A jó öreg háztartási naplót márpedig érdemes vezetni – állítják egybehangzóan a szakértők. Az a legfontosabb, hogy nyilvántartásunkban részletesen írjuk le, hogy a következő hónapban várhatóan honnan jön, és valószínűleg mire megy el a pénz. Érdemes a kiadások között figyelembe venni a fix költségeket (a rezsit, az utazási kiadásokat, a kocsi fenntartására, az élelmiszerekre, a tisztítószerekre fordított összegeket). Ugyanúgy szükséges számolni azonban az extrakiadásokkal (születésnapi, névnapi ajándékokkal, a szórakozásra, mozira, színházra költött összegekkel), és a váratlanul felmerülő költésekkel (ilyen lehet például az elromlott háztartási eszközök javítása vagy pótlása).
A második lépcsőfok a szabályok betartása, tehát az, hogy ragaszkodjunk a megtervezett kiadásokhoz . Fontos, hogy képezzünk tartalékot, és tudjuk, mire, mekkora összeget teszünk félre, és ehhez minden esetben tartsuk is magunkat. (Szükség van a rövid távú tartalékokra, amit váratlan kiadások esetén használhatunk fel. Ezektől nagyban különböznek a nyugdíjas évekre félre tett összegek, vagy az, ha a gyerekeknek a lakásra valót szeretnénk kigazdálkodni.) Meg kell határozni tehát a stratégiai célokat, és át kell gondolni, hogy mit szeretnénk elérni három, öt és harminc év múlva.
A szakértők szerint akkor gazdálkodik kiegyensúlyozottan a család ha rövid távú tartalékok összegeeléri a fél évnyicsaládi kiadás szintjét. Ez már megfelelő tartalékot jelent az olyan váratlan élethelyzetekre is, mint a munkanélküliség, vagy a tartós betegség.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
