A példában szereplő taxis főállású vállalkozó, éves bevétele 5,5 millió forint, költsége ennek több mint a fele, vállalkozói kivétje havi 95 ezer forint, és egy gyermek után jár neki családi adókedvezmény, amit teljes egészében ő vesz igénybe. Az adóhatóság számítása szerint ha vállalkozói szja szerint adózik, 1,4 millió forintnyi lesz a vállalkozásból származó éves nettó jövedelme, ha átalányadó szerint, akkor már 1,9 millió forint feletti, ha pedig a kisvállalkozói tételes adózást (KATA) választja, akkor kicsivel 2 millió forint feletti.
A könyvelő kiegészítő tevékenységet folytat, jelenleg evás. Nála 5 millió forintos éves bevétellel és 500 ezer forintos költséggel számoltak. Így ha evás marad, akkor 2,5 millió forintnyi lesz a vállalkozásból származó nettó jövedelme, ha pedig KATA-zik, akkor 4,2 millió.
Aki kiasadózik, annak tehát magasabb lehet a vállalkozásból származó jövedelme. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha főállású, akkor elég alacsony nyugdíjra számíthat majd. Ha pedig mellékállású, akkor ez a jövedelme nem jogosítja fel sem tb, sem egészségügyi ellátásra.
A KATA főbb jellemzői: |
Azok a vállalkozók (egyéni vállalkozók, magányszemély taggal rendelkező bt.-k, vagy kkt-k) adózhatnak tételesen, akiknek évi legfeljebb hatmillió forintos árbevételük van. (Kft.-k nem lehetnek kisadózók.) Legalább egy főállású kisadózót be kell jelentenie a vállalkozásnak, s utána havi 50 ezer forint adót kell fizetnie. Ez az adó kiváltja az iparűzési adó kivételével az összes adóterhet (az szja-t, a tao-t, az eho-t, szocho-t, a szakho-t és az osztalékadót is). A havi 50 ezer forint befizetésével pedig a főállású kisadózó biztosítottnak számít (de csak havi 81 300 forintnak megfelelő összeg után). Viszont akit csak félállásban jelentkeznek be (havi 25 ezer forint adóval), az nem lesz jogosult tb- és egészségügyi ellátásra sem kisadózóként. Az évi hatmilliós árbevételi határ túllépése jelentős adóterhelést jelent: a többletbevételre 40 százalékos az adó. Az iparűzési adó is tételes a kisadózóknál: maximum 50 ezer forint lehet évente és telephelyenként. Az áfát nem váltja ki a tételes adó, viszont lehet alanyi áfamentességet választani. Ennek a bevételi határát jövő évtől éppen a kisadózók miatt kitolták évi (ötmillióról) hatmillió forintra. Az alanyi áfamentességgel olcsóbb lehet a szolgáltatás, könnyebb lehet tartani az árbevételi határt, és adminisztrációs szempontból is előnyös lehet ez a döntés. A kisadózók számláit a befogadó társasági adózók is elszámolhatják majd költségként. Ha egy kisadózó egy partnernek évi egymillió forintnál többet számláz, akkor mindkettőjüknek bizonyítaniuk kell: nem színlelt munkaviszonyt lepleznek. |