A digitális technológia korában egy szakítás két szóval és egy SMS-sel kezdődik: beszélnünk kell. Erre a két szóra nincs olyan, aki ne szisszenne fel a fájó tudattól, hogy a kapcsolatnak befellegzett. Azonban bármennyire egyet tudunk érteni azzal, hogy az SMS, chat, e-mail és a telefonálás a kommunikációnak pontosan ugyanolyan formája, mint az élőbeszéd, az ilyesmit talán érdemesebb szemtől szembe (lehetőség híján, legalább fültől fülbe) elrendezni.
Bármennyire fájdalmas és kellemetlen is legyen a szakítás, az igazi kihívás manapság már a kapcsolat online részének eltakarításában rejlik.
Mint tudjuk, valami csak akkor hivatalos, ha a Facebookon is nyoma van. Mivel azonban szingliségünk felvállalását minden ismerősünk látja, adódik a kérdés, hogy mikor illik vagy mikor érdemes a családi állapot beállításával babrálni? Nos, a magunk részéről itt némi titkosságot javaslunk. Az adatvédelmi beállítások között könnyen megadható, hogy a családi állapotot a felhasználón kívül ne lássa senki – így annak változásáról sem lesz senkinek fogalma.
Hogy mi legyen a több ezer közös fényképpel, amit gondosan gyűjtöttünk kapcsolatunk alatt merevlemezünkre? Mivel a képek között lesz számos olyan pillanat, amit valószínűleg évekkel később – mikor a szerelmi bánat már csak egy megszépült emlék – szeretnénk visszaidézni, ezért a biztonsági mentést javasoljuk. Az így kimentett képeket pedig rámoljuk el jó messzire, hogy tényleg csak akkor kerüljenek elő, mikor a szívfájdalomnak már nyoma sincs.
Persze ott vannak a Facebookos és egyéb közösségi oldalakon tárolt, ráadásul valószínűleg felcímkézett képek. Ez már egy fokkal keményebb dió és igazából nincs egyértelmű javaslatunk. A címkék és/vagy a képek törlésével az a baj, hogy nem csak az exünket vágjuk ki, hanem az online személyiségünk egy darabját is. Persze ha mindent helyben hagyunk, egy esetleges későbbi kapcsolatunk nem biztos, hogy szívesen nézegetné, ahogy az exünket ölelgetjük és a kommentek között a “legédesebb pár” vagy a “tök édesek együtt” szerepel. Úgyhogy a józan paraszti ész alkalmazásánál jobbat sajnos itt nem tudunk tanácsolni.
Nem úgy az SMS-ek, e-mailek és egyéb üzenetekkel kapcsolatban. Az ítélet egyértelmű: kukába velük. Kukába minden kapott üzenettel, sőt, adott esetben azokkal az üzenetekkel is, melyekben csak említést teszünk az exünkről. Hogy miért? Egyrészről a szakítás után inkább szívfájdalmat okoznak, mint bármi mást, másrészről pedig néhány hónap/év elteltével el fogják veszíteni értelmüket és a bennük rejlő túlzott intimitás kellemetlen lehet bármelyik fél számára – ráadásul a nagy szerelmi kijelentések inkább viccesnek fognak hatni, mint romantikusnak.
A digitális szakítás tehát nem egyszerű, és még ennél is nehezebb lehet majd esetleg a baráti viszony visszaállítása, mivel mindaz a lehetőség, amivel az egyik fél rendelkezik a másik fél virtuális eltüntetésére, az mindkét irányba működik.
