A Soros-terv fejlődéstörténete
A Soros-terv, mint kifejezés a médiában Orbán Viktor júliusi beszédét követően jelent meg. Ezt követően folyamatosan növekedett azoknak a cikkeknek, bejegyzéseknek a száma, amelyek ezzel foglalkoztak. Októberben már hétszer annyi írás foglalkozott az interneten ezzel a témával, mint a „Soros-terv” belpolitikai születésének pillanatában, azaz júliusban.
Érezhető egy változás is, főleg a kormánypárti online médiában, amely már nem önmagában Soros Györggyel foglalkozik, hanem kontextusba helyezi a miniszterelnök Tusványosi iránymutatása alapján. Így a Soros-terv, mint belpolitikai műszó megjelent a magyar médiában, és leváltotta a szimplán Soros Györgyről szóló írásokat.
A részletesebb elemzés során három kulcsszó (és annak mutációi) alapján vizsgáltuk a híreket, és azt, hogy a közösségi médiában milyen hatást gyakorolnak. A legnépszerűbb (legtöbb megosztást, kommentet, like-ot kapta) írások a migránsokkal kapcsolatosak, mint hívószóra erre reagáltak a legtöbben. Ez a „Soros-terv megjelenése” után is így maradt. Azaz még mindig ez a legerősebb üzenet.
Kinek jó a „Soros-terv”?
Egyértelmű, hogy amikor egy hír hatással van az internetet használókra, akkor annak éppen megosztó jellegű tartalma miatt válik azzá. Ebből a szempontból nem lehet azt mondani egyértelműen, hogy minél nagyobb a hatásfoka egy „Soros-tervvel” foglalkozó hírnek, annál kedvezőbb a kormányra nézve.
Ebben a témában az elmúlt három hónapban a 100 legnépszerűbb (azaz legtöbb megosztást, like-ot, kommentet kapó) hírt külön is megvizsgáltuk. A kormánypárti média interpretációjában megjelent írások az összes megosztásnak, kommentnek, like-nak mindössze 34 százalékát tették ki.
Ebből is következik, hogy a Soros-terv kifejezést átvette a nem kormánypárti vagy kormányközeli média. Ennek is köszönhető, hogy nem csak a kormány álláspontját támogató interpretációkat lehetett már csak olvasni ennek kapcsán.
Soros mindent visz?
Teljesen egyértelmű az adatok alapján, hogy a migránsozás, és a hozzá kapcsolódó politikai termékek, mint a Soros-terv vagy sorosozás, nincsen olyan hatással a hírfogyasztókra, mint akár egy évvel ezelőtt.
Az előző év azonos időszakával összehasonlítva 22 százalékkal csökkent a közösségi médiában az aktivitás, azaz most már – legalábbis az online térben – nincsen akkora jelentősége a kérdésnek.
Ezzel együtt ez az ügy alapvetően meghatározza a politikai napirendet. Az ellenzék nem tud, akár megközelítő erősségű ügyet vele szemben felhozni. A Jobbik által kezdeményezett „Bérunió” kb. 60 ezer megosztást, kommentet, like-ot hozott, míg az egyik fő ellenzéki téma, az igazságos választási rendszerért való küzdelem ennél is kevesebbet.
Jól mutatja a Soros-terv megalapozottságát, és ténylegesen belpolitikai műszó funkcióját, hogy a V4 országok és Románia internetes hírportáljainak adatelemzése alapján csak magyar kontextusban lehet ezzel a kifejezéssel találkozni. Maga Soros György is sokkal kisebb hatásfokkal jelenik meg ezekben az országokban.
Szemléletesen mutatja ezt, hogy miközben augusztus és október között 550 ezer megosztást, like-ot, kommentet kaptak Magyarországon a Soros Györggyel vagy a Soros-tervvel kapcsolatos hírek, addig Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában ez a szám összesen 133 ezer volt.
Kiemelt kép: Euopress/Epa/EPA/Pool/Anadolu Agency/Olivier Hoslet
