Közélet

Zsíros üzlet, érthetetlen döntések: sokba kerül a Rogán-féle kötvénybiznisz

Nem adott el három év alatt száz letelepedési államkötvényt az egyik közvetítéssel foglalkozó cég, mégsem vonta meg forgalmazási engedélyét az Országgyűlés gazdasági bizottsága – számol be a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet: korábban más társaságok is kerültek hasonló helyzetbe, de ők nem dolgozhattak tovább.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái szerint az Innozone Holdings Ltd. tavaly év végéig mindössze 22 letelepedési kötvényt értékesített, engedélyét viszont nem vonták vissza. ezzel szebne tavaly decemberben a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. és a többek között azerbajdzsáni, kazah, thaiföldi, illetve indonéz állampolgárokra koncentráló Discus Holdings Ltd. engedélyét alulteljesítés miatt vonták vissza.

A lap az ügy kapcsán kettős mércéről ír. A zsíros kötvénybiznisz lényege , hogy az EU-n kívüli országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A befizetett 300 ezer euróból azonban a közvetítőcég csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja – emlékeztet a napilap.

A letelepedési kötvény tulajdonosa  öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből közel 29 ezer eurót közpénzből finanszíroz az állam a lejárat évében. A cégek 40– 60 ezer eurós díjat is kérnek az ügyintézésért.

Számításaik szerint a program 2013-as indulása óta legalább 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek.

Kavarodás a szabályozásban

Az Innozone Holdings Ltd. esete azért is érdekes, mert a kötvényüzlet szabályozása a kezdetekkor sem volt egyértelmű, az Országgyűlés gazdasági bizottsága csak néhány félrecsúszott eset után egyértelműsítette, hogy a kötvények értékesítésekor az igénylő állampolgársága számít.  Az Euro-Asia Investment Management Ltd. például Szingapúrra kapott engedélyt, de mintegy ötven kínai ügyfélnek is értékesített induláskor kötvényeket. Ez nem tetszett a kínai és vietnami állampolgárokra specializált, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fundnak, így a bizottsághoz fordult jogértelmezés céljából – írják.

A magyar Nemzet szerint a gazdasági bizottságtól szinte lehetetlen információhoz jutni az ügyben, Rogán Antal egy korábbi adatigénylésükre azt válaszolta, hogy a cégeknek nem kell adatot, üzleti beszámolót szolgáltatniuk, és a testületnek sincs jogszabályi kötelezettsége ezek bekérésére. Emiatt is érthetetlen, mi alapján számolták ki, hogy tavaly decemberig melyik cég hozott száz ügyfelet, és melyik nem.

 

További talányokért és beszédes infografikákért kattintson ide.

 

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik