Olvasónk 2011 óta dolgozik nyugdíj mellett – korábban nem tudott arról, hogy ezért évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés jár neki.
Amikor tudomást szerzett a lehetőségről, elkezdte begyűjteni 6 évre visszamenőleg a szükséges papírokat, majd idén januárban próbálta benyújtani az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF) az igényét, elektronikus úton. Azonban közölték vele, hogy az emelés megállapítása az idei évtől már automatikusan megy, nem kell külön kérni.
A szabály az, hogy
- akik még a 2016 előtt megszerzett jövedelmükre nem kérték a növelést, azoknak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv június 30-ig állapítja meg az emelést.
- akik 2016-ban munkaviszonyból szereztek jövedelmet, azoknak szeptember 30-ig.
- akik pedig egyéb jogviszonyból (vállalkozóként), azoknak október 31-ig határozzák meg, mennyivel fog nőni az ellátásuk jövőre.
Olvasónk elmondása szerint azóta sem kapta meg az emelésről szóló értesítést, sem az emelést.
Mi lehet ennek az oka? Rendszerszerű a késés? Mikorra várható a nyugdíjemelés megállapítása? Na és az sem mellékes, hogy a most folyósított nyugdíjprémiumnál (GDP-növekedés miatti egyszeri kifizetés) és a nyugdíjkorrekciónál (infláció miatti emelés januárig visszamenőleg) már az emelt összeggel kellene számolni. De ha nincs meg az emelt összeg, akkor hogyan juthat hozzá a jogosult a különbözethez?
Ezeket a kérdéseket tettük fel a Magyar Államkincstárnak, ugyanis az ONYF november elsejével megszűnt, illetve beolvadt a kincstárba.
2007-től visszamenőleg jár az emelés
Az államkincstár leírta, hogy idén januártól a saját jogú nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység alapján járó nyugdíjnövelés összegét a központi nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból induló eljárás keretében állapítja meg. Megkímélik ezzel az ügyfeleket a nyugdíjnövelés igénylésével kapcsolatos költségektől és adminisztratív terhektől.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy
A növelés kiszámításához az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat kell figyelembe venni. Tekintettel a személyi jövedelemadó-bevallások határidejére és feldolgozására, a konszolidált kereseti adatok az év második felében kerülnek be a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba. Az ügyek jelentős részében – elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai esetében – az esetleges járuléktartozásokat is vizsgálni kell, mert a növelés csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették – magyarázta a kincstár.
A nyugdíjnövelés összegéről minden érintett határozatot kap, amely a kiszámítás alapját képező jövedelmeket is tartalmazza. A növelést visszamenőlegesen, január 1-jétől, illetve attól a legkorábbi időponttól állapítják meg, és utalják ki, amikortól a jogszabály lehetővé teszi. Az államkincstár válaszában arra is kitért, hogy minden érintettnél visszamenőleg alkalmazzák a novemberi nyugdíjkiegészítés- és a nyugdíjprémium-számítás szabályait is, ha a nyugdíjast ezek a juttatások is megilletik.
40 ezer nyugdíjas kapta meg eddig a határozatot
Hogy naprakész-e a nyugdíjnövelés? Az ügyeket folyamatosan és ütemezetten dolgozzák fel, ebben az évben eddig több mint 40 ezer nyugdíjas részére állapítottak meg határozattal növelést – írta a Magyar Államkincstár. A lemaradást firtató kérdésünkre másodjára sem válaszoltak, megkérdeztük hát, hány nyugdíjas dolgozhat jelenleg. 2016-os adatokat küldtek:
Mivel a saját jogú nyugdíjas fogalma 2012-ben változott, így a táblázatban szereplők közül a korhatár előtti ellátás, illetve a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett dolgozókra nem vonatkozik a nyugdíjemelés. Ha most is hasonló számban dolgoznak a nyugdíjasok, mint tavaly, akkor szinte minden második érintett nem kaphatta meg még a határozatot a 0,5 százalékos éves emelésről. Aki pedig még nem kapta meg, annak
