Üzleti tippek

Mélyrepülésben a könyvkiadás

Drasztikusan csökkenhet az újonnan kiadott könyvek száma az idén. A nagy láncoknak az eladások visszaesésénél komolyabb fejtörést jelent a költségeik váratlan megugrása, a kiadóknak pedig a terjesztők romló fizetési hajlandósága.

Száz új, magyar nyelvű kötet jelenik meg az április végén tartandó Könyvfesztivál alkalmából. Ez első látásra soknak tűnhet, viszont ha megnézzük a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) egy évvel ezelőtti közleményét, akkor kiderül, hogy tavaly háromszáz kötet debütált a fesztiválon. Ez lesz az első olyan rendezvény, ahol a szélesebb közönség is szembesülhet azzal, hogy már most jelentősen visszaesett az újonnan kiadott könyvek száma.

„Sikerült olyan, régebben kiadott könyveinkből is újra beszállítanom a terjesztőknek, amelyeket fél éve a túlkínálat miatt nem vettek volna be” – mesélt lapunknak az új kötetek megcsappant számának hatásáról az egyik kiadó vezetője. A válság tehát nem hagyja érintetlenül a könyvpiacot sem, a megjelenő művek csökkenő száma azonban csak a tünet, a bajok mélyebben gyökereznek.

Egy százalék

keleten a helyzet

A gyenge forint miatt sokan átjárnak Szlovákiából hazánkba vásárolni. Ez a trend érzékenyen érintheti a Szlovákiában magyar könyveket forgalmazó kereskedőket. Győry Attila, a Felvidéken magyar nyelvű köteteket értékesítő Családi Könyvklub kereskedelmi vezetőjének elmondása szerint ez ellen úgy védekeznek, hogy könyvesboltjaikban jelentős akciókat hirdettek. A cégnek van webáruháza is, amelynek forgalma a válság ellenére növekszik. A Bookline-nak van ugyan egy szlovákiai mutációja, azonban Győry Attila szerint náluk ez “nem sok vizet zavar”. Ahol nagyon megérzi a válságot a felvidéki könyvterjesztő, az a katalógusból való értékesítés, a szegényebb kelet-szlovákiai területekről származó megrendeléseik ugyanis látványosan visszaestek.

Az MKKE néhány héttel ezelőtt adta ki a magyarországi könyvforgalomra vonatkozó összesített adatait, s már ezek sem mutattak túl rózsás képet. 2008-ban a teljes forgalom 67,6 milliárd forint volt, de hozzá kell tenni, hogy ez a könyveken szereplő árral számolt értéket jelenti. A tényleges bevétel ennél pár milliárd forinttal kevesebb lehetett, hiszen egyre jelentősebb árkedvezményekkel találkozhatunk. Mindenesetre már ez a bő 67 milliárd is csak egy százalékkal több az előző évinél, ez pedig a 6,1 százalékos infláció mellett reálértéken csökkenést jelent.

A köteteket tematika szerint csoportosítva kirajzolódik, hogy tavaly emelkedett a tan- és a nyelvkönyvek forgalma. A korábban listavezető ismeretterjesztő kötetek eladása egymilliárd forinttal esett és kevesebb fogyott a szépirodalmi, illetve a fikciós művekből is.

A piacon a legnehezebb helyzetben a szakkönyvek, lexikonok, szótárak kiadói lehetnek, a szegmens forgalma négy év alatt több mint négymilliárd forinttal lett kisebb. A tavalyelőtti 15 százalékos csökkenés után 2008-ban újra növekedésnek indult a gyermek- és ifjúsági könyvek piaca, nem is kevéssel: 30 százalékos, azaz kétmilliárd forintos volt a bővülés.

Az adattárakat tartalmazó CD-k és hangoskönyvek forgalma szintén nőtt, több mint egymilliárddal, 5,9 milliárd forintra. Úgy tudjuk, hogy ezen belül a hangoskönyvek aránya 600 millió forint körül alakulhatott, azaz forgalmuk még mindig nem éri el a teljes piac egy százalékát.

A tavaly ősszel beköszöntött válság ellenére a diszkontárú, pár száz forintos könyvek részaránya valamelyest csökkent a korábbi évekhez képest. Igaz, azt hozzá kell tenni, hogy az MKKE ennek, a szakmában nem túl kedvelt szegmensnek a forgalmát csak saccolja.

Túltermelés

Sok jel azonban arra utal, hogy jövő ilyenkor sóvárogva nézzük majd ezeket az adatokat, ugyanis számos időzített bomba ketyeg a piacon. A fő problémát az elmúlt évek túltermelése és a plázás terjeszkedési verseny jelenheti, amelyek most keményen visszaüthetnek.

Soha annyi új kötet nem jelent meg, mint 2008-ban, több mint 14 ezer könyvcímről van szó. Ez duplája a 90-es évek elején megjelenteknek, de például a 2003-as alig több mint kilencezres megjelenésszámhoz képest is jó 50 százalékos emelkedést jelent. Ennyi könyvre itthon egyszerűen nincs felvevőpiac.
Az elmúlt években egyes láncok – elsősorban az Alexandra és a Libri – a plázákban sorra nyitották hatalmas alapterületű könyvesboltjaikat, sokszor egymás szomszédságában. Eközben a bolti eladás aránya csökken, s a forgalom egyre nagyobb részét teszi ki a netes értékesítés. Konkurensei sokat támadták a Bookline-t a 20 százalékról induló kedvezményei miatt, mostanra viszont – a Líra Könyv kivételével – a többiek is beálltak a jelentős netes kedvezményt adók sorába.

Netes könyvmilliárdok

Lapzártáig nem adott ki adatokat a tavalyi évről a Bookline NYrt., a 2007-es éves jelentése szerint azonban fogyasztói áron – azaz listaáron – 2,6 millárd forint értékben vásároltak tőlük könyveket. Starcz Ákos, a Bookline közelmúltban kinevezett vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy tavaly ez 40 százalékkal bővült. Azaz, ha azzal a piaci becsléssel számolunk, hogy az Alexandra Online nagyjából tavaly is tartotta a lépést a Bookline-nal, és ketten együtt a webes könyvértékesítés 90 százalékát uralják, akkor 2008-ban fogyasztói áron mintegy 8 milliárd forintos forgalom bonyolódhatott a neten. A 20 százalékos általános kedvezményrátával kalkulálva ez nettó 6,5 milliárd körüli összeget jelenthet. A Bookline vezérigazgatója úgy számol, a válság miatt 2009-ben nem érik el az elmúlt évek 50-100 százalékos növekedési ütemét. A teljes piacot érintő visszaesés ellenére a cégnél az idén is növekedést várnak. “Továbbra sem tervezek fejlesztést az internetes értékesítés terén, egészen addig, amíg a többiek nem térnek magukhoz, és nem konszolidálódik a piac” – utal Kolosi Tamás arra, hogy nem látja értelmét belemenni a webes könyváruházaknál tapasztalható árversenybe. A Líra Könyv vezetője szerint ugyanis a kedvezményekre épülő modellel – ahogy a Bookline eddigi pénzügyi adatai is mutatják – csak veszteséges lehet az online kiskereskedelem.

Az Alexandra tulajdonosa, Matyi Dezső például elviekben ugyan ellenzi az online kedvezményeket, ehhez képest a saját webáruházuk még a Bookline-on is túltesz. A cikk írásakor az Alexandra Online-on akadt olyan, alig másfél éve kiadott könyv, amelyet 57 százalékos árengedménnyel kínáltak, de a két-három éves megjelenéseik közül is soktól már 70-90 százalékos engedménnyel szabadulnának.

Bedőlésveszély

A válság miatt félelmükben kevesebb új könyvet megjelentető kiadók, az emiatt még jobban visszaeső eladások, a gyenge forint miatt megugró plázás bérleti díjak együttesen olyan lefelé tartó spirált indíthatnak el, amely komoly krízishez, akár egyik-másik nagyobb szereplő bedőléséhez is vezethet.

Kolosi Tamás, a könykiadói és -terjesztői piacon is jelen lévő Líra Könyv elnök-vezérigazgatója szerint számukra a jelenlegi helyzetben nem a forgalom visszaesése, hanem a költségeik drasztikus megugrása jelenti a legtöbb gondot. A gyenge forint nemcsak a bérleti költségeknél okoz problémát, hanem a külföldi szerzőknek fizetendő jogdíjakat is megdrágította. „A hitelkamatok is emelkedtek, az energiaköltségeink pedig másfél év alatt több mint a felével nőttek” – teszi hozzá Kolosi Tamás, aki szerint a kiskereskedelmi forgalom áttevődése a belvárosi boltokból a plázákba a magasabb bérköltségek és rezsi miatt is problémás. Amíg ugyanis a belvárosi boltok heti 44-46, addig a bevásárlóközpontokban lévő üzletek legalább 60-70 órát vannak nyitva.

ahány lánc, annyi bestseller

Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha meg szeretnénk tudni, hogy most melyek a sikerkönyvek. Összesített toplista nincs, a Bookline, az Alexandra, a Libri és a Líra eladási toplistái pedig köszönőviszonyban sincsenek egymással. Ennek ugyanakkor nem – vagy nem feltétlenül – a listák manipulálása az oka. Az, hogy az Alexandránál és a Líránál általában jól szerepelnek az érdekeltségükbe tartozó kiadók könyvei, értelemszerűen abból adódik, hogy a bolton belüli elhelyezésben a saját megjelenéseik előnyt élveznek. Másrészt egész más fogyasztói kört ér el a négy nagy cég. A Bookline-nál az átlagnál több a fiatal vásárló, a Libri üzleteinek többsége Budapesten található, az Alexandra nagyjából az egész országot lefedi, a Lírának pedig sok kisebb “hagyományos” könyvesboltja van, és inkább vidéken erősek. Az meg már csak színesíti a helyzetet, hogy a Libri nem forgalmazza az Alexandra könyveit.

A négy cég lefrissebb toplitáit átnézve nem találtunk olyan kötetet, amely mindegyiküknél benne lenne a top 10-ben. Négyből három rangsorban szerepel Stephenie Meyer Alkonyat című könyve és Stieg Larssontól A tetovált lány. Négyből kettőben ott volt Friderikusz Sándor könyve, egy Agatha Christie-regény és Lőrincz L. László egyik műve. Ezeken a toplistákon nem csak új kötetekkel lehet találkozni, az Alexandránál például Bíró Ica fogyókúrás könyve vélhetően az ára miatt lett a harmadik, az 5999 forintból ugyanis elengedtek ötezret.

A Líra csoportnál ezért az idén csökkentik a dolgozói létszámot, nem lesznek béremelések, alkudni próbálnak a bérleti díjakból is, ugyanakkor a vezérigazgató szerint ezzel a növekvő költségeknek csak egy részét lehet ellensúlyozni. Az esetleges csődökkel kapcsolatban annyit mondott, hogy ez elsősorban az eladósodott cégeket érintheti. „Nálunk árbevétel-arányosan a hitelek nem tesznek ki többet öt százaléknál” – jelzi Kolosi, hogy a bedőléstől őket nem kell félteni.

Fizetési gondok

A problémák első jele lehet, hogy könyves fórumokon egyre több kiadó panaszkodik a nagy terjesztők látványosan megromlott fizetési hajlandóságára. Az eladott könyvek után eddig sem jutottak gyorsan pénzhez a kiadók, a januári eladások után például leghamarabb áprilisban számíthattak bevételre. A fórumokon többen is név szerint emlegetik a késve fizetők között az Alexandrát (a cég nem kívánt nyilatkozni lapunknak), s az általunk megkérdezett kiadóknál is megerősítették, hogy a legnagyobb hazai könyves vállalat csak részletekben, áprilisig elosztva fizette ki a karácsonyi értékesítések után járó pénzt.

Tudta-e

A Bookline 2008 decem- berében 62 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított, mint az előző év azonos időszakában.

Ez már csak azért is szokatlan, mert a karácsonyi pénzek viszonylag gyorsan be szoktak futni a terjesztőktől. „Abnormális ez a helyzet: a megküldött fogyásjelentések azt mutatják, hogy az eladásokban nincs csökkenés, viszont az év elejei pénzekre még várunk” – háborog az egyik kisebb kiadó vezetője.

Vérmérséklettől függően bosszankodást vagy pánikot okozott a kiadók körében az is, hogy pár héttel ezelőtt a Bookline és a Libri 50–60 százalék közötti árrésről küldött ki ajánlatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor előbb-utóbb bejelentkezik a többi kereskedő is.

A kiadóktól származó információink szerint eddig a Bookline 45 százalék körüli árréssel dolgozott, az Alexandra, a Libri és a Líra pedig a nettó ár 43–52 százalékáért terjesztette a könyveket. A 60 százalék körüli – sokak szerint már-már kigazdálkodhatatlan – árrés korábban csak a hipermarketes, tipikusan a tescós értékesítésre volt jellemző. Az egyik fórumozó könyvkiadó azzal próbálta nyugtatgatni a kollégáit, hogy ezekkel az ajánlatokkal inkább csak bepróbálkoznak a terjesztőcégek. Szerinte a kiadóknak nem szabad ebbe belemenni, hanem alkudozni kell, és akkor kedvezőbb árrést is elérhetnek.

Nem lehet véletlen a könyvterjesztők próbálkozása az árrés emelésére. Úgy tudni, hogy a nagy láncok két-három százalékos profitráták mellett dolgoznak, ám ezek a válság miatt gyakorlatilag elfogytak, és ezt próbálják most egyesek a csúsztatott kifizetésekkel és az árrés emelésével menedzselni.

CBA és aluljáró

Furcsa egymásrautaltság van a piacon, hiszen a kiadóknak sem nagyon érdemes hevesen reklamálni, mert ha valamelyik nagy lánc esetleg bedőlne, az sokukat magával rántaná. Igaz, az egyik névtelenül nyilatkozó kiadóvezető szerint, ha továbbra is ilyen csöpögtetve érkeznek a bevételek egyes terjesztőktől, akkor sok könyvkiadó emiatt fog csődbe menni, még kevesebb új kötet, ezáltal még kevesebb vásárló lesz a könyvesboltokban.
Főleg, hogy a megugrott papírárak miatt drágult a könyvek előállítása is. „A nyomdai műveletek árait a nagy verseny miatt nem tudják emelni, de az emelkedő papírárakat kénytelenek áthárítani a nyomdák” – magyarázza az egyik kiadó vezetője.
Egyes szakemberek szerint elképzelhető, hogy a kisebb pénzű vevők egy része ráfanyalodhat a tipikusan CBA-kban, Coop-üzletekben vagy éppen aluljárókban diszkontáron értékesített könyvekre, s így ez a jelenleg 800 milliósra becsült szegmens lehet a válság nyertese.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik