Formálisan ugyanis nem került le az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) napirendjéről az az indítvány, amely megfelezné a két társaság által fizetendő, 1,8-1,9 milliárd forintos összeget.
De foglalkoznak azzal az utóbbi időben ennél jóval nagyobb visszhangot kiváltó előterjesztéssel is, amely magát a számítási rendszert alakítaná át, fix összeg helyett a nettó árbevétel arányában határozná meg a kötelezettséget. A tévék esetében 3,5, az országos rádióknál 10, míg a regionálisaknál és a helyieknél 7 százalékos arányt rögzítene a javaslat, amely csak a legkisebbeknél tartalmazna előre meghatározott összegű – évi 50 ezer forintos – kötelezettséget; az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) akkor kellene kezdeményeznie a díj felülvizsgálatát, hogyha az új alapon számított összeg kisebbnek ígérkezik a jelenleg fizetettnél.
Mindkét megoldást bírálta korábban, az ORTT Fidesz és KDNP által delegált tagja mellett, a testület elnöke és a köztelevíziók menedzsmentje is; utóbbiak amiatt érintettek a kérdésben, hogy az RTL Klub díja a digitalizációt szolgálja, míg a TV2-ét 70:30 arányban osztják szét a Magyar Televízió (mintegy 600 millió forint) és a Duna TV (mintegy 300 millió forint) között.
Perre mehetnek
Mit gondol az RTL Klub?
A csatorna sajnálja, hogy az állami finanszírozású műsorszolgáltatók vezetői nem érzik, hogy a hazai tévés piac átalakult, a két földi sugárzású kereskedelmi csatorna kevésbé képes az iparág intézményrendszeré- nek részleges finanszírozá- sára. A jelenleg rendszer fenntartása verseny és piacellenes, ez nem lehet érdeke egy olyan cégnek sem, amely hisz a szabad versenyben. A közszolgálati csatornák működtetése állami feladat, a műsorszol- gáltatóknak az állammal kell rendezniük működésük alapjait…Elsődleges indokainnk a válságtól függetlenek, és azokat már évek óta hangoztatjuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az Európában példát- lanul és egyedülállóan magas műsorszolgáltatási díjak irreálisak, bármely nemzetközi összehasonlí- tásban kiugrónak számíta- nak… A csatorna szerint az is furcsa, hogy az ORTT elnöke a Viasat3 bejelen- tését, mely szerint nem magyar joghatóság alatt folytatják működésüket, racionális üzleti döntésnek nevezte, az országos kereskedelmi csatornák sokkal jelentősebb terhei némi enyhítésének gondolatát ellenben az ORTT erkölcsi halálával tartaná egyenlőnek.
A két közmédium vezetői hétfői sajtótájékoztatójukon azt jelentették be: pereket indíthatnak, ha az ORTT csökkenti a két országos kereskedelmi tévé koncessziós díját. Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, hogy a koncessziós díjak felezése “kegyelemdöfés” a közmédiumoknak. Az alelnök közölte, arra kérik a médiahatóságot, álljon ellen a két kereskedelmi adó nyomásának, és álljon ki a közszolgálati médiumok normatív finanszírozása mellett.
Ha a testület megszavazza a koncessziós díj csökkentésére vonatkozó kérelmet, akkor az az MTV-nek mintegy 600, a Duna TV-nek mintegy 300 millió forintos kiesést jelentene. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke azt mondta, ha ezt “elveszik tőlünk, a Duna Televízió képes összeroppanni”.
A két vezető más-más álláspontot képvisel, mi lenne a megoldás az ügyben. Medveczky szerint a közszolgálatiság fogalmát is tisztázni kellene, valamint, hogy milyen műsortípusokat várnak el a közmédiumoktól. Ennek tudatában műsoralapon lehetne finanszírozni. Cselényi ellenben előfizetési díjat szedne, amelynek szétosztását független szervezetre bízná. (A finanszírozás anomáliáiról, illetve az esetleges megoldásokról lapunk külön cikkben számolt be. Az RTL Klub pedig közleményben ecsetelte kifogásait. Lásd keretes írásunkat.)
Lesz döntés?
Eközben könnyen elképzelhető, hogy nem a mostani ülésen döntenek a kérdésben; “kedden derül ki, hogy tudunk-e szavazni” – nyilatkozta az MTI érdeklődésére Majtényi László ORTT-elnök, aki az előző héten még azzal számolt, hogy most pont kerülhet az ügy végére.
Csakhogy azóta az is felmerült például, hogy a médiahatóság a döntés előtt konzultáljon a Pénzügyminisztérium támogatásokat vizsgáló irodájával arról, hogy a koncepció megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak.
Az ORTT Fidesz delegálta tagja által jegyzet, hétfőn az MTI birtokába jutott indítvány szerint az Európai Bizottság és az Európai Bíróság gyakorlata alapján állami támogatásnak minősül minden állami forrásból érkező előny, így annak számítana az ORTT által adott nagy összegű kedvezmény vagy a műsorszolgáltatási díj csökkentése. Márpedig – érvel Szalai Annamária – az ilyen támogatás tiltott abban az esetben, ha azt szelektíven, vagyis csak meghatározott vállalatok, ágazat vagy régió számára nyújtják.
A médiahatóság asztalán lévő felvetéseket bevezetésük előtt be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, ezt megelőzően pedig a Pénzügyminisztérium támogatásokat vizsgáló irodájának; előbbi szelektív állami támogatásnak minősítheti a megoldást, ebben az esetben az ORTT nem hozhatja meg az új díjkoncepció bevezetésére vonatkozó döntését.
