Vállalati döntéshozók (cégvezetők, műszaki és marketingvezetők) körében Magyarországon először végeztek kutatást a termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataikról. A felmérést kezdeményező Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) országosan több mint 450 vezetőt kérdezett meg.
Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Magyar Termék Nagydíj pályázat díjátadóján elmondta: a kutatás központi kérdése a vállalatok tapasztalatainak és gyakorlatának megismerése volt. Arra keresték a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra, fellépnek-e a hamisítókkal szemben, és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére. A kutatás fontos tanulságokkal szolgál a szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv részét képező hamisítás elleni akcióterv megvalósításához.
A cégek negyede érintett
A felmérés szerint a vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez gondot. Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás a következő területeken: textília-, ruházati és bőrtermékgyártás, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása.
A gyártással foglalkozó vállalatok több mint negyedének (28 százaléknak) van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem 50 százalék tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését.
A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros. Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés, és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52 százalék), eddig nem tett semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben csak az érintettek 12 százaléka lép fel.
Sokat elmond az az adat is, hogy márkavédelemmel a megkérdezett cégek 40 százalékánál senki sem foglalkozik.
A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit. A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek kismértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket (például szabadalom, védjegy) a szellemi termékeik védelmére. A megkérdezettek összesen 24 százaléka rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.
A válaszadók 75 százaléka 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégnél dolgozik, az 50-249 fős társaságok 19 százaléka, míg a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok 6 százaléka képviselteti magát a mintában. A vizsgált vállalatok 81 százaléka teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat, vegyes tulajdonú 6 százalék, a külföldi tulajdon pedig 12 százalékukra jellemző.
