Az eseményt rendező Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselői is jelezték készségüket a pályázati folyamat felgyorsítására. Majtényi László ORTT-elnök kijelentette: nem hallgathat el egyik frekvencián működő rádió sem amiatt, hogy a koncesszió lejártáig a médiahatóság nem döntött a hullámsávok további sorsáról. Ha a két frekvencián átmenetileg nem sugároznának műsort, annak súlyos piacvesztés lenne a következménye – tette hozzá.
Az ORTT a december 31-én lejárt frekvenciastop miatt nem tudta tavaly kiírni a pályázatot a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által 1997 óta használt két frekvenciatartományra, majd a testületen belüli viták mellett az is hátráltatta a munkát, hogy az Alkotmánybíróság csak június közepén döntött egy, a témába vágó médiatörvény-módosításról. Az Ab akkor megsemmisítette azt a passzust, amely lehetővé tette volna, hogy a hullámsávok jelenlegi használói pályázat nélkül újrázhassanak.
Elmaradó bevételek
Barbara Brill, a Sláger Rádiót működtető társaság elnöke a hétfői közmeghallgatáson egyebek mellett arról beszélt, hogy “jó és szükséges” gyakorlat a határozatlan idejű koncesszió odaítélése. Megjegyezte: Hollandiában a digitális átállással kapcsolatos vállalásokért cserébe hosszabbítottak meg műsorszolgáltatási jogosultságokat, az Egyesült Királyságban ugyanezt tervezik.
Nagyon aggályosnak nevezte a koncessziós díj tervezett mértékét, megemlítve, hogy az idén a három legnagyobb kereskedelmi rádióadó bevételei várhatóan 30 százalékkal maradnak el a tavalyiaktól. Kifogásolta azt is, hogy csak az országos rádióknak kellene vállalást tenniük arra vonatkozóan, hogy mennyi magyar zenét játszanak.
A másik országos koncesszióbirtokos, a Sláger Rádió vezérigazgatója a tisztázatlanságokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte: miközben a pályázónak magának kell beszámolnia arról, hogy milyen műsorszolgáltatási tapasztalata van, nem világos, ki ellenőrzi ezt, ahogy nem pontosan körülírt a kiegészítő és értéknövelő szolgáltatások köre sem. Kérte azt is, hogy a médiahatóság konkretizálja, mit rejt magában a civil, környezetvédelmi és kulturális műsorok témaköre, amelyekre pluszpontokat kaphatnak az indulók.
Eltűnt javaslatok
A reklámpiac az idén 15 százalékkal lesz kisebb a tavalyinál, ezen belül is csökken a rádiók részaránya: a tavalyi 6,1 helyett 5,4 százalékkal részesedik a költésekből ez a médium – hozott fel egy másik szempontot a koncessziós díjak ügyében Simon Zsolt, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke a rendezvényen. Összességében a rádiós hirdetési bevétel 26 százalékos csökkenését vetítette előre, és megjegyezte: Magyarországon viszonylag drága reklámeszköz a rádió, amellyel ötödannyiért lehet elérni egy embert, mint tévével, míg a szomszédos Ausztriában egy a nyolchoz ez az arányszám.
Médiahatósági forrásokból hétfőn úgy értesült az MTI: több műsorszolgáltató korábban írásban is eljuttatta – számos ponton szövegszerű javaslatokat is tartalmazó – módosító indítványait az ORTT-hez. Az információ szerint ezek között szerepel olyan is, amely az első évre tervezett 350-700 helyett fixen 500 milliós koncessziós díjat írna elő, a további időszakra pedig – az évi 200 milliós alapon felül – a bevételek nem 10-15, hanem 5-10 százalékára rúgó díjat szorgalmaz.
Egy másik felvetés a nettó árbevétel maximum nyolc százalékában maximálná az első év után fizettethető koncessziós díjat, de olyan javaslat is akad, amely a felső korlát eltörlésével szabad folyást engedne a licitnek. Az egyik társaság által javasolt konstrukcióban közszolgálati vállalásokkal lehetne csökkenteni a műsorszolgáltatási díjat.
