A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jutna. A kétfordulós rendszerrel az volna a céljuk, hogy „előtérbe kerülhessenek a választók másodlagos preferenciái, amivel csökkenne a pártrendszer polarizáltságának hatása, illetve a foglyul ejtett többség is felléphet adott esetben a többség által elutasított erővel szemben.”
A listánál megtartanák az ötszázalékos bejutási küszöböt, a győzteskompenzációt ugyanakkor eltörölnék, és a listás ág súlyának növelésével arányosítanának a rendszeren.
A kerülethatárokat a többi párt, valamint egy e célból felállított független testület segítségével, politikai érdekeket mellőzve módosítanák.
A határon túl élő választópolgárok számára is lehetővé tennék az egyéni jelöltre való szavazást, így teljesülne az egyenlő választójog követelménye. Megváltoztatnák a levélben szavazás szabályait is, ennek lehetőségét kiterjesztenék a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó szavazópolgárokra is.
A Momentum szerint a politikai reklámokra vonatkozó szabályozás indokolatlanul korlátozza a szólás- és sajtószabadságot, és csak a Fidesz érdekeit szolgálja. Ráadásul a mostani viszonyok nem átláthatók, nem teszik kötelezővé a külön kampányszámla használatát, az Állami Számvevőszék nem rendelkezik egyértelmű felügyeleti, nyomon követési és szankcionálási jogkörrel.
A CÖF-re vonatkozó elképzeléseik is vannak, biztosítanák a kampánytevékenységük átláthatóságát, magánszemélyektől érkező adományoknál adományozási korlátot vezetnének be, a CÖF–CÖKA jelenség megszüntetésének érdekében pedig olyan jogszabályokat dolgoznának ki, amely nem lehetetleníti el a szólásszabadság gyakorlását, de átláthatóvá tenné, hogy ki, kinek az érdekében és milyen forrásból folytat politikai kampányt.
Megtiltanák a kormánynak a közpénzen folytatott önpropagandát, ahogy azt is, hogy önkormányzati pénzt kampányra fordítsanak.
A köztársasági elnök megválasztásának módját is megváltoztatnák, mert ahogy írják, „jelenleg a köztársasági elnöknek nincs közvetlen legitimációja, nem jelent valódi egyensúlyt és nem tudja hatékonyan kifejezni a nemzet egységét.”
Az első fordulóban a szavazatok többségét szerző jelölt lenne megválasztva, ha pedig ilyen nincs, akkor a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jutna be. A köztársasági elnöki jogköröket nem szélesítenék jelentősen, de elképzelésük szerint az államfő konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élhetne a miniszterelnökkel szemben, vagyis az új miniszterelnök személyére tett javaslat mellett indítványozhatná annak elmozdítását is. Emellett véleményezhetné az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezését, az adatvédelmi hatóság vezetőjére javaslatot is tehetne.
