Bizonyára van, aki találkozott már ezekkel a kijelentésekkel, mert közszájon forognak:
Egy katás nem dolgozhat egyetlen cégnek.
Egy katás nem szerezhet 1 millió forintnál nagyobb bevételt egyetlen cégtől.
Utóbbi témával már foglalkoztunk, cikkünkből kiderült, hogy nincs tiltva az évi egymillió forint feletti bevételszerzés egyetlen partnertől. Leírtuk azt is, hogy miért kell jelenteniük a kisadózóknak a NAV felé az évente összesen egymillió forint feletti partnereket (és fordítva), mi történhet, ha ez elmarad, illetve hogy hogyan, milyen szempontok alapján dönthető meg a NAV vélelme, hogy az 1 millió forint feletti éves számlázás munkaviszonyt takarna.
De mi a helyzet, ha csak egyetlen megrendelője van a főállású katás vállalkozónak? Megnéztük a katatörvényt, abban azonban nem találtunk olyan kikötést, hogy ne lehetne csak egyetlen partner. Ezután megkérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).
Nem zárja ki a törvény, de…
– írta a NAV válaszában. Hogy a szerződést munkaviszonyt leplez-e vagy sem, annak eldöntéséhez információval szolgálhat a törvényen kívül a NAV 61. információs füzete is. Három dolgot ki is emelt a hatóság válaszában, amely a kérdés kapcsán fontos lehet. Az első kettő az egymillió forintos éves összeghatár feletti jelentési kötelezettség a katásnál, illetve a megrendelőnél, a harmadik pedig a hét feltétel, amelyből egynél többnek kell teljesülnie ahhoz, hogy megdőljön a munkaviszony vélelme. Íme a 7 feltétel:
- A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
- A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (praktikusan fogalmazva a megrendelőjétől) szerezte.
- Az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
- A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
- A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
- A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve főállású vállalkozásban.
Ezek után az adószakértőt kérdeztük, segítsen megítélni néhány konkrét szituációban, hogy vajon megdönthető lenne-e a munkaviszony vélelme. A tét jelentős, mert ha a kisadózó nem tudja bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Vagyis utólag meg kell fizetni a normál munkaviszonynak megfelelő adóterheket (plusz büntetést is).
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény tehát úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez a felsorolt hét feltétel közül egynél több teljesülése szükséges.
Mondjuk, hogy valaki:
- egyedül dolgozik
- több mint 50 százalékot egy partnernek számláz (mert csak 1 partnere van)
- kifejezett utasítást nem kap, de egyeztetnie kell
- a saját lakásában/nem a megrendelő telephelyén dolgozik
- a saját eszközeivel dolgozik
- a tevékenység rendje valamennyire kötött (egyeztetni, alkalmazkodni kell)
- egész évben főállású katázóról van szó
Ruszin Zsolt adószakértő szerint ez így rendben van, mert legalább két feltételnek megfelel a katás.
“A konkrét ellenőrzésen dől el”
Egyetlen problémánk volt ezzel, mégpedig az, hogy a NAV, amikor korábban az egymillió forint feletti bejelentési kötelezettségről kérdeztük, illetve a munkaviszony vélelmezéséről, a 7 pont mellé odatette, mintegy lebegtetve, hogy:
… a konkrét ellenőrzés során feltártakon múlik, hogy az adatszolgáltatás alapján felállított vélelem megdőlt-e vagy sem.
Ez pedig egy hétköznapi ember (katás) számára azt jelenti, hogy jó-jó, ha megfelel a katás legalább 2 pontnak, de azért, ha a NAV nekiáll vizsgálódni, mégse legyen olyan nagyon biztos benne az adózó, hogy átmegy a vizsgán és megússza büntetés nélkül. Ezért feltettük a kérdést az adószakértőnek:
Ruszin Zsolt megismételte: ha egynél több feltétel (vagyis 2) fennáll, akkor nincs munkaviszony. Egyébként is, ha a 2 feltétel meglétét az adózó bizonyította, akkor megfordul a bizonyítási teher. De azt is rögtön hozzátette:Ezzel nem azt mondom, hogy a nagy kuncsafttal (1 millió forint felett) üzleti kapcsolatban álló biztonsági őr, a színész, nyelvtanár vagy takarítónő tudna 2 feltételt hitelesen bizonyítani.
Nézzük meg miért:
Biztonsági őr, színész, takarítónő, nyelvtanár (nem korrepetáló tanár) problémás esete:
- Nincs és nem is lehet segítőtársa (a katázó által alkalmazott munkavállaló).
- A bevétel több mint fele nagy kuncsafttól származik.
- Önállóan dolgozik, bár ezen lehet vitatkozni.
- Nem a saját helyén dolgozik (a helyszínt a megbízó bocsátja rendelkezésre).
- Nem a saját eszközeit használja (ezen lehet vitatkozni).
- Nincs önálló munkarendje (megmondják neki, hogy mikor kell dolgoznia).
- Nincs máshol munkaviszonya (a színésznél előfordul, hogy van és erre építenek).
Az adószakértő szerint másoknál mehetne a katázás, még egy szabad munkaidejű titkárnőnél is. Feltéve, hogy tényleg önálló munkarendről van szó, nem csak arról, hogy elnézik, ha mondjuk 5 percet késik az asztala mellől. Ha egy ilyen titkárnő még saját eszközökkel is rendelkezik és az otthonát is úgy rendezi be, hogy onnan is tudjon intézkedni, ott a NAV nem fog munkaviszonyt megállapítani – foglalta össze az adószakértő.
Emlékeztetett még arra is, hogy az EVA-nál a NAV sokkal tágabb bizonyításra jogosult, hiszen ott nincs “7 feltétel”, hanem elég a munkaviszonyra “jellemző” elemeket összegyűjteni, és ez ott még az áfa kapcsán is adóhiányt jelenthet a számlabefogadónál.