A Die Welt szerdai számában A kelet-európaiak kinyitják az ajtót az oroszoknak címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek nagyvonalúan teret adnak az Oroszország befolyási övezetének kiterjesztésére irányuló törekvéseknek.
Hozzátette, hogy a Nyugat erősen aggódik a kelet-európai orosz befolyás növekedése miatt. Oroszország motivációja világos, Putyin az EU és a NATO gyengítésével ki akarja terjeszteni hatalmát Európára, ezért támogat mindent, ami erősíti a nacionalista különutas politikát, vagy akár a határok megkérdőjelezését – állapította meg.
Sokkal kevésbé világos, hogy az orosz hatalmi politika egykori áldozatai közül némelyek miért nyitják meg a kapukat készségesen Putyin előtt. A válasznak sok köze van a pénzhez és a korrupcióhoz
– vélekedett.
Magyarországgal kapcsolatban többek között azt írta, hogy Csehország és Szlovákia mellett ott is félretették a történelmi félelmeket, hogy pénzt keressenek az orosz kapcsolattal.
Orbán Viktor politikájának az a lényege, hogy igyekszik a lehető legnagyobb gazdasági előnyre szert tenni Oroszország révén úgy, hogy ne provokálja ki a végleges szakítást az amerikaiakkal.
Azonban ideológiai közelség is mutatkozik, jól harmonizál egymással a moszkvai nemzetállami retorika és a nemzeti szólamok iránti új közép-európai vonzódás, és a visegrádi országok körében vannak, akik közelebb érzik magukhoz Moszkvát, mint Brüsszelt, amely ideológiailag egyre inkább távolodik az olyan ötletek révén, mint a menekültelosztási kvóta
– írta Boris Kálnoky.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Vita Lengyelországgal és Magyarországgal: Kevesebb jogállam – kevesebb pénz? címmel közölte Kai Küstner brüsszeli tudósító beszámolóját, amely szerint mindkét ország állandó konfliktusban áll az Európai Bizottsággal a demokrácia Brüsszel által felpanaszolt megsértései miatt, de az EU eszközei eddig hatástalannak bizonyultak. Ezért most elkezdődött a gondolkodás egy keményebb eljárásmódról, az uniós támogatások és a jogállami szabályok betartásának összekapcsolásáról.
A vita még korai szakaszban van, de a német kormány egyáltalán nincs egyedül ennek az új irányvonalnak a támogatásával
– tette hozzá az ARD munkatársa, a többi között kifejtve, hogy a gondolat támogatóinak egyelőre az a fontos, hogy folytatódjék a vita, ami azt is szolgálja, hogy megmaradjon a fenyegetési potenciál a jogállamiság ellen vétő tagországokkal szemben.
Hozzátette, kézenfekvő, hogy Lengyelországot és Magyarországot érzékenyen érintené az uniós támogatások megkurtítása, hiszen Lengyelország a támogatások legnagyobb haszonélvezője, és a magyar gazdaságot is jelentősen élénkítik az EU-s források.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
