A legjelentősebb rádióadók megbízásából mérést végző GfK Hungária-Ipsos konzorcium 2009 novemberére és decemberére vonatkozóan az új országos kereskedelmi adókról nem közölt hallgatottsági adatokat. Ennek hátterében elsősorban az állt, hogy az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) döntése nyomán nagyon gyorsan szűnt meg a két korábbi országos frekvenciahasználatra jogosult rádióadó sugárzási engedélye és indult el két új, a magyar piacon korábban jelen nem lévő adó. A hallgatói szokásokra önmagában ezek a körülmények is jelentős hatást gyakoroltak, főleg úgy, hogy a két új adó műsorstruktúrája a sugárzás első két hónapjában többször is átalakult.
E piaci folyamatok mellett a hallgatottságmérés módszertani szabályai is azt tették szükségessé, hogy a frekvenciaváltással érintett időszak mérési eredményei bizonyos korlátozásokkal jelenjenek meg. Mindezek miatt a piaci szereplők konszenzusa alapján a két új adó hallgatottsági adatainak publikálására a piac stabilitásának kialakulása után kerülhetett sor.
Az elmúlt időszakban több, a rádiók hallgatottságára vonatkozó felmérés eredménye látott napvilágot, de a rádióadók és a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) tagjai által hivatalos adatszolgáltatásként elfogadott Ipsos-GfK teljes körű hallgatottsági adatbázisának használatát csak a napokban kezdik meg a rádióadók, a médiaügynökségek és a hirdetők.
Nemcsak a hallgatottsági adatok lesznek újak, hanem azok összegyűjtésének módja, a hallgatottság mérésének módszere is teljesen újszerű. A mérés alapja eddig egy úgynevezett rádiónaplós módszer volt, amely során a mintába kiválasztott megkérdezettek egy héten keresztül saját maguk vezettek egy naplót, amelybe rendszeresen bejegyezték, mely rádióadókat hallgatták az adott időszakban. A mérést végző kutatócégek már korábban is tettek javaslatokat a módszer lecserélésére, de az adatok stabilitása iránti igény eddig felülírta a módszertanilag, illetve egyéb szempontok miatt is indokolható változtatási szándékot.
Most azonban megteremtődött a lehetősége egy nemzetközi összehasonlításban is előremutató módszer alkalmazásának. A piaci átrendeződés és a mérési módszer megváltozása ugyanis így egyszerre történik, az egyenértékes hallgatottsági adatok esetleges trendtörése csak egyszer érinti a piaci szereplők tevékenységét.
2010 januárjától az adatgyűjtés úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel történik, amely során a válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat erről adatokat.
Ezeknek az adatfelvételi módszereknek az az egyik legfontosabb előnyük, hogy a válaszadókra kisebb terhet helyez a korábbi módszerhez képest, így magasabb válaszadói hajlandóság érhető el, növelve ezzel a hallgatottsági adatok érvényességét, minőségét. A módszertani paraméterek megváltoztatása nem volt öncélú, amit csak lehetett, megtartottak a kutatók – a stabilitás érdekében. Ennek megfelelően a mérés továbbra is országos, a 15 év felettiekre reprezentatív mintán zajlik, a korábbiakhoz hasonlóan negyedórás hallgatottsági eredményeket szolgáltatva havonta, a megszokott szoftverekbe – a MédiaNavigátorba és a RádióNavigátorba töltve az adatbázisokat.
