A januári 10 százalékos villany-, gáz- és távhőárcsökkentés után júliustól az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és hulladékszállítás díjából is faragnának ugyanennyit. A Policy Agenda azt vizsgálta, mekkora költségcsökkenést jelent ez a látványosnak tűnő intézkedés az elmúlt évekhez képest.
Rezsicsökkentés „light”
Számításaik szerint a mostani lépés a költségek kisebbik részét érinti. Mert míg a lakossági gáz- és villanykiadások a rezsi mintegy 50 százalékát teszik ki a KSH legutolsó adatai szerint, addig az ivóvíz, a csatorna és a lakossági hulladékszállítás díja a lakásfenntartásból csak mintegy 13 százalékot jelent.
Fotó: AFP
Egy ember átlagosan kb. 3200-3300 forintot fizet havonta víz-, csatorna- és hulladékszállítási díjként. Vagyis a 10 százalékos díjcsökkentéssel havi szinten fejenként átlag 320-330 forintot takaríthatunk meg. Épp emiatt a második rezsicsökkentés inflációt mérséklő hatása is kisebb lehet, mint az elsőé.
Mennyivel fizetünk ma többet, mint korábban?
2003 óta a KSH adatai szerint évente átlagosan 7,7 százalékkal emelkedett a víz, 10,1 százalékkal a szennyvízelvezetés, míg 11,6 százalékkal a hulladékszállítás költsége. Ezen belül az elmúlt öt évben ez a folyamat lassult, bár még mindig az infláció feletti volt a drágulás.
Ezek a szolgáltatások egyébként nem hatósági árasak, ezért településenként jelentős eltérések lehetnek az árban. Ezért is nehéz megmondani, hogy valójában mit jelent a most tervezett rezsicsökkentés. Támpontul a főváros és az 5 legnagyobb megyei jogú város árait hasonlította össze a Policy Agenda, méghozzá a kormányváltás utáni időkre (2010–2013 között). Azt derítették ki, hogy a 2011-ben a Széll Kálmán Terv kapcsán bejelentett rezsistop ellenére mindegyik vizsgált településen nőttek az árak. Ez a három év alatt átlagosan kb. 8 százalékos vízdíj, 20 százalékos szennyvízelvezetési díj és 13 százalékos hulladékszállítási díjnövekedést jelentett.
Nem kompenzálja az árnövekedést
Ezek alapján a július 1-től életbe lépő 10 százalékos árcsökkentéssel csak az ivóvíznél tudják a 2010 előtti árak alá vinni a tarifát. A csatornahasználati díj és a hulladékszállítás ára azonban így is meg fogja haladni a kormányváltáskor érvényes egységárakat. Vagyis a tervezett lépés arra sem elég, hogy a kormány hivatalba lépése óta bekövetkezett árváltozást kompenzálja.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Településenként nézve az derül ki, hogy Pécsen mindhárom szolgáltatási díj felette marad a 2010-es mértéknek. Miskolcon és Győrben viszont elvileg az ivóvíz mellett a szennyvízelvezetési díj is alatta lesz a három évvel ezelőtti árnak. A fővárosban pedig az ivóvíz és a szennyvízelvezetés együttes költsége a rezsicsökkentés után még mindig 4 százalékkal lesz magasabb, mint a kormányzati ciklus elején. A rezsicsökkentés első ütemével (gáz, villany, távhő) viszont sikerült elérni, hogy a díjak a 2010-ben érvényes szint alá szoruljanak.
A Policy Agenda véleménye szerint ezért a második ütem sokkal ellentmondásosabb politikai értelemben, mint az első ütem volt, és a társadalmi hatása is kisebb mértékű. De a kommunikációs értéke szerintük is jelentős.
Mire jó még a rezsicsökkentés?
A rezsicsökkentés egyfajta trójai falóként is felfogható az IDEA elemzése szerint. A parlament ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt nem csupán döntés-előkészítő, hanem önálló rendeletalkotó szervvé nyilvánította. Ez azt is jelenti, hogy az ármeghatározás innentől már nem a minisztérium dolga, hanem az új hivatalé.
S mivel az energetikai szabályozás új formáját kétharmados sarkalatos törvénnyel határozták meg, így jó eséllyel 2020-ig bebetonozták, hogy addig az legyen, amit a mostani kormány akar. Ráadásul az új hivatal döntéseit a bíróságon sem lehet megtámadni, csak az Alkotmánybíróságon.
