Üzleti tippek

Rögös a vállalkozóvá válás útja

admin
admin

2010. 10. 30. 06:30

Az önfoglalkoztató nem külön kategória a törvényben, így szinte nincsenek is az ilyen vállalkozók működéséhez szabott könnyítések. Másrészt, aki kényszerből, vagy önszántából, de önfoglalkoztató lesz, több szempontból is hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint egy alkalmazott. Egyedül a kezdéshez kaphat segítséget.

Hogy mennyire nem jut külön figyelem az önfoglalkoztatókra, azt már az is jelzi, hogy a tb törvény nem ismer ilyen kategóriát. Aki ma Magyarországon (önfoglalkoztató) vállalkozó lesz, annak működése első napjától fizetnie kell a közterheket (legalább a minimálbér után), akkor is, ha kezdetben nincs semmi bevétele. A törvények nem biztosítanak átmeneti időszakot, ami alatt fokozatosan terhelnék a boldogulásukat önállóan keresőket. Vagyis nincs jutalom azért, mert valaki úgy dönt, hogy gondoskodik saját magáról. Pedig lennének jó példák, más országokból, de ezek még nem honosodtak meg a magyar jogrendben.

A kezdéshez egyedül akkor van segítség, ha legalább háromhavi munkanélküliséget tudhat maga mögött a leendő vállalkozó, vagy 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt rehabilitációs járadékot kap.

Ha pedig már belevágott az üzletbe, s menet közben kerül bajba, például átmenetileg nincsenek bevételei, akkor sincs számára mentség. A társas vállalkozónak minden hónapban fizetni kell. Az egyéni vállalkozó viszont szüneteltethet, s addig legalább nem kell fizetnie a közterheket. Ezen kívül az önfoglalkoztató szinte egyetlen kedvezményben sem részesülhet, ami egy munkavállalónak járhat.

Munkanélküliként érdemes

Egyedül az egészségében jelentősen károsodott vagy munkanélküliként induló vállalkozót támogatja ma az állam, s ő mindjárt kétféle mankót is kaphat, akár együtt is. Az úgynevezett „vállalkozóvá válási támogatás” hathavi, a minimálbérnek megfelelő vissza nem térítendő pénzösszeg, az „önfoglalkoztatóvá válási támogatás” pedig maximum 3 millió forintos kezdő tőkejuttatás.

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány szerint különösen a hathavi támogatást érdemes megpályáznia annak a munkanélkülinek, aki egy kicsit is komolyan gondolja, hogy vállalkozásba fog – ajánlotta Horváth Anna projektvezető. Mégpedig azért, mert nem kell mást vállalnia cserébe, csak annyit, hogy a támogatás lejárta után még hat hónapig fenntartja a vállalkozását. Minimális tehát a rizikó.

A legfeljebb 3 millió forintos kamatmentes hitel egy év türelmi idővel, s egy jó üzleti tervvel szintén nagyon jó lehetőség. Piaci alapon legalábbis nincs hasonló – állapította meg. Régiónként azonban eltérő, hogy mekkora összeget kaphat a munkanélküli, s az sem egységes, hogy vissza kell-e fizetni a pénzt – figyelmeztetett.

vállalkozóvá válási támogatások régiónként

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás maximum 2 millió forint, ami legfeljebb a beruházás 80 százaléka lehet, legalább 20 százalék önrésszel, visszatérítendő, igénylehető volt október 31-ig. A hat havi minimálbért még november 30-ig lehet megpályázni.
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatásként maximum 2 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehetett igényelni, de a beadási határidő már július 29-én lejárt. A hat havi minimálbérnek megfelelő összegre a jelentkezést november 15-ig meghosszabbították.
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás maximum 3 millió forintig, vissza nem térítendő, vagy részben visszatérítendő, vagy teljesen visszatérítendő formában. A beadási határidő a hat havi minimálbérrel együtt visszavonásig szól.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás legalább 500 ezertől maximum 2 millió forintig, vissza nem térítendő formában. Pályázni erre és a hat havi minimálbérre is meghosszabbított határidővel november 15-ig lehet.
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatás maximum 3 millió forintig, visszatérítendő, igényelni november 30-ig lehet, akárcsak a ha havi minimálbért. Postapartner programra is igénybe vehető.
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: tőkejuttatást május 3-ig lehetett igényelni, maximum 2 millió forintig, vissza nem térítendő formában. A hat havi minimálbérre viszont november 30-ig még lehet jelentkezni.
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: az aktuális pályázatok menüpont üres.

Aki tud róla, kéri

A SEED Alapítványhoz forduló munkanélküliek szinte minden esetben megigénylik a vállalkozóvá váláshoz a hathavi minimálbér támogatást. Az önfoglalkoztatóvá váláshoz kapható tőketámogatást azonban nem mindenki tudja felhasználni. A kifejezetten szellemi tevékenységre készülőknek például jellemzően nincs beruházásuk, nincs mire felvenniük. De ha valaki olyan vállalkozásba fog, amelynél eszközökre, gépekre van szüksége, annak mindenképpen javasolják, és a leendő vállalkozók általában élnek is a lehetőséggel. Annál is inkább, mert még jelzálogbejegyzés sem feltétlenül kell hozzá, elég két kezes is – fejtette ki Horváth Anna.

Más kérdés, hogy sok munkanélküli nem tud róla, hogy segítséget kaphat a vállalkozásalapításhoz – jegyezte meg Horváth Anna. Gyakran tapasztalják, hogy nem minden munkaügyi kirendeltségen propagálják a vállalkozásalapítási támogatást. A SEED-hez forduló munkanélküliek egy része ugyanis tőlük hall először erről a lehetőségről. Pedig amennyire Horváth Anna tudja, nem nagy a túljelentkezés, különösen a tőkejuttatásra. Ezért biztat arra minden vállalkozni vágyó – életképes ötlettel és megalapozott üzleti tervvel rendelkező – munkanélkülit, hogy pályázzon.

—-Aki nem munkanélküli, nem kap segítséget a vállalkozóvá váláshoz—-

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy azok, akik nem munkanélküliként terveznek önfoglalkoztatást, kaphatnak-e az induláshoz segítséget. Ilyenről ugyanis nem nagyon hallani. Horváth Anna is azt mondta elsőre, hogy őket nem támogatja senki. De aztán mégis adott tippeket.

Ha az önfoglalkoztató (legalább heti 36 órás) munka mellett kezdi a vállalkozását, a költségei kisebbek, hiszen nem kell maga után tb-t fizetnie. Ha viszont a munkaviszony megszűnése után akar rögtön vállalkozni, és ehhez anyagi segítségre lenne szüksége, arra az esetre azt súgta az alapítvány munkatársa, várjon egy kicsit. Legalább három hónapot, munkanélküliként. Ha ez letelt, jogosult lesz a támogatásokra. De ez az idő sem szabad, hogy haszontalanul teljen, közben feltérképezheti a piaci viszonyokat, elkészítheti az üzleti tervét stb. – tette hozzá. Vagyis felkészülten vághat neki a megvalósításnak.

Teljes közteher

A kezdő önfoglalkoztatótól, mint minden vállalkozótól elvárják, hogy a kezdetektől (akár nulla bevétellel is) teljesítse közteherviselési kötelezettségét. A tb törvény pedig egyedül a kezdő egyéni vállalkozókra mond úgynevezett speciális járulékfizetési szabályt – írta megkeresésünkre az APEH. Így tehát a kezdő egyéni vállalkozó egy évig fizethet csak a minimálbér után járulékot. Ez valójában nem is speciális lehetőség, mert más vállalkozónak is adott, főleg a jövő évtől, amikortól már nem a tevékenységre jellemző kereset lesz az irányadó.

De vajon ez más országokban is így van? Horváth Anna úgy tudja, hogy több nyugat-európai országban is van átmeneti köztehercsökkentés a kezdő vállalkozóknál, tehát nemcsak a munkaügyi központok támogatják a vállalkozóvá válást. Ezen kívül az uniós finanszírozású mikrohitel is elérhető, ahogy nálunk is.

Másképp csinálnák

A SEED egyébként úgy gondolja, hogy aki Start-kártyára jogosult alkalmazottként, annak lehetővé kellene tenni, hogy önfoglalkoztató vállalkozóként is élhessen ezzel az előnnyel. Ezt adminisztratív oldalról is egyszerűen meg lehetne oldani az alapítvány elnöke szerint.

Az LMP pedig többek között azt javasolta a nők foglalkoztatását támogató csomagjában, hogy a gyed/gyes után önfoglalkoztatóként visszatérőknek biztosítsák a Start-Plusz kártya kedvezményeit, illetve a rugalmas, fokozatosan teljessé váló vállalkozói tb-státusz bevezetését.

Kockázatos

Arra sincs sok esély, hogy egy már működő, de bajba került önfoglalkoztató vállalkozó segítséget kapjon a kilábaláshoz. Ha nincs bevétele, magára van utalva. Pénzügyi támogatást nem kaphat, csökkentett közterhet nem fizethet, álláskeresési támogatáshoz is csak akkor juthat, ha megszünteti a vállalkozását. Egyéni vállalkozó szüneteltetheti ugyan a vállalkozását, és arra az időre nem kell járulékot fizetnie. Viszont munkanélküli ellátást ezalatt sem kaphat, csak ha végleg megszünteti a vállalkozását. Ha pedig a másodállású vállalkozó főállása szűnik meg, akkor szintén nem rózsás a helyzete, mert fizetheti a teljes közterhet.

Betegség idején is veszélybe kerülhet a bevétel. Táppénzre ugyan jogosult már az első naptól, de ha társas vállalkozó az önfoglalkoztató, akkor számíthat rá, hogy pár hónap múlva annak 30 százalékát be kell fizetnie az egészségbiztosítási pénztárba, mint munkáltatói hozzájárulást, saját maga után. Főleg tartós betegség esetén nulla bevételből ez sem tűnik egyszerű feladatnak. Az egyéni vállalkozóknak viszont nincs ilyen kötelezettségük. Könyvelőktől hallani, hogy ezt ki is használják – ha nincs munkájuk, egyszerűen elmennek betegállományba.

Ha pedig tartósan, egy éven túl beteg az önfoglalkoztató, akkor már nem jár neki (sem) táppénz. Viszont ha nem szünteti meg vállalkozását, tovább kell fizetnie a járulékokat – erősítette meg az APEH.

Összefogva könnyebb

A kockázat tehát igen nagy, ezt próbálják tudatosítani a vállalkozókban a SEED-esek, valamint hogy muszáj felkészülni minden lehetőségre. Például úgy, hogy működjenek együtt egy másik vállalkozóval, és ha szükséges, helyettesítsék egymást.

Az együttműködés több szempontból is jó lehet, például mert legalább nem egymás alá ígérve próbálnak érvényesülni, hanem egymást támogatva. Ennek még nemigen van kultúrája Magyarországon, pedig hasznos lenne – állította Horváth Anna.

Tanácsolta azt is, hogy az önfoglalkoztatók képezzenek tartalékot, vagy kössenek biztosítást, minden esetre.

—-Hátrányban az alkalmazotthoz képest—-

Az önfoglalkoztatásnak az alkalmazotti léthez képest is vannak hátulütői, és ez a SEED szerint egyáltalán nem indokolt. A személyesen közreműködő vállalkozó nem kaphat például bérhez kötődő adójóváírást. (Az idén ez havi maximum 15 100 forint 3,188 millió forint éves keresetig, efölött maximum 4 698 000 forintos keresetig csökkentett kedvezmény jár.) Ezért kevesebb marad a zsebében, mint amennyit alkalmazottként kapna. Bt.-knél és kft.-knél a tagok lehetnek ugyan alkalmazottak, s így kaphatnak a kedvezményből, de az egyéni vállalkozóknál ez nem járható út.

Nem méltányos az sem, hogy a béren kívüli juttatásokat sem tudják igénybe venni. Pedig az önfoglalkoztatóknak, vállalkozóknak is szükségük lenne pihenésre, öngondoskodásra, legalább annyira, mint az alkalmazottnak – fejtette ki Horváth Anna.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.