Marketing
Grillezett angol megasztáros
Európát sem kerülte el a tengerentúlon már hónapok óta hódító, Flame (Láng) névre keresztelt, meglehetősen egyedi illatot árasztó férfiparfüm. A brit piacon most debütált a lángon sütött hús illatára emlékeztető készítmény, amelyet a brit Megasztár, a Britain’s Got Talent ismert zsűriarca, Piers Morgan hirdet. A lehengerlő mosolyú Morgan testét csupán egy vörös brokát anyag takarja a parfümöt hirdető plakáton, nyakában a Burger King aranylogója látható, a háttérben pedig egy kandalló izzítja a tüzet. A vállalat szerint a hús illata vágykeltő, s állításukat bizonyítandó egy párkapcsolati szakértőt is idéznek, aki úgy fogalmazott, hogy bármilyen illat, amely még férfiasabbá teszi viselőjét, kiválthatja a primitív Tarzan–Jane-reakciót a gyengébbik nem tagjaiból. A gyorsétteremlánc speciális terméke a brit Selfridgesben jelent meg, mintegy 4,99 fontos (kb. 1650 forint) áron, míg az Egyesült Államok piacán 3,99 dollárért (kb. 809 forint) lehet hozzájutni.
A kölnit a speciális, ámde hétköznapi szagok előállításáról elhíresült Demeter készíti – írja a Brandrepublic. A cég már megjelent a piacon kosz, halottas ház, savanyú cukorka, valamint az amerikai Hershey’s csokoládé illatával is.
A Flame meglehetősen megosztja az online közösségeket. Egyesek az egész kampányt rossz tréfaként fogják fel, mások úgy értékelik, jó az időzítés, mert tucatszám veszik majd a hölgyek és a vicces kedvű leánygyermekek a Flame-et a hazánkban nem igazán ünnepelt közelgő apák napjára.
Örökösök a leggazdagabb nők
A világ húsz leggazdagabb hölgyének vagyona összesen 160 milliárd dollárt tesz ki. A Forbes legfrissebb adatai szerint a gyengébbik nem bankszámláját nem érintette annyira durván a gazdasági válság, mint a férfiakét. Sőt, az utóbbi hónapokban vagyonuk mintegy 20 milliárd dollárral gyarapodott is. A dobogó legfelső fokán Christy Walton (képünkön), John Walton özvegye áll. A Wal-Mart áruházlánc egyik alapítója még 2005-ben halt meg repülőgép-szerencsétlenségben, 20 milliárd dollárt hagyva özvegyére. Mögötte szintén egy Walton, Alice található, aki a másik alapító, Sam Walton lánya. Waltonék 1962-ben családi vállalkozásban hozták létre első üzletüket, a Wal-Mart azóta a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalatává nőtte ki magát, amelynek éves forgalma 400 milliárd dollár. A család mögött a lista harmadik helyén szintén egy örökös, Liliane Bettencourt foglal helyet. A L’Oréal vállalatbirodalom asszonyának vagyona az utóbbi időben igencsak megfogyatkozott, de még így is 15 milliárd dollár felett rendelkezik a 86 éves hölgy. A sort Susanne Klatten folytatja, aki ugyancsak szüleinek köszönheti mesés vagyonát, s egyben a Németország leggazdagabb hölgye címet is. A gyógyszerészcsalád – leginkább szexbotrányairól elhíresült – örököse 12 milliárd dollárral került be az elitklubba.
Érdekesség, hogy a húszas listára több olyan személyiség sem került fel, akik más Forbes-rangsorokban előkelő helyet tudhatnak magukénak. Lemaradt többek között a Harry Potter-könyvek írója, J. K. Rowling, az eBay korábbi elnöke, Margaret Whitman, illetve a legismertebb amerikai tévéshow házigazdája, Oprah Winfrey is.
Média
Sportjogot szerzett a Story Tv
Három évre a Story Tv és az induló DigiSport nyerte el a labdarúgó Európa Liga, korábbi nevén az UEFA-kupa közvetítési jogait. A bajnokság legfontosabb meccseit a Story Tv közvetíti csütörtök esténként, ez a 2009-es szezonban összesen 15 mérkőzést jelent, köztük a döntőt is. A fennmaradó mérkőzések jogai a Digi Kft. által nyáron indítandó új sportcsatornánál, a DigiSportnál vannak, amely indulásakor még csak a Digi Tv és a DigiKábel által elért közel 600 ezer háztartásban lesz fogható. A Story Tv jelenleg 2,4 millió háztartásban nézhető.
„Felmértük a különböző kupaviadalokban részt vevő hazai klubok esélyeit, és azt láttuk, hogy az Európa Ligában van a legnagyobb sansz a magyar csapatok jó szereplésére. Ezért szálltunk versenybe az Európa Liga közvetítési jogáért” – indokolta döntésüket Borsány-Gyenes András, a Story Tv programigazgatója. A 2009–2010-es idényben Magyarországot az Újpest FC, a Budapest Honvéd és a Szombathelyi Haladás képviseli az Európa Ligában.
A sportközvetítési jogok piaca újabban meglehetősen mozgalmassá vált. A Bajnokok Ligáját a Magyar Televízió és a TV6 helyett augusztustól a TV2 és a DigiSport közvetítheti, becslések szerint milliárdos nagyságrendű díj fejében.
A közelmúltban a DigiSport szerezte meg a Bundesliga mérkőzéseit és 800 millió forintért a hazai NB I.-es meccseket is közvetíthetik, amennyiben a Sport Tv lemond az előszerződési jogáról. Utóbbi tavaly mindössze 100 millió forintot fizetett a magyar bajnoki jogokért. Az NB I. esetében már biztos, hogy heti egy meccset továbbra is a Duna Tv közvetíthet, évi 90 millió forintért.
Borsot törnek
Első nekifutásra nem sikerült eldöntenie a GVH versenytanácsának, hogy portfóliójához csaphatja-e a Blikk kiadója, a svájci Ringier a Híd Rádió Zrt.-hez tartozó Bors bulvárnapilapot. Az idő sürgeti a testületet: a rendelkezésre álló 120 napos keret egyszer ugyan meghosszabbítható 60 nappal, ám a jövő hónap közepén az is lejár. Bár az első tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, a GVH előzetes álláspontjáról pedig sem a felek, sem a hivatal nem nyilatkozik, versenyjogi ügyekben járatos források szerint a döntés elhúzódásából arra lehet következtetni, hogy a testület az ügyben vagy elutasító határozatot hoz, vagy csak korlátozások mellett bólintana rá a tulajdonosváltásra. A versenytanácsnak nincs egyszerű dolga: azt kell például definiálnia, mit is jelent a bulvárpiac. El kell döntenie, hogy az idei év első negyedében átlagosan 214 ezer példányban fogyó Blikk és a 91 ezer fölé kúszó Bors összefonódásával nem alakul-e ki piaci erőfölény ebben a médiaszegmensben. Még a télen fordultak a felek a GVH-hoz, hogy a versenyhivatal áldását kérjék a lap átvételére. Mihók Attila, a Ringier Kiadó ügyvezetője akkor egy interjúban azzal érvelt, hogy a lappiacon egytermékes társaság átvétele után számtalan szinergiát használhatnának ki, jelentős összegeket megtakarítva. Ugyanakkor az átvétel eredményeként lezárhatnák a két társaság között a Színes Mai Lap miatt kirobbant (majd egy évtizede tartó) védjegybitorlási pert. Az „egy ország – két bulvárlap” felfogás egyébként sem idegen a svájci kiadótól: évek óta ezt alkalmazza a cseh és a szerb piacon, tavalyi éves jelentésük adatai alapján sikerrel.
Köztévés belépő
Lassan, de telnek a digitális földfelszíni (DVB-T) tévés multiplexhelyek: a Magyar Televízió (MTV) kuratóriumi elnöksége június közepén engedélyezte a menedzsmentnek, hogy szerződjön a fellépésre az Antenna Hungária (AH) csoporttal. Noha a felek mindeddig nem léptek nyilvánosság elé a sok hónapos tárgyalássorozaton kialkudott egyezség részleteivel, annyi tudható, hogy végül az a felfogás győzött, miszerint mindkét csatorna nagy felbontású (HD-) minőségben jelenne meg az új platformon. (Egy korábbi elképzelés szerint az M2 a „fapados” SD-ben került volna fel a hálózatra.) Ezzel a két országos kereskedelmi televízió és a köztévék is csatlakoztak a rendszerhez, ám a nagyobb szolgáltatók közül csak a Viasat 3 nem tette meg ezt a lépést – ők, mint jelezték, még fontolgatják a dolgot, de mindeddig nem kaptak kielégítő választ az AH-tól a korábban jelzett aggályaikra. Piaci források szerint a kivárás egyik oka az lehet, hogy pár hónapja a cég számára meglehetősen előnyös szerződéseket kötöttek a nagyobb kábelcsoportokkal, ezután pedig meglehetősen bonyolult volna elmagyarázni, hogy miért szednek pénzt egy olyan szolgáltatásért, amelyet egy másik megoldással ingyen lehet fogni.
Az MTV belépésének hírét árnyalja, hogy a társaságnak máig nincs elfogadott 2009-es üzleti terve, miután a több mint harminc tag közül csak páran szavazták meg az anyagot. (A legfőbb kifogások között a túlzott költségek mellett a túlméretezett szervezet szerepelt.) Büdzsé hiányában viszont labilissá válhat a nagyobbik köztévé idei finanszírozása, az új székház legszükségesebb technikai berendezéseire szorítkozó közbeszerzés azonban nem. Lapunk úgy tudja: már tárgyalnak pénzintézetekkel a hitelfelvételről.
Drasztikus megszorítások a BBC-nél
A BBC nemrégiben arról értesítette a legnagyobb gázsival foglalkoztatott munkatársait, hogy a jövőben akár 40 százalékkal is csökkenhet a munkabérük. A médiakonszernnél drasztikus megszorító intézkedéseket léptettek életbe, ennek keretében 2013-ig megközelítőleg kétmilliárd fontot kell megspórolni a gyártási és fenntartási költségeken, valamint a dolgozók juttatásain. Mark Thompson vezérigazgató közölte munkatársaival, hogy azok, akiknek körülbelül évi 100 ezer font folyik a bankszámlájára, ennél 25 százalékkal kevesebbre számíthatnak a jövőben, míg a legjobban kereső médiasztárok esetén ez az arány akár a 40 százalékot is elérheti. Így például Gary Lineker futballkommentátor (1,5 millió font), Graham Norton komikus (2,5 millió) vagy Jonathan Ross show-man (5,6 millió) is az érintettek közé tartozik, s egyelőre nincs hír arról, hogy a következő években maradnak-e a BBC szolgálatában.
A médiakonszernnél az elmúlt években 7200 munkahelyet szüntettek meg, s további 1200 van veszélyben, amelyeket nemcsak a válság, de a konzervatívok valószínűsíthető választási győzelme is megszüntetéssel fenyeget.
Veszélyben a Guardian
Jelentős veszteségről számolt be az üzleti év lezárása után a Guardian Media Group (GMG), amely az elmúlt hónapok adatai alapján erősen leszállóágban van. A cégbirodalom minőségi lapokat (Guardian, Observer, guardian.co.uk) előállító részlege, a Guardian News & Media 35 millió fontos deficittel zárta az évet, de a GMG Radio és a GMG Property is a vesztesek közé tartozik. Mindössze a konszern regionális lapjai termeltek némi nyereséget (1 millió font az előző évi 14,3 millióhoz képest), ám ennek a területnek is bizonytalan a jövője, hiszen a hirdetések bevételei átlagosan 35 százalékkal csökkentek.
A veszteségek mérséklése érdekében a GMG kidolgozott egy 20 millió fontos „megszorító csomagot”, amelynek keretében a minőségi lapok 850 szerkesztőségi állásából ötvenet, a 840 irodai állásból pedig több mint nyolcvanat szüntetnek meg. Mivel a bevételi oldal növelésére a közeljövőben kevés lehetőség mutatkozik, az üzleti eredmények ismeretében a regionális lapok szerkesztőségeinél ennél is radikálisabb leépítésekre, összevonásokra került sor. Az GMG-hez tartozó észak-angliai lapokat kiadó MEN Media máris bejelentette, hogy a Manchester Evening News és 22 vidéki hetilap szerkesztőségét bezárták, és 150 állást – köztük 70 újságíróit – megszüntettek.
A drámai fejlemények ellenére a médiabirodalom mögött álló Scott Trust sietett leszögezni, hogy az életbe léptetett kényszerintézkedések nem érintik a lapok szellemiségét és függetlenségét, s a társaság továbbra is gondoskodik arról, hogy a szerkesztőségek zavartalanul végezhessék a munkájukat.
Online
A webelit milliárdosai
Bár szakértők szerint a web 2.0 aranykora véget ért – erre utal az is, hogy az alapító atyák közül egyre többen adják el részesedésüket a vállalkozásukban –, az azért bátran kijelenthető, hogy ezek a befektetések még mindig nagyon szépen termelik a pénzt. Az évtized végéhez közeledve el is készült az a lista, amely felsorakoztatja az internet leggazdagabb vállalkozóit. A lajstrom készítői ez esetben nem a cégek napi tőzsdeárfolyamát vették számításba, hanem a webelit nyilvánosan közzétett tényleges vagyoni helyzetét.
A lista elején a Google két alapító-tulajdonosa, Larry Page és Sergey Brin található. Noha éves fizetésük hivatalosan mindösszesen egy dollár, vagyonuk egyenként 18,5 milliárd dollárra tehető. Nem élnek nagylábon, habár nemrég vásároltak közösen egy személyes használatra kialakított Boeing 767-est. Utánuk anyagiakban jócskán lemaradva, 8,7 milliárddal harmadik lett a rangsorban Jeff Bezos, az Amazon.com alapító-elnöke, az Ebay feje pedig a negyedik helyen végzett.
A leggazdagabbak (milliárd dollár)
1. Larry Page (Google) 18,5
2. Szergej Brin (Google) 18,5
3. Jeff Bezos (Amazon) 8,7
4. Pierre Omidyar (Ebay) 6,3
5. Eric Schmidt (Google) 5,9
Forrás: Meedia
Karrier
Kinevezés a UPC-nél
Június 15-től Betzalel Kenigsztein a UPC Magyarország új ügyvezető igazgatója. A szakembernek több mint húszéves tapasztalata van a kábeltelevíziós iparágban, számos felső vezetői pozíciót töltött be a Tevel és Tevel Telecom cégnél, Izrael vezető kábeltelevíziós szolgáltatójánál. 2004 óta a UPC Hollandia műszaki igazgatójaként dolgozott.
Főszerkesztőváltás az Elle-nél
Július elsejétől új főszerkesztő irányítja az Adoc-Semic Kiadói Kft. gondozásában megjelenő Elle magazint. Liptai Lívia négy éve a magazin munkatársa. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, ezt követően regionális, majd országos televíziók szerkesztő-riportere volt, számos magazinban és közéleti lapban jelentek meg írásai. Az Elle-nél kinevezéséig a kulturális és nemzetközi rovatot szerkesztette. Vass Virág, a magyar kiadás alapító-főszerkesztője nyolc év után kreatív tanácsadóként vesz részt a lap készítésében, valamint szerepet vállal a kiadó jövőre induló lapkiadási terveiben.
Az MTV-től a Figyelőnethez
Orosz Györgyi a Figyelőnet új főszerkesztője. A szakember az MTV Este című műsorának szerkesztőségvezető-helyettesi posztját hagyta ott az online médium kedvéért. Korábban az MTV több műsorának volt szerkesztője, műsorvezetője és dolgozott többek közt a Duna Televíziónak és a TV2-nek is.
Az előző főszerkesztő, Szabados Balázs öt hónapja távozott a Figyelőnet éléről.
Bővült a Sensation csapata
Zajtai Szabolcs személyében új grafikus csatlakozik a Sensation Event Marketing kreatívcsapatához. A szakember többéves tapasztalatot szerzett az alkalmazott grafika terén, s korábban olyan ügyfelek dolgozott, mint a Dreher, az Arany Ászok, a GSK, a Pepsi, a Mol, a Philips és a Philip Morris.
Régiós igazgató a Leo Burnettnél
Június 1-jétől új elnök-vezérigazgató látja el a Leo Burnett irányítását a kelet-közép-európai régióban. A most érkezett Nicola Novellone Jarek Ziebinskit váltja a poszton, aki az ügynökség ázsiai csendes-óceáni térségének elnökeként folytatja pályafutását Szingapúrban. Novellone 16 éve dolgozik az ügynökségnél, európai ténykedése után 1997–1999 között a brazil Leo Burnettnél a Fiat márka latin-amerikai ügyfélkapcsolati igazgatója volt, 2001-es milánói ügyvezető igazgatói kinevezése előtt pedig a római irodát vezette.
