A gyapjú – alacsony felvásárlási ára miatt – gyakorlatilag nem hoz hasznot, ezért került előtérbe a gyapjúmentes juhok tenyésztése a világ számos országában. Magyarországon a Debreceni Egyetem kutatói dolgoztak azon, hogy egy minden szempontból tökéletes fajtát hozzanak létre.
Középen a leendő “magyar szőrös” – Fotók: MTI / Czeglédi Zoltán
Itthon jelenleg még a merinó fajtacsoport dominál, szakértők becslése szerint 80–85 százalékban. Egy merinó juhról évente lenyírt gyapjú tömege a testsúly tíz százalékát is elérheti, ami jelentős fiziológiai terhelést jelent az állat számára. A debreceni kutatók fő célja a trópusi fajták – szomáli, barbadosi, dorper – népszerűsítése, és az állatok minőségének javítása, a „magyar szőrös juh” kitenyésztése volt.
Egy juh nyírási költsége 200–300 forint között mozog. A szőrös juhok esetében ez megspórolható, ugyanis a szomáli és a barbadosi fajták maguktól vedlenek, így sem a nyírással, sem a fürösztéssel nem kell bajlódni. Sőt, a farkuk rövid és szőrös, így annak csonkításával sem kell bajlódni. Mindhárom fajtának megvannak tehát a maga előnyei. Ezeket egyesíti magában a magyar szuperjuh.
Így vedlik a dorper
A szomáli tökéletesen szőrös, a barbadosi sokszor ellik ikreket, jó a lába és kisebb eséllyel lesz bélférges. A dorper viszonylag nagy, sok húsa van és gyorsan nő. Ráadásul ezeknek a fajtáknak hormonkezelés nélkül is lehet időzíteni az elletésüket. Húsuk ízletes, bőrük egyedülállóan jó. A juhászatokban már meglévő, gyapjas fajtákkal is lehet keresztezni, így csökkenthető a gyapjú mennyisége, és a gyapjas fajta idővel vedlővé tehető.
