Fotó: MTI / Beliczay László
Egykulcsos adók
A törvénytervezet rögzíti, hogy egykulcsos legyen az szja (2013-tól). De azt már nem zárja ki, hogy az adóalapot eltérítsék (pl. szuperbruttó, félszuperbruttó). Ezzel pedig gyakorlatilag annyi “adókulcs” lehet, amennyit éppen akar az adott kormány – mondta Zara László adószakértő. Vagyis kiszámíthatóságról itt nem beszélhetünk.
Most is egy szja-kulcs van, 16 százalékos, csak éppen az adóalap a szuperbruttó, és van adójóváírás is. Jövőre adójóváírás nem lesz, de részben megmarad (a bruttó 202 ezer forint feletti bérekre) a szuperbruttó. Vagyis ha akarom, azt mondom egykulcsos, ha akarom, azt mondom, nem az. És úgy is lehet kommunikálni a tervezett változtatást, hogy ez a szabály fogja megteremteni az egykulcsos adó törvényi hátterét.
A társasági adó 2015-től lenne egykulcsos. Jelenleg az 500 milliós adóalapig 10 százalékos az adókulcs, felette 19 százalékos. A változás tehát a nagyobb cégeknek kedvezhet, s tervezhetőbbé teszi a működést.
Családi adókedvezmény
A javaslat bebetonozná a jelenlegi családi szja-kedvezményt (gyerekvállalás és nevelés költségeinek figyelembe vétele, feltéve, hogy legalább három gyermek van) és azt is rögzítené, hogy a kedvezmény mértéke nem lehet kevesebb, mint az előző költségvetési évben. A következő kormány itt nehezen találhat kiskaput, vagyis a családosok hosszú távon számíthatnak a kedvezményre.
Zara László csak azért nem tartja jónak ezt a szabályt, mert szerinte veszélyes, hogy a családok támogatása a politikai küzdőtérre kerül.
Kisadók
A tervezet tiltaná olyan adók bevezetését, ahol a várható bevétel kevesebb, mint a bevezetés és beszedés költsége. Így elméletileg nem lennének új kisadók. Csak egy szépséghibája van a dolognak, mondta Zara: hogyan mutatják ki, mennyibe kerül majd a beszedés, és mennyi lehet a bevétel. Ez már csak azért is kérdéses, mert nemigen készülnek hatástanulmányok a törvények előkészítéséhez.
Fotó: Berecz Valter
Új adók kivetése
A javaslat leírja azt is, hogy új fizetési kötelezettséget (vagyis adót) csak a naptári év első napján lehet hatályba léptetni (és ehhez előtte már egy fél évvel ki kell hirdetni az új adót).
De azt is rögzítené, hogy nem minősül új fizetési kötelezettségnek, ha a már hatályos korábbi fizetési kötelezettségek mértékét, személyi és tárgyi hatályát, kedvezményeit megváltoztatják. Vagyis ez alapján év közben is emelhetőek a már létező adók.
Abból, hogy fő szabályként csak az év első napján lehetne új adókat bevezetni, akár azt is hihetnénk, hogy jóval kiszámíthatóbb lesz az adórendszer, mint most. De a megkérdezett adószakértők szerint a mentesítő szabályok miatt ez nem várható.
Ilyen mentesítő szabály például az, hogy nem lenne tilos az új adók év közbeni bevezetése az országgyűlési választások évében, valamint ha uniós törvényeknek kell megfelelni, illetve (az alaptörvény alapján) ha valamely alkotmánybírósági vagy uniós döntés olyan fizetési kötelezettséget ír elő az államnak, aminek a teljesítése nem fér bele a büdzsébe.
Nem kötelező betartani a tervezett szabályokat különleges jogrend idején, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén sem.
Mi kellene a kiszámíthatóbb adózáshoz?
Törvényekben nem célszerű előre bebetonozni az adószabályokat – mondta Zara László. Ahhoz, hogy a vállalkozók régi kívánsága teljesüljön, vagyis kiszámíthatóbb legyen az adórendszer, s így tervezhetőbb legyen a működésük, más módszert kellene választani. Az érintett szereplőknek (a pártoknak, a társadalmi szervezeteknek, és a vállalkozói érdekképviseleteknek) kellene megállapodást kötniük.
A megállapodásban rögzíthetnék, hogy mondjuk, három vagy öt évre előre mennyi lesz az adó, s arra is kitérhetnének, miben lehet változás, és milyen irányú lehet a változás. De egy hasonló megállapodás alapján is csak akkor lehet kiszámíthatóbb az adózási környezet, ha azt mindenképpen betartják, függetlenül attól, hogy az aktuális kormány milyen pártállású – jegyezte meg. Külföldön van, ahol ez működik, például Németországban.
