaira. Az orosz diplomata szerint Moszkva a továbbiakban olyan országokkal és szervezetekkel fogja fejleszteni kapcsolatait, amelyek önállók és nem félnek kiállni saját érdekeikért. Szerinte az Európai Unió már nem tartozik ehhez a körhöz. De:

Ugyanakkor az EU jövője nem érdektelen számunkra. Az, hogy az EU jelenlegi vezetése rövidlátó és veszélyes politikát folytat, már több alkalommal is felhívták a figyelmet tekintélyes uniós vezetők, köztük az Európai Bizottság volt elnökei.

(MTI)

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

“Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt” – nyilatkozott Megyinszkij.

A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.

Leonyid Paszecsnyik, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetője és Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának alelnöke egybehangzóan azt állította csütörtökön, hogy Szíria és más országok készek elismerni a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Szablin a Damaszkuszból posztolt Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte: kiadja az erre vonatkozó utasítást a külügyminisztériumának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva üdvözölni fogja a nemzetközi elismeréseket. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy folyamatban van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszad találkozójának előkészítése.

Exkluzív interjút adott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a brit közszolgálati BBC-nek, amiben többek közt a nyugat felelősségét emelte ki az ukrajnai háború kapcsán. Dacára annak, hogy szemtanúk beszámolói és felvételek sokasága szolgál bizonyítékul rá, hogy Oroszország szabályos inváziót indított, Lavrov így fogalmazott:

Mi nem szálltuk meg Ukrajnát. Deklaráltunk egy különleges katonai műveletet, mert abszolút nem láttuk más módját annak, hogy elmagyarázzuk a nyugatnak: Ukrajnát belerángatni a NATO-ba bűncselekmény.

Lavrov a Kreml központi mondatait mondta vissza, miszerint Ukrajna tele van nácikkal, az orosz haderő célja e nácik kisöprése. A minisztert a riporter szembesítette egy ENSZ-jelentéssel is, miszerint a csernyihivi régióban található Jahidne település 360 lakóját (köztük 74 gyereket) 28 napra egy iskola pincéjébe kényszerítettek az orosz erők. Még vécé sem volt itt, ahogy ivóvíz sem, és 10 idős ember bele is halt a megpróbáltatásba. A riporter feltette a kérdést: „Ez a nácikkal való harc?”

Lavrov nem felelt a konkrét kérdésre, csak jelezte, hogy a nemzetközi szervezetek vezetőire, így az ENSZ-ére is nagy nyomást gyakorol a nyugat, és csak a nyugat által terjesztett álhíreket erősítik fel ezek a szervezetek. Azt azért minimális önkritikával hozzátette:

Oroszország nem makulátlanul tiszta. Oroszország az, ami. És mi nem szégyelljük megmutatni, akik vagyunk.

Szó esett még a jéghideggé merevedett brit-orosz kapcsolatokról, Lavrov ki is fejtette, hogy a brit miniszterelnök és hadügyminiszter is Oroszország legyőzéséről beszélt, szóval már nincs tér manőverezésre a kapcsolatokban. Elmondta még, az orosz szeparatisták által halálra ítélt két brit zsoldosnak számít, nem illeti meg őket a hadifoglyoknak járó semmilyen jog, de ebben az ügyben az illetékes bíróság dönt.

Lavrov végül megfeddte a BBC-t, hogy azzal bezzeg nem foglalkoznak, hogy a szakadárok által uralt Kelet-Ukrajnát hogyan lövik nyolc éve az ukránok, mennyi civil halt meg emiatt. Azonban a BBC-t többszöri kérés ellenére sem engedte be területére sem a Donyecki, sem a Luhanszki Népköztársaság hatósága. Márpedig ha tényleg népirtás zajlana a térségben, a donyecki és luhanszki vezetőknek érdekükben állna, hogy bemutassák azt a világnak. Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem engedik be a BBC-t, Lavrov azt felelte: „Nem tudom.”

A szokásos harcias hangnemben reagált Varga Judit igazságügyi miniszter arra, hogy egyes uniós hangok (és a szövetséges Lengyelország) szerint az orosz szankciókat a gázra is ki kellene terjeszteni. Szavai, amiket a Facebookra írt ki:

A brüsszeli buborékban már megjelentek azok a hangok, akik a gázembargó ötletét erőltetnék. Az atombomba után a hidrogénbombát is ledobnák az európai gazdaságra. Mondanunk sem kell: ezt is hatástalanítani fogjuk! 🇭🇺✌🏻

Hszi Csinping kínai elnök telefonon beszélt saját szülinapja alkalmából (a 69-et töltötte be) Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetésben a CNN szerint Hszi megerősítette, hogy Kína szuverenitási és biztonsági ügyekben támogatja északi szomszédját. Hszi a két ország érdekeinek stratégiai koordinációjáról is szót ejtett. A Kreml leirata szerint a két vezető egyetértett benne, hogy minden idők legjobb orosz-kínai kapcsolatai léteznek most, amiket tovább lehet mélyíteni. A két vezető az orosz invázió kezdete óta most beszélt másodszor egymással.

A CNN megjegyzi, Kína kötéltáncot jár, nem nevezi nevén Oroszország tetteit, nem ítéli el a cselekményt, miközben hangoztatja, mindent megtenne a békéért. A konfliktus felelősségét, ahogy a Kreml is, a NATO-ra és az Egyesült Államokra tolja. Peking mostani nyilatkozata is semlegesnek akar hatni, minden felet a megoldás keresésére szólít fel. Az orosz fél ezt azzal egészítette ki, hogy szerintük Hszi támogatja az orosz akciót, ami Oroszország „alapvető nemzeti érdekeit” védi, hisz az ország biztonságát külső erők által kihívások érték.

A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről is beszéltek, akár pénzügyi, akár gyáripari téren, Putyin meg is jegyezte, hogy az illegitim nyugati szankciók nehezítik a helyzetet. Arról is beszéltek, jobban koordinálják majd a lépéseiket a nemzetközi szervezetekben, pl. az ENSZ-ben. Közölték, a nemzetközi rendet és globális kormányzást egy sokkal igazságosabb és ésszerűbb irányba akarják vinni, magyarul, hogy az USA hegemóniája helyett az övék érvényesüljön.

Felmerülhet a kérdés, a lassan kimerülő, felőrlődő ukrán hadsereget miért fegyverezik fel a nyugati hatalmak, amikor egyre jobban látszik, hogy ha nem is tud már nagy áttöréseket elérni az orosz hadsereg, a fölénye töretlen. Erre adott a BBC News szerint magyarázatot Sergey Radchenko, az amerikai Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.

A válasz lényege, hogy négy hónappal a háború kezdete után Oroszország egyre kevésbé érdekelt a tárgyalásos rendezésben. A részleges hadisiker és az erőfölény mellett egyik oka ennek az, hogy a nyugati szankciók kezdeti ütőereje csökkenőben van. Azonban ha az erős nyugati fegyverekkel Ukrajna mégis át tudná törni az orosz vonalakat és ellentámadást indítana, változna a helyzet, akkor az erő helyzetéből tudna tárgyalni. Radchenko szerint ez azonban egyelőre valószínűtlen, nyár derekáig biztosan az.

Mario Draghi olasz kormányfő beszélt Volodimir Zelenszkij után a közös kijevi sajtótájékoztatón. Draghi elmondta, országa olyannyira támogatja az ukrán EU-tagjelölti státuszt, hogy a jövő heti Európai Tanács-ülésen is emellett fognak kiállni. Így érvelt:

Az ukrán nép minden nap megvédi a demokrácia és szabadság értékeit, amik alátámasztják az európai projektet, a mi projektünket. Nem késlekedhetünk ezzel a folyamattal.

Elmondta még, szeretné, ha diplomáciai úton érne véget a konfliktus, Ukrajna akaratának megfelelően. Draghi után Emmanuel Macron francia elnök arról elmélkedett, igenis nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Megerősítette, hogy ő is támogatja Ukrajna azonnali uniós tagjelöltségét (a BBC megjegyzi: Macron korábban azt mondta, évekbe, ha nem évtizedekbe kerülhet Ukrajna csatlakozása a blokkhoz).

Volodymyr @ZelenskyyUa's meeting with leaders of #Italy, #Germany, #France and #Romania has ended

Head of Presidential office Yermak:"#Ukraine has strong support of international coalition".

Ukrainian side handed European leaders a package of sanctions proposals against Russia. pic.twitter.com/ZrqTSk7X59

— NEXTA (@nexta_tv) June 16, 2022

Az ötös elnöki találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt természetesen. A Reutersre hivatkozva arról ír a BBC, hogy Zelenszkij szerint az Ukrajna elleni orosz invázió agresszió egész Európa ellen. Az elnök szerint minél több nyugati fegyvert kap Ukrajna, annál hamarabb felszabadíthatja saját területeit az orosz megszállás alól. Hozzátette, Moszkva elleni további szankciókról is tárgyaltak kollégáival.

Az ukrán, német, francia, olasz és román vezetők sajtótájékoztatót tartottak kijevi találkozójuk után. Emmanuel Macron francia elnök közölte ezen, mindannyian támogatják ukrajna azonnal uniós tagjelöltté válását. Macron megígérte, hat plusz nagyhatótávú Caesar-löveget adnak Ukrajnának.

Olaf Scholz német kancellár azt mondta, Ukrajna az európai családhoz tartozik, valamint Németország is támogatja az ukrán és moldáv EU-tagjelöltséget. Jelezte még, addig támogatják Ukrajna erőfeszítéseit, amíg Ukrajnának szüksége van rá. Többek közt mintegy 800 ezer ukrán menekültet befogadott már Németország. (BBC News)

Befejeződött Kijevben az ukrán elnök megbeszélése a német kancellárral, a francia elnökkel, az olasz miniszterelnökkel és a román államfővel, közölte az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Andrij Jermak hozzátette, hogy Zelenszkij elnök újabb, Oroszország elleni szankciós javaslatokra vonatkozó csomagot adott át kollégáinak. „Növelnünk kell az agresszorra nehezedő nyomást, és dolgoznunk kell a hetedik, gázembargót bevezető szankciócsomagon” – közölte az elhangzottakat a hivatalvezető.

Az értekezlet után sajtótájékoztatót tartanak a felek.

Behatoltak a luhanszki „népi milícia” egyégei szeverodonyecki Azot vegyi üzem területére – közölte Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője csütörtökön a TASZSZ hírügynökséggel. Paszecsnyik szerint Szeverodonyeck lakónegyedeit már „felszabadították”, de a város ipari zónájából „még nem sikerült teljesen kiszorítani” az ukrán fegyveres alakulatokat.

A milícia közölte, hogy ukrán részről ismét tűz alá vették azt a humanitárius folyosót, amit az orosz erők csütörtök reggel másodszor nyitottak meg az Azotban „fogva tartott” többszáz civil előtt. Feltételezések szerint az üzem területén 2500 fegyveres tartózkodhat, akiknek egyötöde külföldi „zsoldos”.

A Luhanszki Népköztársaság területén Szeverodonyeck és a szomszédos, magaslati Liszicsanszk a két utolsó város, ami még nem került teljesen a szakadár és az orosz erők ellenőrzése alá. (MTI)

Hans von der Burchard, a Politico (többek közt) brüsszeli tudósítója videót tett közzé Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi, olasz miniszterelnök éjjeli vonatozásáról Kijevbe. Dacára annak, hogy Ukrajnát épp kivéreztetik az oroszok, remek hangulat uralkodott a vonaton, aminek egyik különleges, lapostévével és tárgyalóasztallal is ellátott vagonjában ültek le az állami vezetők.

Megcsodálták a vasúti kocsi míves belsőjét, egy-két kósza viccelődés is elhangzott. Scholz és Draghi azzal is szívta Macron vérét, hogy az ő fülkéje sokkal szebb, mint az ő egyszerű, alap fülkéjük. Draghi miniszterelnök erre megjegyezte, utalva az EU soros francia elnökségére: „Másfelől, ő az Unió elnöke”.

New footage of Scholz, Macron and Draghi’s night train ride to Kyiv just dropped. 🇩🇪🇫🇷🇮🇹

Scholz and Draghi are discussing that Macron’s train compartment is much nicer than theirs, which is more “basic.”

“On the other hand,” Draghi quips, Macron is “the President of the Union.” pic.twitter.com/HGzsMlwHJx

— Hans von der Burchard (@vonderburchard) June 16, 2022

David Rehor cseh IT-menedzserrel készített interjút a szlovák Denník magyar kiadása, a Napunk. Rehor arról beszél ebben, hogyan került bele az ukrajnai háborúba, ahova önkénteseket is szállított. Rehor a háború kitörésekor vette ki épp évek alatt felgyülemlett szabadnapjai egy részét, majd meghatva észlelte, hogy cseh anyukák egy iskolában mekkora adománygyűjtést rendeztek a megtámadott ország polgárainak.

Rehor ezután egy, már a Covid-járvány idején is segítő motoros csapattal együtt katonai védőfelszereléseket gyűjtött és szállított le Ukrajnába. A felszerelést egy furgonnal vitte ki, hazafelé pedig már menekült anyákat és gyerekeket fuvarozott, akiknek hamar sikerült szállást és munkát is találni. A következő útra már egy rendes busz kellett. Volt menekült, aki a buszon tudta meg, hogy a férjét lelőtték az oroszok.

Közben autószerzés ügyén Poprádba került, majd ott találkozott egy férfivel, aki az oroszok bucsai mészárlása után úgy döntött, fegyveresen segít az ukránoknak. Rehor így folytatta:

Ez a férfi otthon hagyta a feleségét és a gyerekeit, és ment harcolni. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy meg kell tennünk, mert ha ezt nem állítjuk meg, akkor hozzánk is ideér. Csodáltam az elszántságát és a bátorságát, ezért biztosítottam neki fuvart Ukrajnába, közvetlenül a kiképzőbázisra.

Idővel kialakult, hogy önkénteseket és felszerelést szállított ki a frontra, ahol létrejött egy cseh egység Harkiv és Ijum térségében. A csehek a Kárpáti Szics nevű egységet segítik, más nemzetiségű, pl. brazil, grúz vagy Srí Lanka-i önkéntesekkel együtt. Persze sok önkéntessel elbeszélgetnek a frontra transzportálás előtt, hogy kiderüljön, alkalmatlan-e az illető erre. Az interjú folytatásáért kattintson a linkre.

Nem verte nagy dobra a kormány, de történt egy lényeges módosítás az ukrán-orosz háború miatt:

Kapcsolódó

Engedélyezte a kormány, hogy NATO-csapatok vonuljanak át és gyakorlatozzanak Magyarország teljes területén

Eddig csak Dunántúlon lehetett ezt.

Új szankciókat jelentettek be a britek Oroszország ellen – írja a BBC News. Két személyt emelt ki a szankciókkal sújtottak köréből a brit közszolgálati médium. Az egyikük az orosz gyermekjogi főbiztos, Maria Lvova-Belova, aki nyakig sáros ukrajnai gyerekek deportálásában és adoptálásában.

A másikuk magyar szempontból érdekes, ő Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje, aki az uniós szankciós csomagba Magyarország ellenállása miatt nem került be. A britek a most szankcionált emberek listára kerülését azzal indokolták, hogy ezek az emberek lehetővé teszik és folytatják Vlagyimir Putyin háborúját, szenvedést hoznak Ukrajnára és az ottani gyerekek elrablásában segédkeztek.

Interjút adott a hvg.hu című lapnak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Ebben a tárcavezető három aspektusból értékelte Magyarország hozzáállását az Ukrajnában zajló háborús konfliktushoz. Részletek a cikkben:

Kapcsolódó

Kuleba: Bízunk benne, hogy Magyarország felülvizsgálja az energiaszállításokkal kapcsolatos álláspontját

Magyarul jelent meg interjú az ukrán külügyminiszterrel.

Klaus Iohannis román elnök is Kijevbe érkezett, és csatlakozik a három másik európai vezetőhöz, Emmanule Macron francia elnökhöz, Olaf Sholz német kancellárhoz és Mario Draghi olasz kormányfőhöz.

Iohannis a Twitteren azt írta: azért van Kijevben, hogy „teljes szolidaritásáról” biztosítsa Ukrajnát, és hogy jelezze: „az illegális orosz agressziónak véget kell vetni!”

Just arrived in Kyiv. pic.twitter.com/fFJhyMd0tK

— Klaus Iohannis (@KlausIohannis) June 16, 2022

Az orosz Állami Duma információs politikával foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, Anton Gorelkin csütörtökön azt mondta, arra számít, hogy a Google Oroszországban marad – derült ki a Reuters gyorsjelentéséből.

Moszkvának nem áll szándékában blokkolni a YouTube-ot

– tette hozzá a helyettes vezető.

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke éjszakai vonattal utaztak Kijevbe – írta meg a La Republica című olasz napilap.

Kijev a közelmúltban erősen bírálta Franciaországot, Németországot, és kisebb mértékben Olaszországot is, mivel  úgy látták, csak visszafogottan támogatják Ukrajnát. Az ukrán vezetés szerint ezek az országok túl lassan szállítanak fegyvereket, és saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik.

A Guardian háborús hírfolyamába azt írják, hogy a három európai vezető várhatóan Ukrajna EU-s tagjelöltségéről fog tárgyalni Kijevben. A tárgyaló felek célja, hogy összeegyeztessék Ukrajna EU-tagságra vonatkozó törekvését a már meglévő tagjelölt országok érdekeivel. A tagállamok vezetői így biztosítanák, hogy az Európai Unió ne destabilizálódjon az új helyzetben.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb jelentésében az áll, hogy Oroszország Donbaszban harcoló erői valószínűleg egyre inkább kapkodnak és létszámhiányosak.

Azt írják:

• Valószínű, hogy a Sziverszkij-Donyec folyón átívelő összes jelentős híd megsemmisült, amely összeköti Szeverodonyecket és az ukrán fennhatóság alatt álló területet.
• Ukrajna valószínűleg sikeresen vonta ki harcoló csapatainak nagy részét, amelyek eredetileg a várost védték. A helyzet továbbra is rendkívül nehéz a folyótól keletre maradó ukrán erők és civilek számára.
• Mivel a hidak nagy eséllyel megsemmisülnek, az oroszoknak most meg kell kísérelniük, hogy átkeljenek a folyón, vagy tovább kell haladniuk a parton, hogy a taktikai előnyüket hadműveleti előnnyé alakítsák.
• Oroszország Donbaszban harcoló erői nagy valószínűséggel egyre jobban kapkodnak, és súlyosan létszámhiányosak.
• Az ukrán hatóságok jelentése szerint egyes orosz taktikai csoportok – amelyek jellemzően 600-800 fős létszámmal indultak – jelenleg jó, ha harmincfős létszámmal gazdálkodhatnak.
• Az ostromlott városokban harcoló katonák mindkét oldalon egyre inkább felmorzsolódó csoportokra szakadnak szét,és általában gyalogos harcmodort folytatnak.
• Oroszország előnye a tankok számában ezen a helyszínen kevésbé érvényesül, ami valószínűleg hozzájárul az előrenyomulás lassú üteméhez.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 16 June 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/mUcMIcLHxU

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/bJGO1qRWlT

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 16, 2022

Az ukrajnai háború okozta élelmezésbiztonsági válság arra kényszeríti az embereket, hogy elhagyják otthonaikat a szegényebb országokban, ami még magasabbra emeli a globális elvándorlást – mondta Filippo Grandi az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője.

Az ENSZ-testület friss jelentése szerint 2021 végén világszerte 89,3 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására üldöztetés, konfliktusok, bántalmazás és erőszak miatt. Azóta további milliók menekültek el Ukrajnából, vagy költöztek el az ország határain belül, és ennek komoly ára lesz.

Ha az általam leírtak mellett – háború, emberi jogok, éghajlat – élelmezési válság is van, ami csak felgyorsítja azokat a tendenciákat, amelyeket ebben a jelentésben leírtam

– mondta Grandi még hétfőn egy sajtótájékoztatón.

Grandi bírálta, hogy az ukrajnai konfliktus végeredményben „monopóliumot” hoz létre az erőforrások elosztásában, holott szerinte „nem szabadna, hogy ez elfeledtesse velünk a többi válságot”. A világot érő súlyos csapások között említette az egy-két éve húzódó etiópiai konfliktust és az Afrika szarván uralkodó aszályt.

(AlJazeera)

Oroszország Luhanszk régió északi részére vonta össze fő csapásmérő erőit, és egyszerre kilenc irányból próbált támadni – közölte az ukrán hadsereg vezetője.

Folytatódik a heves küzdelem Luhanszk régióért

– fogalmazott Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Az oroszok eddig repülőgépeket, rakétameghajtású gránátokat és tüzérséget használtak a támadáshoz – tette hozzá.

Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai közigazgatási vezetője azt mondta, hogy miközben az ukrán hadsereg a kulcsfontosságú Szeverodonyeck várost védi, megpróbálja megakadályozni azt is, hogy az orosz erők elfoglalják a folyó túlpartján található ikervárost, Liszicsanszkot.

(The Guardian)

A BBC háborús tudósítása szerint az ENSZ figyelmeztetett, hogy kifogyóban vannak a nélkülözhetetlen készletek és alapvető szolgáltatások a Szeverodonyeckben rekedt civilek ezrei számára, akik közül sokan az Azot vegyi üzemben húzódnak meg.

A víz és a higiénia hiánya nagy gond. Ez hatalmas aggodalomra ad okot, mert az emberek víz nélkül nem tudnak sokáig életben maradni

– közölte a brit hírszolgáltatóval Saviano Abreu, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője.

Hozzátette: Szevrodonyeckben az egészségügyi ellátás és az élelmiszer-készletek is veszélybe kerültek, a folyamatos harcok miatt a szervezet ráadásul nem tud hozzáférni a még ott rekedt civilekhez, akik között sok a nő, a gyerek és az idős ember.

Luhanszk katonai kormányzója közben nemrég azt mondta, hogy körülbelül 12 ezer civil maradt a városban, és körülbelül 500-an az Azot vegyi művekben húzódnak meg néhány ukrán harcossal együtt.

Ukrajna figyelmen kívül hagyta azt az orosz ultimátumot, amely Szeverodonyeck védelmének feladására hívott fel. Az Ukrajna keleti részén található város a hetek óta tartó heves bombázások miatt mára nagyrészt romokban hever.

Oroszország ugyan felszólította a szeverodonyecki vegyi üzemben maradt ukrán erőket, hogy tegyék le a fegyvert, de ezt az ukránok megtagadták. Tájékoztatásuk szerint több mint 500 civil, köztük 40 gyerek tartózkodik katonák mellett az Azot vegyi művekben.

Moszkva korábban közölte, hogy humanitárius folyosót nyitott Azotból, hogy lehetővé tegye a civilek számára a menekülést az oroszok által ellenőrzött területek felé. Később azzal vádolták az ukrán erőket, hogy megzavarták ezt a tervet, és civileket használnak emberi pajzsként. Kijev ezt határozottan visszautasította.

(AlJazeera)