„A magyar ember a Jóisten előtt térdel le, a hazája előtt térdel le, és ha megkéri a szerelmének a kezét. Minden más esetben ez Magyarországon egészen egyszerűen kultúraidegen” – mondta a kormányinfón Orbán Viktor a sportpályákon is széles körben elterjedt rasszizmus elleni tiltakozásról, amivel az ír futballisták szerinte udvariatlanul provokálták a magyarokat.
A miniszterelnök „a térdelősdivel” egyáltalán nem szimpatizál, viszont egyetért a szurkolókkal, még ha nem is mindig a legelegánsabb módját választják, hogy reagáljanak a vendégségbe érkezők provokációjára. „A nemzeti csapatunktól az ellenkezőjét várjuk el, hogy harcoljanak, győzzenek, és ha nem sikerül, állva haljanak meg. Ez a minimum, amit elvárunk a nemzeti csapatunktól, nem azt, hogy letérdeljenek!” – mosta össze a kormányfő a mérkőzésen történteket egy meccs előtti gesztussal, noha ezzel az erővel a gyászszünetbe is beleköthetett volna, hiszen a magyar nemzeti csapat nem léphet lehajtott fővel a pályára, hogy egy örökzöld népsportos fordulattal éljünk.
Orbán azt is mondta, hogy a letérdelést volt rabszolgatartó országok találták ki, de a terhet, hogy együtt kell élniük egykori rabszolgáik leszármazottaival, maguknak kell elhordaniuk, mi ebben nem segíthetünk nekik. Ám a gesztus mögött húzódó üzenet ugyanaz, mint amit a magyar játékosok a mezükön lévő respect feliratra mutatva fejeztek ki, a füttykoncert mégis csak térdelőknek szólt.
Hogy a kormányfő szerint miért provokálja „a magyarokat” a rasszizmus elleni kiállás ezen formája, azt azért nem sikerült maradéktalanul elmagyarázni. Amikor az RTL Klub riportere visszakérdezett erre, Orbán ezt mindössze annyival intézte el: „Nem tudjuk másképp értelmezni ezt a gesztusrendszert a mi kultúránkból nézve, mint egy érthetetlen dolognak, ami provokáció.”
Bár számtalan ellenpéldát fel tudnánk sorolni, fogadjuk el egy pillanatra, hogy amit nem értünk, az provokál. De vajon mi ebben az érthetetlen? Ha nem is tartottunk rabszolgákat, és afroamerikaik sem élnek nálunk nagy számban – noha a lovagkereszttel kitüntetett Bayer Zsolt így is attól tart, hogy a jövőben „kibaszott négerek mocskos bakancsát kell csókolgatni” –, sőt netán úgy gondoljuk (nem), hogy a magyar társadalomban nem létezik rasszizmus és kirekesztés, akkor is felvetődik a kérdés:
A miniszterelnök szerint azért, mert „ez az egész kulturálisan teljesen idegen attól a világtól, amiben mi élünk”. De vajon tényleg teljesen idegen? Magyarország az Alaptörvény szerint keresztény ország, felekezeti hovatartozás szerint messze a legtöbben római katolikusnak vallják magukat, a katolikus egyházfőt azonban nem gátolja a kultúrája abban, hogy a Jóistenen kívül például dél-szudáni vezetők előtt is letérdeljen, sőt még a lábukat is megcsókolja.
Ráadásul így, hogy magyarországi látogatása során a hírek szerint mégis találkozik Orbán Viktorral, talán már nem is annyira keresztényellenes. Ettől függetlenül persze még tekinthetjük furcsának vagy feleslegesen teátrálisnak a közismerten liberális pápa cselekedetét, de kérdés, hogy vajon kifütyülnénk-e őt azért, ha éppenséggel a Hősök terén ragadtatná magát valami hasonlóra.
Orbán mindenesetre azzal, hogy megértéséről biztosította a térdelő focistákat kifütyülő szurkolókat, alighanem bebiztosította, hogy „a magyar kultúra” az Európa-bajnokság alatt is terítékre kerüljön a világsajtóban. A vendégségbe érkező portugál és francia válogatott ugyanis, ha folytatja az eddigi gyakorlatát, a Puskásban is le fog térdelni a magyarok elleni meccs előtt, „kiprovokálva” az immár a miniszterelnöki áldással megerősített lelátói pfujolást.
