A nemzetközi mamutvállalatoknál az IT-működéséért felelős vezető általában a felső vezetés tagja, nem véletlenül, hiszen az informatika és a telekommunikáció egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a működésből és a döntéshozatalból is.
Az IT-költségek kidolgozása és a költségszint szerint a működés végrehajtása az IT-stratégia része. Ezt a stratégiát a cégek általában több évre készítik el, de az őszi időszakban ezzel együtt érdemes átnézni, csiszolni vagy éppen összeállítani a jövő évi menetrendet. Marton László, az Invitel ICT üzletfejlesztési igazgatója szerint akkor jó az IT-terv, ha az belesimul az üzleti stratégiába, a társaságot szolgálja, és nem kíván drasztikus, akár a vállalkozás létét veszélyeztető döntéseket.
Cégmentés bérléssel
A válság előtt is fontos volt, most pedig a vállalkozások sorsa is múlhat a költséghatékonyságon. A pénzügyi szigor viszont az informatikai büdzsében is kíméletlenül lecsapódik. A szakértő szerint gyakori, hogy a kkv-k kényszerűségből elodázzák a fejlesztéseket, azonban a végtelenségig ezek sem tologathatóak, hiszen a piaci verseny a válságban is zakatol, és így a konkurencia még inkább az élre törhet. Ezzel együtt ma már bármelyik társaság megengedheti magának azt a luxust, hogy megspórolja a költséges beruházásokat. Ebben a kulcs az IT részleges vagy teljes kiszervezése. Az outsourcing része lehet az egyes informatikai szolgáltatások bérlése, de az adatparkokban történő szerverelhelyezés is.
Milyen a jó IT-stratégia?
Illeszkedik a cég üzleti céljainak végrehajtásához, illetve kiszolgálja az üzletmenet változásait. A költséghatékonyság mellett legyen a kiszolgáló IT skálázható, vagyis mindig annyit ad, amennyire éppen szükség van, és ez módosítható a kapcsolódó költségek változásával is. Ez működés szempontjából teljesen reális elvárás, de a gyakorlatban a saját rendszereknél korántsem valósítható meg.
A vállalkozások házon belül a szükséges maximumkapacitást kénytelenek kiépíteni, hiszen az nem fordulhat elő, hogy negyedéves zárásnál vagy határidős munkáknál leáll a rendszer. A köztes időszakban viszont többnyire jóval kisebb kapacitás is elegendő lenne. Ekkor törvényszerűek az üresjáratok, és ezzel a költségek egy része is kidobott pénz. A bérelt szolgáltatásoknál – így az informatikai felhőknél is – ezzel szemben rugalmasan, akár napon belül is változtatható az igénybe vett kapacitás – összegezte az igazgató.
| Informatika a könyvekben |
| Az informatikai beruházások, szervervásárlások növelik a cégeszközök értékét, vagyis a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások összegét (CAPEX – Capital Expenditures). A bérlés ezzel szemben nem igényel tőkét, de az eszközök értékét sem növeli, ehelyett költségsoron a beruházás összegéhez képest jóval alacsonyabb, tervezhető tételként jelentkezik. Ez társaságonként változhat, hogy számviteli és pénzügyi szempontból mi a kézenfekvő. |
Kipróbálná? Ne ugorjon a mélyvízbe!
Ha idegen a cég számára az IT-outsourcing vagy a felhő, akkor kezdőlépésnek nem ajánlott a főtevékenységet kiszolgáló IT-infrastruktúra teljes kiszervezése. A szakértő azt javasolja, hogy kezdjék a kiszervezést valamelyik „szatelit-feladattal” és az ezt kiszolgáló rendszerekkel. Ilyen lehet a számlaarchiválás, a járműkövetés, a dokumentum- vagy akár a panaszkezelés. Aztán majd a tapasztalatok függvényében lehet előrébb vagy hátrébb lépni.
Mégis hol vannak a felhők?
Ha kézzelfogható módon szeretnénk megérteni, akkor azt mondhatjuk, hogy a felhőszolgáltatásban is vannak eszközök (szerverek, háttértárak), de a saját eszközök helyett az adatokat egy másik fél által üzemeltetett központi, külső eszközökön tárolják. Az Invitel felhőszolgáltatása mögött álló IT-infrastruktúra elemei például Budapesten a Kozma utcai és Ilka utcai DataCenterben találhatóak. Ezek előzetes egyeztetés alapján megnézhetőek, így testközelből látható, hogy mit is jelent a 99,999 százalékos rendelkezésre állás és a fokozott biztonság.
