Az ügyvédi kamara etikai szabályzata korábban csak annyit engedélyezett a tagoknak, hogy irodájuk székhelyét, annak létesítését vagy áthelyezést legfeljebb két hónapon keresztül közzétegyék, illetve hogy telefonkönyvben, szaknévsorban, szakmai jegyzékekben nem kiemelt hirdetésben megjelentessék nevüket, címüket, telefonszámukat. Ez a szabályozás gyakorlatilag tiltotta a reklámozást. Ehhez képest már jelentős előrelépést jelent az etikai szabályzat jelenlegi szövege, amely már konkrétan engedélyezi a reklámozást.
De mi is a reklám, és hogyan élhetnek vele az ügyvédek?
A reklám Heltai Jenő szerint az, ha bebeszéljük az embereknek, hogy valaminek örülni fognak. Az azonban kérdéses, hogy fognak-e örülni kliensek az ügyvédnek, a jogi szolgáltatásnak, illetve nem utolsósorban a szolgáltatás (szerződés, per, eljárás) végén kapott számlának. Ennek egyik feltétele, hogy az ügyvédek reklámjaikban betartsák a rájuk vonatkozó, igen szigorú szabályokat. Eszerint a jogászok által közzétett hirdetés nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, a reklám nem lehet agresszív, és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében. A mosóporreklámokhoz hasonlóan a szolgáltatások hirdetése nem tehet a minőségre, a díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel, és nem utalhat az ügyvéd eredményességére sem. Ezenkívül természetesen a reklám nem használhatja ki a leendő ügyfél kiszolgáltatott helyzetét.
A fenti szabályok nem engednek tág teret kreatív ötletek szárnyalásának, vagyis nehezen elképzelhető, hogy a jövőben az autó és a mosópor reklámja között egy ügyvédi iroda fogja ajánlani szolgáltatásait.
A reklámozás megengedőbb szabályozásával az ügyvédi kamara szabályozta az ügyvédek interneten való megjelenését is. A honlapokra vonatkozó előírások azonban, ha lehet, még a nyomtatott hirdetéseknél is jobban eltüntetik az ügyvédi irodák portáljait a szürkeségben.
A honlapon ugyanis nem lehet banner, tehát reklámfelület, illetve nem lehet rajta hyperlink, vagyis kereszthivatkozás, csak olyan, amely más jogi szervezethez vagy jogi forráshoz kapcsolódik. Ennek következtében az ügyvédek weblapjai reklámra gyakorlatilag alkalmatlanná válnak.
A fenti szabályozás miatt nem valószínű, hogy elöntenék a médiát és az internetet az ügyvédi hirdetések, s a reklám-, illetve pr-ügynökségek sem számíthatnak jelentős új megbízásokra az ügyvédi irodáktól. Ezért a jogi szolgáltatást nyújtó személyek és vállalkozások reklámjaira vonatkozó szabályozás inkább a mesebeli szegény leány esetére hasonlít, aki vitt is ajándékot, meg nem is: reklámszabályozás van, csak reklámlehetőség nincs.
