„Ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyűlésnek” – mondta Áder János 2012-es köztársasági elnökké választása előtt.
Míg elődje, a doktori disszertációja kapcsán felmerült plágiumvádba belebukó Schmitt Pál tényleg mindent aláírt, amit elétettek, addig Áder időnként visszaküldött egy-egy törvényt: a Köztársasági Elnöki Hivatal adatai szerint tíz év alatt összesen 44-et. Ebből 36-ot az Országgyűlésnek, amit az alkotmányjog gyenge vétónak hív, mert ha a parlament újra elfogadja, akár változatlan formában, akkor mérlegelés nélkül ki kell hirdetnie a jogszabályt.
az Alkotmánybíróság hat esetben teljesen Ádernek adott igazat, és megsemmisítette az alaptörvény-ellenesnek minősített törvényi részeket. Egy jogszabály, a postatörvény esetében pedig nem tartották megalapozottnak az államfő érveit, így az hatályba léphetett, és volt egy „döntetlen”, amikor tavaly nyáron megsemmisítették a fideszes Böröcz László-féle javaslat egy részét a világörökség területén lévő önkormányzati lakások elidegenítéséről, de Áder indítványánál szűkebb mértékben.
Áder János kezdetben még gyakrabban élt az elnöki vétó lehetőségével. Elnöksége első és második évében egyaránt kilenc-kilenc alkalommal történt ilyen,
2019-ben például már csak egyetlen törvényt küldött vissza, de azzal is a kormányzatnak tett szívességet, mivel az elfogadott salátatörvényből egy baki miatt kimaradt az az összegző módosító javaslat, ami a bírák és ügyészek illetményemeléséről szólt. Így az államfői vétó miatt újra össze tudtak hívni egy rendkívüli ülést, és az érintettek megkaphatták az átlagosan 30 százalékos fizetésemelésüket.
A Fideszből érkező államfő igazán jelentős ügyekben csak nagyon ritkán tett keresztbe egykori harcostársának, Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A legfontosabb vétója talán a választási eljárásról szóló törvény módosításának megakadályozása volt 2012 végén, mely bevezette volna a választási regisztrációt a választópolgárok számára. Ez pedig azt jelentette volna, hogy csak azok mehettek volna szavazni, akik a választás előtt legalább két héttel regisztrálják magukat. A jogszabályt – Áder indítványának megfelelően – az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
Áder Jánosnak is köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai nem titkolózhatnak, hiába terjesztettek be kormánypárti képviselők olyan javaslatot, amely alapján elvesztette volna közpénz jellegét az oda átruházott közpénz. Ezt is alaptörvény-ellenesnek minősítette az Ab. Ez a vétó Matolcsy György MNB-elnöknek fájhatott inkább, mint a kormánynak.
Áder János állta útját annak is, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek a Nemzeti Földalapkezelőhöz kerüljenek. Itt arra hivatkozott, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje, de közjogi érvénytelenséget is látott, mivel minősített többség helyett egyszerű többséggel fogadták el a jogszabály.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény megtámadásával az államfő a közigazgatási felsőbíróság létrehozását kaszálta el 2016 végén. Érvelése szerint ez lényegében egy új bíróság, amit nem lehet feles többséggel létrehozni. A közigazgatási bíróságot végül az EU nyomására engedte el a kormány.
Az államfő a kútfúrási szabályozás miatt megfúrta a vízgazdálkodási törvényt is, mert szerinte az veszélyeztetheti a vízbázist és aggályai miatt a hulladékgazdálkodási törvényt is az Alkotmánybírósághoz küldte, amit másodjára – kisebb módosítások után – már aláírt.
Az utolsó alkotmányossági vétóját tavaly nyáron vetette be, a Böröcz-féle lakástörvény miatt, amely lehetővé tette volna a világörökségi területeken levő önkormányzati lakások bérlői számára, hogy egyoldalú nyilatkozattal megvásárolják a bérlakást az önkormányzattól. Az Alkotmánybíróság részben Ádernek adott igazat. A 25 évet meghaladó bérleti jogviszony esetén viszont nem találták alaptörvénybe ütközőnek, hogy megvásárolják a bérlők az ingatlant.
Politikai vétóit általában valamilyen apró pontatlanság, formai hiba miatt, illetve bagatellnek tűnő esetekben alkalmazta. Ezekben az ügyekben második körben sokszor változtatás nélkül fogadta el a kifogásolt jogszabályokat a kormányoldal. A legeredményesebben a Margitszigetre tervezett hatalmas teniszstadionról szóló törvény kapcsán vétózott, a környezetpusztító beruházás végül el is maradt, igaz, a régi pályákat, sok fával együtt, eldózerolták.
Egy atomerőmű nem biciklitároló
Így aláírta az alaptörvény negyedik módosítását, hiába váltott az ki óriási vitákat és indulatokat, ráadásul ezt még Sólyom László korábbi államfő és alkotmánybírósági elnök is élesen bírálta. „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem” – magyarázkodott Áder az aláírásával egyidejűleg kiadott nyilatkozatában.
A nemzetközi felháborodást ellenére is aláírta a lex CEU-t, amely ellehetetlenítette a magyarországi egyetemet, amelyet Soros György magyar származású amerikai üzletember alapított, aki ellen több lejáratókampányt indított a kormány. „A törvény gyors elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak. Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében” – írta Áder János. A CEU esetében ez nem történt meg, így az egyetem végül Bécsbe költözött.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, orosz mintára megalkotott törvénnyel, a lex civillel, sem volt gondja Áder Jánosnak. A jogszabály a külföldi támogatást kapó szervezeteket bélyegezte meg. Szerinte ugyanis a civil szervezetek 99 százalékát nem érinteti a szabályozás, és az érintetteket nem korlátozza a törvény, csak plusz adminisztrációs kötelezettséget ró rájuk.
Az ellenzék által csak rabszolgatörvénynek hívott munkatörvénykönyv-módosítást is rendben találta a távozó köztársasági elnök, mely megkönnyítette a munkaadók számára a túlmunka elrendelését. Az államfő szerint a munkavállalói jogok nem csorbultak. „A Munka Törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen” – állapította meg.
A magát zöld, sőt klímavédőnek tartó államfő nem kifogásolta a paksi atomerőmű bővítését sem, amelyet az orosz Roszatom beruházásával valósítana meg a kormány. A beruházással kapcsolatos szerződések titkosítását is alkotmányosan rendben levőnek találta.
Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása
– érvelt Áder János.
