Nemrég még a külföldi szuperprodukciók fellegvárának vizionálták Magyarországot a filmes szakemberek, így nem csoda, hogy az elmúlt években sorra épültek a modernebbnél modernebb filmstúdiók. 2006 decemberében nyitotta meg kapuit a pomázi Stern Film Stúdió és Média Center, nem egészen fél évre rá pedig már készen állt a forgatásokra Demján Sándor nagyvállalkozó, Andy Vajna hollywoodi producer, Peter Munk és Nathanial Rothschild közös projektje, a 91 millió eurós beruházásból épült etyeki Korda Filmstúdió is. Ezt tavaly áprilisban a mogyoródi Astra Stúdió átadása követte, s a sor még nem zárult le: az Orco Investment Kft. nyolc műtermes komplexumot tervez Budapesten, a XV. kerületben.
Nehéz kezdet
Támogatott ipar
2008 első felében átmenetileg nem kaphattak adókedvezményt a hazánkban gyártott produkciók. Tavaly júliusban az Országgyűlés az uniós szabályoknak megfelelően módosította a filmtörvényt, így újból kérhető támogatás. Kulturális tartalom és gyártási feltételek alapján szerezhetnek pontokat a produkciók, s a támogatást már az a film is megkaphatja, amely valamely európai nyelven készül, a stáb legalább 51 százaléka magyar, a forgatási helyszín itthon van és előkészítését vagy utómunkálatát is nálunk végzik.
2004-ben a hazánkban gyártott 86 produkció összesen 6,5 milliárd forintos költségvetésből készült, 2007-ben ez a büdzsé 57,4 milliárdra emelkedett, a filmek száma pedig 381-re nőtt a 2003-ban elfogadott filmtörvény, a bérmunka, valamint a koprodukciók által. Ez az összeg, főként a féléves kényszerszünet miatt visszaesett tavaly 48,1 milliárd forintra, miközben százzal több film készült, mint egy évvel korábban. Az idei első negyedévben bérmunkában 9, hazai részvételű produkcióban 8 filmet gyártottak, a hazai alkotások száma 19. Március 31-én a költségek 13,1 milliárd forinton álltak.
A stúdiótulajdonosok helyzete mégsem rózsás, mostanában minden jel arra mutat, hogy hazánk egyelőre nem lesz filmes nagyhatalom. A külföldi produkciók nemhogy nem állnak sorban korszerű stúdióink előtt, előfordul, hogy még a biztosnak tűnő együttműködésekből sem lesz semmi. (A Korda Filmstúdió menedzserei nagy reményeket fűztek például a Terminátorhoz, azonban a korábban Andy Vajna nevéhez is köthető film negyedik részét mégsem Etyeken, hanem Új-Mexikóban forgatták.)
A magyarországi stúdiók többsége pang az ürességtől, információink szerint egyedül a nagy múltú Mafilm fóti telephelye foglalt folyamatosan, az új létesítmények közül pedig az Astra nem panaszkodhat, ahol egy játékfilm részmunkáival elkészültek, és jelenleg is dolgoznak a műtermekben.
A köznyelvben Etyekwoodnak nevezett komplexumban az idén csupán két minimális büdzséjű vizsgafilmet és néhány külföldi reklámspotot forgattak, míg a pomázi Stern mindösszesen négy forgatási napot tud felmutatni ebben az évben. „A helyzet rendkívül nehéz, alig tartható” – jelenti ki a Stern Film Stúdió és Média Center stúdióvezetője, aki azt mondja, a gazdasági válság mellett a tavaly fél évig szünetelő adókedvezmény (lásd keretes írásunkat) is rányomta a bélyegét a hazai filmiparra.
„Ami egyszer leáll, azt nehéz újraindítani” – jegyzi meg Hídvégi Péter, aki elmondta: a létesítmény alig váltotta be a hozzá fűzött reményeket, örülnek, ha a beruházás az eredetileg tervezett hét helyett 12 év alatt megtérül.
„Folyamatosan jelezzük a produkciós irodák felé, hogy létezünk, ajánljuk szolgáltatásainkat. Már produkciós iroda működtetésén is gondolkodunk, mert ha máshonnan nem kapunk megbízást, kénytelenek leszünk produceri teendőket ellátni, és magunknak előállítani a munkát” – magyarázza a stúdióvezető, majd hozzáteszi: bíznak abban, hogy most valami beindul, mert a második fél évre szinte biztos egy közepes költségvetésű tévésorozat forgatása és egy játékfilm stúdiófelvételeiről is tárgyalásokat folytatnak.
Andy Vajna, a megbukott PR-es
tudja-e
Magyarországon a filmszakma támogatására 231 millió eurót használhatnak fel 2013-ig. Itthon a stúdiókat naponta átlagosan 800-2500 euróért adják bérbe.
A nagy reményekkel felépített Korda Filmstúdió sem áll sokkal jobban, megnyitása óta egyetlen külföldi produkció, a Pokolfajzat (Hellboy 2) készült itt. „Mindenki azt hitte, hogy Andy Vajna Magyarország legnagyobb filmes PR-menedzsere, de kiderült, hogy mégsem” – mondja egy a neve elhallgatását kérő szakmabeli. A komplexum kihasználatlanságát többen annak eltúlzott méretével indokolják, illetve azzal, hogy inkább tűnik egy hatalmas építési területnek, mint stúdiónak.
Mások a nagyvállalati struktúrában és az árproblémákban látják a buktatókat. Krisán László, a Korda Filmstúdió igazgatósági tagja azonban másképp vélekedik: „Mind eddigi ügyfeleink, mind a terepszemlét tartó külföldi filmesek a legnagyobb elismeréssel adóznak a stúdió kialakítása, mérete, technikai felszereltsége iránt”. Reméli, hogy kihasználtságuk nő az amerikai színészsztrájk befejeztével, s megszületnek a várt döntések. Mint mondja, megrendelői körük nagy része ettől tette függővé döntését egy-egy adott produkció beindításáról.
Krisán László erősnek ítéli a Korda Stúdió marketingjét, példaként említi, hogy jelen vannak minden nemzetközi filmes szakvásáron, rendezvényen, hirdetnek a nemzetközi filmes szaklapokban, s többek között filmes roadshow-kat szerveznek Londonban, Berlinben, Hollywoodban. Folyamatos kapcsolatban vannak jelentős európai és nemzetközi producerekkel. Mindemellett megjegyzi, hogy véleménye szerint a filmiparban a legfontosabb marketingeszköz a „szájhagyomány”.
Jobb pozícióban
A hazai stúdiók közül a Mafilm van a legjobb helyzetben manapság. A filmtörvényhez kapcsolódó adókedvezmények tavaly őszi újraéledése óta stabil nemzetközi produkciós megrendeléseik vannak. „Télen forgott nálunk a Season of the Witch című amerikai film, kora tavasszal pedig az olasz Remember Anna Frank. Jelenleg egyszerre három nemzetközi produkció dolgozik a Mafilm fóti telepén, két amerikai (Going Postal, The Pillars of the Earth) és egy francia (Razzia). Az őszi és téli időszakra is jelentős megrendelésállományunk van, ezeken kívül részszolgáltatást nyújtottunk/nyújtunk norvég, német és dél-koreai produkciókhoz is” – mondja Tolmár Tamás vezérigazgató.
A siker szerinte elsősorban a jó salestevékenységnek és a bejáratottságnak köszönhető, megrendelőik nagy része visszatérő partner. Fóton jellemzően közepes költségvetésű filmek és filmsorozatok készülnek, s ezzel elégedett is a Mafilm menedzsmentje, miután üzletpolitikájukban ezt a nagyságrendet helyezték előtérbe.
feltörekvő régió
Hazánk mellett Csehország, Szlovákia és Románia is keresi a külföldi filmesek kegyeit, több-kevesebb sikerrel. Tudomásunk szerint a pozsonyi stúdió kihasználtsága az új hazai műtermekénél is gyengébb, a csehektől pedig a megemelkedett díjak miatt pártoltak el a különféle produkciók. Románia gyönyörű tájaival, alacsony gyártási költségeivel és rohamosan fejlődő stúdióival csábítja az érdeklődőket, az elmúlt években számos nagy sikerű film is készült ott. De miközben némelyik műterem (pl.: Castel Film Bukarest közelében) belülről “tiszta Amerika”, a stábok – a világsztárokkal az élen – eléggé nehezen viselik több hónapon keresztül a stúdió világán kívüli romániai valóságot. Magyarországon viszont jól érzik magukat a külföldiek, felkészültek és megfizethetők a szakemberek, a külső helyszíneknek elfogadható a bérleti díja és az adottságaik is jók. A filmtörvény alapján az adó-visszatérítéssel együtt egy átlagos film költségvetéséből akár 20 százalékot is spórolhat az, aki nálunk forgat. Kérdés, mikor megy ennek híre a világban…
Tolmár Tamás egyetért azzal, hogy a válság hatása az egész filmiparon érződik. „A büdzsék szerényebbek, s ezzel együtt az ártárgyalások is keményebbek lettek. Igencsak meg fogjuk érezni az idén, hogy a külföldiek mellett a hazai produkciók száma drasztikusan csökkent és a magyar kereskedelmi és közszolgálati televíziós megrendelések is minimálisak” – mutat rá az árnyoldalra a Mafilm vezérigazgatója.
Mélyrepülésben
A mozi világközpontjában, Hollywoodban is rossz idők járnak. Tavaly a forgatókönyvírók sztrájkja volt kedvezőtlen hatással a filmiparra, az idén pedig a válság és a színészsztrájk miatt forgatnak kevesebb filmet. A Guardian című angol lap úgy tudja, hogy 2009-ben eddig Los Angelesben mindössze két nagy költségvetésű (az Iron Man 2 és az Alice Csodaországban) mozifilmet gyártottak, és év végéig még összesen hat várható, szemben a tavalyi 21 vagy az 1996-os 71 szuperprodukcióval. De kisebb büdzséjű filmekből is jóval kevesebb készül, s a televíziós, illetve reklámmunkák is megfogyatkoztak. A technikusok és a műszaki személyzet nem kevesebb mint 75-80 százalékát küldték a stúdiók kényszerpihenőre, s a világsztárok kifizetése sem mindig zökkenőmentes.
Több produkció is olcsóbb helyekre (pl.: Utah, Új-Mexikó, Michigan, Louisiana) menekült Hollywoodból, ahol eddig nem lehetett filmtámogatást igényelni. Mostantól azonban Kaliforniában is adnak adókedvezményt a 75 millió dollárnál alacsonyabb költségvetésű mozikra, bízva a filmipar újabb fellendülésében.
