Nagyvilág

Kuleba: Bízunk benne, hogy Magyarország felülvizsgálja az energiaszállításokkal kapcsolatos álláspontját

Toms Kalnins / EPA / MTI
Toms Kalnins / EPA / MTI

Vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni, ezek közé tartoznak a személyeknek címzett sértések. Amit például Kövér László parlamenti elnök mondott néhány nappal ezelőtt, az teljes mértékben elfogadhatatlan a nemzetek közötti kommunikációban

– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a hvg.hu-nak adott interjújában, amely csütörtökön jelent meg.

A külügyminiszter ebben az ukrajnai helyzethez való magyar hozzáállást három aspektusból értékelte:

  • Megköszönte a magyar kormánynak mindazt a segítséget, amit Magyarország humanitárius területen Ukrajnának nyújtott, mondván,  hogy Magyarország láthatóan elkötelezett az Ukrajnának és az ukrajnai menekülteknek adandó humanitárius segítség folytatása mellett.
  • Energetiai területen szerinte véleménykülönbség van a két ország között, de mint mondta, „Magyarország az EU tagja, nem pedig Ukrajna”. Ez szerinte azt jelenti, hogy az energetikai kérdésről szóló polémia az EU és a magyar kormány belső ügye.  Ezzel együtt, mint mondta, nem érti, milyen érvek szólnak a mellett, hogy a szankciók alól kivonják Kirill pártiárkát. Vitatta a magyar kormánynak azt az érvelését, hogy ennek a vallásszabadsághoz lenne köze, Kirill ugyanis szemet huny az orosz agresszió és az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények fölött. Ezzel együtt azt mondta: bíznak abban, hogy Magyarország a kompenzációkért cserébe felülvizsgálja az energiaszállításokkal kapcsolatos szankciók ügyében elfoglalt álláspontját.
  •  A magyar állami vezetőktől érkező sértő nyilatkozatokat elfogathatatlannak minősítette. Ezeket, mondta, Ukrajna kategorikusan visszautasítja, mert szerintük az ilyen megnyilvánulások semmilyen körülmények között nem elfogadhatóak.

Az interjúban szó volt még többek mellett Ukrajna EU-csatlakozási szándékáról. Kuleba erről azt mondta, nem számít gyorsított eljárásra, minden a szabályok szerint történik. Számukra, mint mondta, a tagjelöltség azt jelentené, hogy Ukrajna végleg lehorgonyzott Európában. Egy ilyen döntés szerinte a szomszédok és egész Európa javát is szolgálná, hiszen éppen az előbbiek szeretnék a legjobban, ha Ukrajna európai államként fejlődhetne tovább. Másfelől jelezte, hogy a következő két hétben meg kell győzniük az euroszkeptikusokat, hogy ne „különleges megoldást”, azaz ál- és félmegoldásokat ajánljanak Ukrajnának, hanem támogassák a tagjelölti státus megadását.

A NATO-tagságról Kuleba azt mondta a lapnak, hogy mint cél, továbbra is része az alkotmánynak, és változatlanul napirenden van. Ám míg az agresszió kezdete után az unió félig kinyitotta az ajtaját, a NATO-ban semmi sem változott, nincs előrelépés a csatlakozás felé. Ez az ukrán külügyminiszter szerint olyan realitás, amit figyelembe kell venni.

A lap rákérdezett azokra a sokasodó kárpátaljai panaszkra is, amelyek szerint félő, hogy megromlik az ott élő ukránok és magyarok viszonya, az ukránok ugyanis a helyi magyarokon töltik ki a hivatalos budapesti politika miatti dühüket. Kuleba erre úgy reagált, hogy üggetlenül a nemzetiségi hátterétől mindenki ukrajnai, amit az is bizonyít, hogy magyar nemzetiségű katonák is harcolnak a fronton, mert Ukrajnát tartják hazájuknak, és meg akarják azt védeni.

Biztos vagyok abban, hogy az ukránok és a magyar származású ukrán állampolgárok közti nézeteltérésekről szóló hírek túloznak, én nem is tudok semmiféle komoly incidensről

– fogalmazott az ukrán külügyminiszter hozzátéve, hogy nagyra értékelik az összes Ukrajnában élő nemzetiséget, mert ők is a társadalom részét képezik, ahogy az ukrán kisebbség is részét képezi a magyar, a román, a lengyel vagy a szlovák társadalomnak.

Kuleba a belengetett hetedik európai uniós szankciócsomagról is beszélt az interjúban. Az előzményeket látva ugyan nem számít gyors eredményre, de azt szeretnék, ha a hetedik csomagban tovább szűkítenék az orosz árucikkek exportját, és bővítenék a szankciókkal sújtott személyek listáját. Erre szerinte az oligarchák mellett fel kell venni az állami vállalatok vezetőit, különösen azokat, akik a hadsereg megrendeléseit elégítik ki. Ezen kívül szerinte be kell zárni az eddigi büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentő kiskapukat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik