Közélet
Victim of a child abuse or violence.
This photo depicts a child, a young girl, sitting down alone in the dark. 
The little girl is sitting on the floor with her head down on her knees.
It can represent child (or adult) problems  like loneliness, abandonment, frustration or abuse. Low key photo.

Spájzban éheztetett kislány: Magyarországon szolidaritáshiány van, és nincsenek közösségek

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 07. 09. 11:18

Legalább egy éven át tartották bezárva a ház sötét kamrájában, étlen-szomjan, egy bili és egy koszos matrac társaságában. A kislétai pár gyermeke 25 kilóra fogyott, mire a rendőrség megtalálta. De hogyan történhetett meg mindez? Lehetséges, hogy a faluban senki nem tudott róla, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött? Szociológust kérdeztünk a jelenségről.
Korábban a témában:

Az akkor tizenegy éves kislétai lány története tavaly tavasszal robbant be a sajtóba. A police.hu áprilisban adott ki közleményt a rabságból kiszabadított Orsika esetéről.

A kislány szülei (K. István és B. ldikó) összesen öt kiskorú gyermeket neveltek, köztük három közöset. Orsi 2014-ben a szülők kérésére magántanuló lett. A pár ezt azzal indokolta, hogy kezelhetetlen, „visszapofázik a tanároknak”, élelmiszert és más dolgokat lopott az osztálytársaitól, majd később otthon a testvéreitől. Ez igaz volt, de a gyerek azért tette mindezt, mert otthon éheztették.

Az otthon tanuló kislányt a szülők 2014 októberétől eleinte éjszakára zárták be, de novembertől már délután három órától a fűtetlen, bútorozatlan, világítás nélküli kamrába kényszerítették, amelyen csak egy szűk ablaknyílás volt. A kamra ajtaját kívülről függönnyel letakarták, sőt be is reteszelték. Az alapvető tisztálkodási feltételeket sem biztosították gyermeküknek, nem adtak neki elegendő ételt és vizet. Mindössze 25 kilogramm volt, amikor a rendőrök rátaláltak.

Hogy a fogvatartott kislányról Kislétán hányan tudtak, az nem igazán egyértelmű. A  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség idén tavasszal többek között annyit közölt, hogy 2015 áprilisától a kislány a kamra ablakán keresztül többször kért és kapott élelmet a szomszédoktól, akik végül megelégelték a helyzetet, és értesítették a rendőrséget. Egészen pontosan április 13-án.

A történet megdöbbentő, és nemcsak a szülők kegyetlensége miatt, hanem azért is, mert a pár éveken át zavartalanul sanyargathatta öt gyermekük közül az egyiket, úgy, hogy ez nem derült ki egy alig több mint 1700 fős, tizenkét utcás településen.

Vagy ha a falubeliek sejtettek is valamit, elfordították a fejüket.

Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint egyáltalán nem meglepő, hogy hazánkban akár évekig nem derül fény arra, hogy mi zajlik a szomszédban.

Magyarország olyan ország, de ez már évszázadok óta így van, ahol nincsenek szavaink, az emberek nem tanulnak meg reflektálni, gondolkodni, szembesülni a problémákkal, és legfőképpen azokat kifejezni. A családok maguktól nem tudják, az iskola nem tanítja meg.

A magyar társadalmat jellemző másik sajátos vonás, hogy a horizontális közösségi kapcsolatok nagyon-nagyon gyengék – folytatja a szakember. A falvak, legyenek bármilyen kicsik is, kevéssé közösségek. Különösen individualista ország vagyunk, ahol nagyon kevés a közösségiség.

Ezen tények együttállása pedig szolidaritáshiányt szül, ami egyben nagyon felületes kapcsolatokat is jelent. Magyarán hiába élünk egymás mellett, nem ismerjük a szomszédot, jóformán nem is beszélgetünk, arról pedig általában szó sincs, hogy a személyes terébe, mondjuk a lakásába bejárásunk legyen.

A reflektivitás hiánya az ország legszegényebb és leggazdagabb rétegeiben is jelen van, de a tudatlanság és a szociálisan hátrányos helyzet kétségkívül súlyosbítja a problémát. Főként, ha hozzátesszük, hogy a kultúrahiány gyakran együtt jár az előbb ütök, aztán beszélek hozzáállással. Ami nyilván visszatartó erő, amikor azon gondolkozom, hogy szóljak-e a szomszédnak

– magyarázza az összefüggéseket a szociológus.

A miértekre egyértelműen a nemzet történelmének alakulása adhat választ, kezdve a feudalizmussal, az abszolút monarchiával, vagy mondjuk Trianonnal. Változás pedig maximum a civil közösségek felől tapasztalható. Ferge Zsuzsa úgy látja, hogy formálódik napjainkban egy civil társadalom, akik nagyon szeretnék, ha közösségibb lenne a világunk. Erről szól nagyon sok mozgalom, de ennek a folyamatnak még nagyon a kezdetén vagyunk.

K. István és élettársa, B. Ildikó pere pénteken kezdődött el a Nyírbátori Bíróságon. A szülők 12 évet kaphatnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.