Másodfokon folytatódik a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának pere a Pécsi Ítélőtáblán. A táblabíróság szóvivője kedden az MTI érdeklődésére elmonda: a büntetőtanács a vádlotti, védői fellebbezést, valamint a minősítés megváltoztatására irányuló ügyészi kérelmet bírálja el. A gyógyszerészhallgató és ügyvédje enyhítésért fellebbezett, az ügyészség pedig indítványozta, hogy a cselekményt a bíróság egységesen előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítse.
Tóth Sándor rámutatott arra, hogy az ítélőtábla tanúkat nem idézett be, lényegében az iratok és a perbeszédek alapján hozza meg döntését. Ha nem merül fel új körülmény, és nem lesz olyan bizonyítási indítvány, amelynek a bíróság helyt kell, hogy adjon, már az első tárgyalási napon ítélet születhet.
A szóvivő elmondta, az elsőfokú eljárásban tapasztalt nagy érdeklődésre való tekintettel a tárgyalóteremben az újságírók az előzetes regisztráció, a hallgatóság képviselői az érkezés sorrendjében foglalhatnak helyet.
A Pécsi Törvényszék az idén januárban előre kitervelten, több ember ellen elkövetett emberölés kísérletében és kétrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésben találta bűnösnek az egyetemi hallgatót, akit nem jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtott, 10 évre eltiltott a közügyektől, s mintegy 2,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezett. A gyógyszerészhallgató a legkorábban 30 év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra.
Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A magának való, visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe. 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására. Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, csoporttársai azonban jó jegyeket kaptak. Felmerült, hogy puskáztak, emiatt szóváltás alakult ki közte és a többi diák között. Gere Ákos azt mondta, a csalást jelezni fogja az egyetemen, de társai figyelmeztették, hogy mivel egyikük testépítő, rosszul járhat. Erre ő megjegyezte: “a golyó mindenkin fog”.
A hallgató 2009 november 26-án kezdett ámokfutásba a Pécsi Tudományegyetem Biofizikai Intézetében. Egy 19 éves diákot halálos találat ért, őt többször is megpróbálták újraéleszteni, de nem tudták megmenteni az életét. Nem ő volt az egyetlen, akire a fiatal rálőtt, további három embert sebesített meg, egyiküket életveszélyesen, a másik kettőt pedig súlyosan. A lövöldöző egyébként az egyetem egyik gyógyszerészhallgatója volt. A nyomozás alatt háromezer oldalnyi iratanyag keletkezett, nyolcvan tanút hallgattak ki és féltucat szakértői véleményt szereztek be. Az ügy tárgyalása 2010 végén kezdődött.
Gere Ákos összefüggő szóbeli vallomást nem tett, írásbeli vallomásában tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna. Hangsúlyozta, azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni.
Az ügyben első fokon eljáró Pécsi Törvényszék azonban bizonyítottnak látta az előre megfontolt szándékot. A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtti napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, rossz a hangulata, ismerősének pedig interneten olyan üzenetet küldött, hogy agydaganata van, “fel fog fordulni”, évek óta nem volt egy jó napja.
A bíró utalt arra, hogy a vádlott a tett napjára nem beszélt meg lövészetet a lövészklub képviselőjével. Aznap pedig, közvetlenül a gyakorlat előtt többször is megkérdezte társait, ott van-e mindenki.
A törvényszék osztotta a védő álláspontját, miszerint a vádlott a tettét – bár ahhoz közel állt – nem sok ember életét veszélyeztetve követte el. Kovács Attila bíró rámutatott arra, hogy Gere Ákos pisztolya egyes lövések leadására volt alkalmas, a hallgató nem tömegbe lőtt, hanem konkrét célpontjai voltak: három hallgatótársát akarta megölni.
Papp Gábor, a vádlott védője az ítélethirdetés után újságíróknak azt mondta: a minősítéssel részben egyetért, de a büntetés mértékét túlzónak és indokolatlanul szigorúnak tartja.
