Sokan bírálják az amerikai elnökválasztási rendszert, hiszen benne van a pakliban, hogy nem az lesz az elnök, akire többen szavaznak
– mondta Unger Anna, az ELTE TáTK Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének munkatársa az Álmainkban Amerika – A Trump-éra című beszélgetésen csütörtök este. Az elektori rendszer sajátossága, hogy nemcsak hogy nem feltétlenül a többség akarata érvényesül, hanem a különböző államok lakóinak szavazata sem ugyanannyit ér:
- egy kaliforniaié csupán 0,8-at,
- egy alaszkaié 3,8-at.
Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója megjegyezte, hiába tekintik az USA-t régóta a demokrácia fellegvárának, most sokan mégis elégedetlenek. Pedig ő úgy véli, az elektori rendszer minden hibája ellenére egy jól működő rendszer, nincs szükség sokak olyan irányú törekvéseire, hogy az európai rendszer képére kellene formálni.
Donald Trump elnöki státusza hivatalosan január 20-án kezdődik, hogy mit tartogat a következő négy év, arról egyelőre mindenki csak találgat. Kiszelly Zoltán politológus szerint mivel a kétévente újraválasztott képviselőház jelenleg republikánus többségű, Trump a következő két évben valószínűleg könnyebben tudja majd megvalósítani a tervezett programját.
Mivel szexista és rasszista megjegyzései miatt már csak korlátozottan számíthat pártja támogatására, nem csoda, hogy többször hangoztatta, egy mozgalmat akar elindítani, kiépítve ezzel saját hatalmi bázisát. Orbán Balázs, a Századvég Migrációkutató Intézet főigazgatója úgy látja, a választások alatt
Épp ezért szerinte – a többi közt – az vezetett Clinton bukásához, hogy a demokraták inkább Bernie-t akarták elnöknek, ezért el sem mentek szavazni november 8-án.
Unger Anna emlékeztett, a közelmúltban már 4-5 felmérés készült arról Amerikában, van-e egyáltalán felhatalmazása Trumpnak, hiszen a többség nem őt akarta elnöknek, Clinton 3 millióval több szavazatot kapott.
Kiszelly Zoltán szerint viszont az elnökválasztás a kampányokon múlt, amikből az jött át, hogy aki Hillary-re szavaz, az azt kapja, amit eddig, Trump viszont megadta a minimális esélyét annak, hogy valami más következzen.
Hasonlóképpen látja Lakatos Júlia is:
Sokan azt hiszik, hogy Trump az ok, pedig csak három választásnyi semmittevés következménye
A 90-es évek elejét jellemző aranykor elmúlt, Amerikában megváltozott a közhangulat, a pártok pedig nem tudtak reflektálni a megváltozott társadalmi igényekre. Az igazgatónő szerint az amerikaiak nagy része vesztesnek érezte magát, ezért hajlandó volt kockázatot vállalni. Clinton azt hozta volna számukra, ami már volt, viszont sokan a reménytelen helyzetben inkább bevállaltak valami újat, hiába tűnt az bizonytalannak.
Kiszelly úgy gondolja, az amerikaiak magukhoz képest érzik bizonytalannak a helyzetüket, hiába rekord alacsony jelenleg a munkanélküliség. Ezért hiába dolgozott rengeteg aktivista Hillary oldalán, nem működött jól a kampány, nem tudták meggyőzni az embereket. Hozzátette, a szavazó nem egy robot, akin ha megnyomsz egy gombot, elmegy szavazni. Motiváltnak kell lennie.
A demokraták legnagyobb hibája az volt, hogy leálltak vitatkozni Trumppal. Saját csapdájukba estek, hiszen ebből látszott, hogy a demokratapárti média kíváncsibb volt Trumpra, mint a saját jelöltjére
– jelezte Lakatos.
De arról sem szabad megfeledkezni, hogy hiába tulajdonítottak akkora jelentőséget a nyomtatott sajtónak, a választás eredménye ébresztőként szolgál Amerika számára, hogy nem mindenki kel és fekszik New York Times-szal.
– fűzte hozzá Unger Anna.
Trump igazából zseniálisan használta ki a médiát, hiszen szinte minden nap csinált vagy mondott valami olyat, amit előtte még senki, és még jó, hogy hírértékű bármelyik neves amerikai csatornán például az, hogy élő adásban kigúnyol egy kerekesszékest.
Donald Trump győzelme a személyiség diadala az intézményekkel szemben, amik az elmúlt években nem tettek semmit.
Unger Anna végül hangsúlyozta, hogy az különbözteti meg az amerikaiakat és a magyarokat, hogy odakinn egy ilyen választási eredmény után a csalódottak egy napig sírnak, utána viszont utánanéznek, mit tehetnének azért, hogy ez négy év múlva ne következhessen be újra. A civil szervezeteken múlik minden, ezért szerinte egy titka van annak, hogy változás történjen: a hétköznapi embernek is politizálnia kell.
