Kémiaórán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak, írja az Abcúg riportja.
Ez a különválasztás szerintük lelki sérüléseket és tudáshiányt okozott.
Egy volt pedagógusa, egy takarítónő és az igazgató is visszautasította ezeket a vádakat, az esélye mindenkinek megvolt,
a teljesen cigány osztályok pedig a véletlennek köszönhetően alakultak ki.
P. Erzsébet idén novemberben ment nyugdíjba. 39 évig tanított a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Azt mondta, amikor 1977-ben az iskolába került, akkor még a cigány és a nem cigány gyerekek egy osztályba jártak, idővel azonban egyre több diáknak lett papírja a tanulási nehézségről, így a vegyes osztályok kezdtek felbomlani.
A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola egyik korábbi tanára azt mondta,
azok a cigány gyerekek, akik az én osztályomba jártak, jóval több oktatást kaptak, mint akik az integrált osztályban a leghátsó sorban ültek.
Szerinte a gyerekeket azért nem vitték osztálykirándulásra, mert a szülőknek erre nem volt pénze. A mögött pedig, hogy valaki a vegyes A osztályba, vagy a tisztán cigány B osztályba került, szerinte nem állt semmilyen rasszista indíték, sokkal inkább a jó szándék, hogy mindenki személyre szabott oktatást kaphasson.
Arról, hogy az iskolai rendezvényekre nem mehettek cigányok azt mondta, valóban volt egy-két gyerek, akik nem jöhettek el, de ők a magatartásuk miatt, és nem azért, mert cigányok voltak. Azt is hozzátette, hogy nagyon megviseli az iskola ellen folyó per, taposóaknán járáshoz hasonlította az azóta kialakult helyzetet.
A múltkor aláhúztam az egyik diákom dolgozatában a hibákat. Erre megkaptam, hogy irigylem tőle az ötmillió forintot”
– mondta.
Molnár Károly 2006-tól igazgatója az iskolának, de tanárként és igazgatóhelyettesként már jóval régebb óta tanít Gyöngyöspatán. Azt mondta: nem az alapján osztották be a gyerekeket az A vagy a B osztályba, hogy cigányok voltak vagy nem cigányok, ezt az döntötte el, hogy ki mikor íratta be a gyerekét. Megjegyezte, hogy a most perelő gyerekek nagy részét szüleik annak idején csak jegyzői nyomásra voltak hajlandóak beíratni.
Az igazgató azt állította, hogy nekik semmi információjuk nem volt a gyerekek etnikai hovatartozásáról, nem tudták, hogy ki a cigány, és ki nem.
Véletlenszerűen alakultak ki a tisztán cigány osztályok
– mondta. Nem is tűnt fel neki, hogy vannak az iskolában szegregált osztályok. Szerinte mindenkinek megvolt a lehetősége arra, hogy képességeit kibontakoztassa.
Az egyik felperes diák egy korábbi tárgyaláson azt mondta, hogy nyolcadikban a negyedikes magyar könyvből tanította őket a tanár. Ezt az igazgató szerint a szülők értelmezték félre, hiszen az nem egy negyedikes tankönyv volt, hanem egy tankönyvsorozat negyedik része.
Az igazgatót olyan vádak is érték, hogy egy gyereket a nyakánál fogva nyomta fel a falra, a rendőrség látleletet is vett, a nyomozást azonban megszüntették.
Azt a Kúria már tavaly márciusban kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskola roma diákjait jogellenesen különítették el nem roma társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak. A mostani pert azért indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek, hogy az érintett gyerekek kapjanak kártérítést az iskolától, az önkormányzattól és a Kliktől. Tanulónként minden szegregált osztályban töltött tanév után 500 ezer forintot kérnek.
