Szerda délután kiderült, hogy az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely zuglói polgármester nyerte az előválasztást, így ő lesz a fővárost 2010 óta vezető Tarlós István ellenzéki pártok által támogatott kihívója októberben. A leadott 68 363 szavazat közül Karácsony 33 356-ot, a Demokratikus Koalíció által támogatott Kálmán Olga 25093-at, a harmadik helyen végző momentumos Kerpel-Fronius Gábor 9792 voksot kapott. Azaz Karácsony Gergely a szocialista Horváth Csaba elleni első fordulós kiütéses győzelem után a második körben majdnem 50 százalékos eredménnyel nyert.
Nézzük, mik a legfontosabb tanulságok!
1. Az előválasztás hasznos az ellenzéknek
A centrális erőtér kialakításával és a kétfordulós választások eltörlésével a Fidesz-KDNP alapjaiban változtatta meg a politikai játékteret. A széttöredezett ellenzék pedig nagyon lassan tanulta meg az új szabályokat. Azt már 2014-ben elkezdték kapiskálni, hogy együttműködés kell, az országgyűlési választáson mégis lebőgött a baloldali összefogás, aligha függetlenül attól, hogy a miniszterelnök-jelölt személyétől a listás helyekig mindenről hatalombrókerek döntöttek, pártalkuk köttettek azokban a híres „dohányfüstös szobákban”. Az addig is egyfordulós önkormányzati választás sem volt sikertörténet: Budapesten a baloldali ellenzék az utolsó pillanatban Bokros Lajosra cserélte a nehezen megtalált, kampányát elszerencsétlenkedő Falus Ferencet, Tarlós könnyedén győzött, és a kerületek nagy többsége is a Fideszé lett, jó részükről az ellenzék eleve le is mondott a koordinált indulással (a nyerhetetlennek ítélt városrészekben mindannyian polgármesterjelölteket állítottak, hogy legyen fővárosi listájuk).
A tavalyi parlamenti választáson már jobban működött a koordináció, de azért nemcsak homokszemek, hanem sóderhalmok kerültek a gépezetbe. Továbbra is azért, mert minden párt háttérmegállapodásokkal kereste a legjobb pozíciót. Az októberi önkormányzati választáson viszont, úgy néz ki, ezt a hibát még nem akarja újra elkövetni az ellenzék.
Közel száz településen már meg is állapodtak a polgármesterjelöltek személyében, de Budapesten nehézkesebben ment a dolog: az MSZP-Párbeszéd, a DK és a Momentum áprilisban elosztotta a kerületi helyeket, amiben az LMP és a Jobbik nem vett részt. Aztán a számukra lesújtó eredményt hozó EP-választás után az LMP mégis csak csatlakozott az összefogáshoz, a Jobbik pedig szinte láthatatlan méretűre zsugorodott a fővárosban, így főpolgármester-jelölt biztosan nem állít, sőt Puzsér Róbert mögül is kihátrált, és támogatja az előválasztás győztesét.
Az EP-választás mégis felborította a budapesti alkut, miután a DK és a Momentum kiugróan jól szerepelt, mindketten saját főpolgármester-jelöltet állítottak: a Momentum a korábbi kivárás után beszállt az előválasztási küzdelembe, a DK pedig megvonta támogatását Karácsonytól és Dobrev Klára sikerét meglovagolva előhúzta Kálmán Olgát.
Ebből a helyzetből megint könnyen káosz kerekedhetett volna, de az előválasztás megmutatta, mennyire hasznos intézmény lehet: csaknem 70 ezer szavazó részvételével egyértelműen kijelölte, hogy ki lesz az ellenzéki pártok jelöltje.
Ezután pedig sem a DK, sem a Momentum nem teheti meg nagyon súlyos arcvesztés nélkül, hogy ne támogassa a Karácsony-kampányt. Kerpel-Fronius beszéde ebből a szempontból is világos volt, és a DK-nak is hamar le kell nyelnie a békát, tudomásul véve, hogy az EP-választás eredménye ellenére a DK nem dominálja az ellenzéki oldalt. Természetesen Karácsony győzelme esetén az együttműködés jó városházi pozíciókat jelenthet nekik is.
2. A vesztesek is nyerhettek
Az előválasztás során három vitán is összecsaptak a jelöltek, ahol előadhatták elképzeléseiket, megmutathatták magukat és a programjaikat. Ezt többé-kevésbé mindhárman ki is használták, és rengeteg választóval, potenciális szavazóval is találkozhattak.
A korábbi miniszterelnök-jelölt Karácsonynak ez talán kevesebbet jelentett, de az ismert tévésként politikusnak álló Kálmán Olga és a pártján kívül ismeretlen Kerpel-Fronius vissza nem térő lehetőséget kapott arra, hogy felépítse magát politikusként. Ezzel pedig a DK és a Momentum is nyert egy-egy ismert politikust, amiből számszerűen egyik párt sem áll túl jól. Igaz, Kálmán Olga terveit nem ismerjük, és mivel esélyesnek kiáltották ki, ő minden bizonnyal győzelemre készült, míg Kerpel-Fronius számára az előválasztás tényleg inkább a politikai belépő volt.
Karácsony pedig az előválasztás véghajrájára érezhetően felpörgött, és ez a lendület jól jöhet a túlzott aktivitást régóta nem mutató Tarlós Istvánnal szemben. A korábban számtalan pozícióval megkínált párbeszédes politikust a városvezetés mintha tényleg érdekelné, és az előválasztás eredménye alapján ezt, illetve tapasztalatait messze nem csak az MSZP-Párbeszéd szavazói értékelték.
3. Egy jó jelölt átrendezi az ellenzéki térfelet
A májusi EP-választáson a DK 19,8 százalékot, a Momentum 17,4 százalékot, az MSZP-Párbeszéd pedig mindössze 9 százalékot ért el Budapesten. Ehhez Karácsony simán leverte a két erősebb párt jelöltjét, ami egy hónappal az előző választás után csak a személyével magyarázható.
Az ellenzéki térfélen pontosan az összefogás erőltetése miatt egyre inkább elmosódnak a határok a szavazótáborok között is. Az EP-választás megmutatta, a közvélemény-kutatókat is meg tudják lepni a választók azzal, hogy mennyire könnyen vándorolnak egyik párttól a másikhoz.
4. Gyurcsány Ferencnél vannak jobb szövetségesek
Amilyen egyértelműen biztosította a DK elnöke támogatásáról Karácsony Gergelyt januárban, de még két nappal az EP-választás után is, olyan lendülettel szúrta hátba újabb pár nap elteltével, azt állítva, pártja nyomást helyezett rá, hogy az erőtlen Karácsony helyett a Fidesszel szemben keményen fellépő Kálmán Olgát támogassa.
Bár az előválasztás zárultával Gyurcsány – az eredményeket nem ismerve, de alighanem sejtve – ismét dicsérte Karácsonyt, erős jelzés volt, hogy Kálmán Olga nem jelent meg az eredményhirdetésen, csak egy rövid videóban gratulált a győztesnek. Gréczy Zsolt DK-szóvivő ezt azzal magyarázta, későn tudták meg, hogy sajtótájékoztató lesz, de mivel a többi párt képviselői odaértek, ez sántít. Valószínűbb, hogy Gyurcsányék erősen bíztak a győzelemben, és kell egy kis idő, amíg az elmúlt napokban a csalásgyanúig elmérgesedő viszonyt helyreállítják. Sok idő persze nincs erre, nem véletlenül mondta Karácsony a közelmúltban, hogy 12 órája lesz rendet tenni a DK-val, ha ő nyeri az előválasztást, és nincs más választása, mint újra bízni Gyurcsányban.
Más kérdés, hogy a DK mekkora erőbedobással segíti majd ténylegesen Karácsonyt, aki mégis csak képes lehet arra, hogy életben tartsa az MSZP-Párbeszéd szövetséget. Erős tesztje lesz az annak, hogy a DK mennyire gondolja komolyan, hogy a Fidesz hatalmának a megtörése a célja, mert ehhez biztosan Budapesten keresztül vezet az út.
Kálmán Olga csaknem 40 százalékos eredménye ahhoz képest, hogy pár nappal a szavazás kezdete előtt szállt be a versenybe, talán nem totális kudarc, de mindenképpen józaníthatóan hathat a DK-ra, mert megmutatta, hogy egy ismert televíziós személyiség előhúzása önmagában nem garancia semmire, ráadásul Kálmán a vitákban minden médiatapasztalata ellenére érezhetően küzdött a politikai és főleg a várospolitikai tapasztalat hiányával, a programja is meglehetősen hirtelen ötletelés eredményének látszott. És Kálmán biztosan nem egy előválasztási második hely reményében szakított a szakmájával és választotta a politikát, így az ő további sorsa is kétséges.
A közös ellenzéki fellépés mindenesetre kulcsfontosságú: a Fidesz-KDNP gőzerővel, egységesen, sok erőforrással, aktivistával fogja segíteni Tarlóst; csak egy egységes ellenzéknek lehet elegendő ereje felvenni vele a versenyt.
5. Tarlósnak nehezebb dolga lesz, mint öt éve, de az ellenzék sem dőlhet hátra
A regnáló főpolgármester érezhetően igyekezett úgy beállítani az előválasztást, mint aminek nincs tétje, mert egyik jelölt sem érhet fel hozzá. Azonban ezt megcáfolva szokatlan módszerhez nyúlt, és a kormánypárti napilapban hosszú nyílt levélben bizonygatta, hogy az előválasztás „agitprop tevékenység”, a jelöltek „dőreségeket” beszélnek és felelőtlenül ígérgetnek. Ez is jelzi, hogy kiélezettebb küzdelem lesz a székéért, mint öt éve,
Az eddigi mérések ezzel együtt Tarlóst hozták ki esélyesnek, igaz, Karácsony egyre szorosabban szegődött a nyomába. Viszont az előválasztási öröm leülepedtével az ellenzéki oldalon el kell kezdődnie a kampánymunkának, mert Karácsony most kapott 33 ezer szavazata, sőt a 68 ezres részvétel is messze van Tarlós 2014-ben kapott 290 ezer szavazatától. Persze az előválasztás csak főpróba volt, de a számok azt mutatják, hogy nagyon elkötelezett ellenzéki szavazókkal még nem lehet Dunát rekeszteni, úgyhogy igaza volt Karácsonynak, amikor azt mondta győzelmi beszédében, hogy most jön a neheze.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
