Zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásban él mintegy másfélmillió magyar, és pénz híján esélyük sincs arra, hogy otthonaikat felújítsák – idézi a Népszava a Habitat for Humanity idei jelentését a lakhatási szegénységről. További 1-1,5 millió ember ennél valamivel jobb, de „rossz minőségűnek” tekinthető lakásban él, mert rossz az ingatlan műszaki állapota, vagy jogi vita tárgya.
A jelentésből kiderül, hogy a 4,4 millió hazai lakóingatlan négyötöde nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak. Ezen felül minden harmadik háztartás a jövedelméhez képest irreálisan sokat költ rezsire, bérleti díjra vagy törlesztőrészletre. Jelenleg 1,4 millió háztartásnak – a háztartások harmadának – van valamilyen hitele, és a háztartások legalább 13 százalékának 60 napon túli közműhátraléka, 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban.
A jelentés készítői szerint a lakásszegénység megszüntetése az állam feladata lenne, de a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a tehetősebbeket támogatja, például a CSOK-kal. A költségvetésben nagyjából kilencszer annyi a nem rászorultsági alapon célzott lakhatási célú kiadás, mint a rászorultsági alapú. A problémát az önkormányzatokra hárítják egységes szabályozás és központi támogatás nélkül, de a települések többségének nincs elegendő forrása a megfelelő beavatkozásra.