Üzleti tippek

Zakatoló netezők

A mobilnet terjedésével mindennapos jelenetté vált, hogy valaki a vonaton netezik. Az európai vasúttársaságok a 2000-es évek elejétől wifi- és műholdas technológiákkal próbálkoznak, a hazai IC-ken pedig a jövőben a mobiltérerő erősítésével igyekeznek az utazók kedvében járni.

Már megint megszakadt a net – háborogtam magamban néhány hete, amikor vidéki otthonom és Budapest között a vonaton mobilinternet-hozzáférésem felmondta a szolgálatot. Nem az én készülékemben volt a hiba, egyszerűen olyan területre ért a szerelvény, ahol nem volt megfelelő mobillefedettség. Pedig sokak számára a gyakran több órás vonatút nagyszerű lehetőség arra, hogy elolvassák a felgyülemlett levelezést, és nyugodt körülmények között dolgozzanak. Megbízható webhozzáférés hiányában azonban gyakran rémálommá válik a vonaton való netezés, pedig már léteznek olyan megoldások, amelyek révén stabil internetkapcsolathoz juthatunk a síneken.

Vonzó háló

Európa nagy vasúttársaságai már a 2000-es évek elején felismerték, hogy a vasút vonzerejének helyreállításában, az üzleti utazók vonatra terelésében nagy szerepe lehet a világhálós hozzáférésnek. Különösen fontossá vált az új, vonzó szolgáltatások bevezetése azt követően, hogy a diszkont-légitársaságok sikere bizony kemény csapást jelentett a vonatcégek számára, hiszen közepes távolságokon komoly vetélytársaik lettek.

A brit GNER vasúttársaság már 2003 decemberében – igaz, akkor még csak kísérleti jelleggel – vezeték nélküli széles sávú internet-hozzáférést kínált utasainak az első osztályú kocsikban. Ettől a lépéstől a szolgáltatást a szigetországban elsőként bevezető cégnél azt remélték, hogy így vissza tudják csalogatni azokat az utasokat, akik az olcsó légi járatok miatt elpártoltak a vasúttól. A megoldás lényege az volt, hogy a kocsikra parabolaantennát szereltek, s ezeken keresztül lehetett rácsatlakozni a vonat útvonala mentén működő hálózatokra. A rendszer hátránya volt, hogy a kapcsolat sebességét nagymértékben meghatározta, hogy éppen milyen épületek, tereptárgyak gyengítik a jeleket. Igaz, ezen is próbáltak segíteni, hiszen mobiltelefon-vonalakkal igyekeztek támogatni a rendszert. Az innovatív megoldás meglepően népszerűnek bizonyult az utasok körében, és 2006-ra – térítés ellenében ugyan, de – a társaság valamennyi járatán bevezették a lehetőséget. Igaz, ez sem volt képest orvosolni a cég pénzügyi gondjait, és 2007-től egy másik vállalat vette át a vonalak üzemeltetését, s ez visszavetette a netszolgáltatást.

Gyorsan terjed

Alig egy évvel a GNER kezdeményezését követően, 2004 októberében a spanyol nemzeti vasúttársaság is bejelentette, kísérletet tesz arra, hogy jó minőségű internet-hozzáférést biztosítson a vonatokon. A cég a Madridot és a dél-spanyolországi Sevillát összekötő vonalon kezdte meg a spanyol Acorde által kifejlesztett megoldás tesztelését. A társaság volt az első a világon, amely műhold segítségével biztosított kétirányú széles sávú internetes kapcsolatot a nagy sebességű vonatokon utazók számára.

Az Acorde által kifejlesztett rendszer lehetővé teszi, hogy széles sávú internetkapcsolat jöhessen létre egy több mint 200 km/h-s sebességgel robogó gyorsvonat és a világ többi része között. Ezt a vállalat által készített különleges antennával és a műholdas kapcsolatért felelős rendszerrel sikerült elérni, amely a Hispasat nevű műholddal áll kapcsolatban. Az információkat a műhold és a vonat között rádiójelek segítségével továbbították.
Ezt követően felgyorsultak az események az európai vasútvonalakon, 2005 tavaszán a Brüsszel–Párizs vonalon már 300 km/h-s sebességgel száguldó vonaton is lehetett netezni a Thalys vasúttársaság jóvoltából. A wifi-műholdas internetkapcsolat nem csupán stabil volt, de figyelemre méltó teljesítményt is produkált: a letöltési sebesség elérte a másodpercenkénti 4 megabitet. A hozzáférést biztosító kétirányú műholdas kapcsolat technológiai hátterét a Nokia Siemens Network, a 21NET műholdas netszolgáltató és a Telenet belga kábelcég adta. A sikeres teszteket követően a konzorcium felszerelésével ellátott első Thalys-szerelvény 2007 őszétől szolgálta a netezni vágyókat, a tavalyi évtől pedig már a Párizst, Brüsszelt, Amszterdamot és Kölnt összekötő járatokon is hozzáférhető a szolgáltatás. Ráadásul a használat sem túl bonyolult, a menetjegy megváltásakor az utas jogot szerez a hálózati csatlakozásra, és megkapja ehhez szükséges felhasználónevét és jelszavát.

Erősítenek az IC-k

A MÁV-Start Zrt. személyszállító kocsijain külön webhozzáférés nincs, ezt a társaságnál a mobilinternet-hálózat kialakításával és elterjedésével indokolták. A szerelvényeken netkapcsolatot biztosító fejlesztések és erre a célra külön technológia kidolgozása nem szerepel a cég terveiben – közölték érdeklődésünkre a MÁV-Start Zrt.-nél. Azonban a további, harmadik generációs InterCity-kocsik a tervek szerint megerősített mobiltérerővel készülnek majd. A december 14-től indított Budapest–Bécs–München között közlekedő, a MÁV-Start és az ÖBB által közösen üzemeltetett railjet vonatokat már megerősített mobiltérerővel látták el. A railjet tervezésében és kialakításában is fontos szerepet játszott a számítógépek használatának biztosítása, az első osztály például elsősorban az üzleti utasoknak kedvez. Ők számítógépes munkaasztalok mellett folyamatosan intézhetik ügyeiket, az utaskísérők pedig étkezési lehetőséget biztosítanak számukra.
A hordozható számítógépek, a laptopok elterjedéséhez a MÁV-Start Zrt. is alkalmazkodik, és a távolsági utazásokra használt InterCity-vonatok felújításánál az első osztályú kocsikban a szerelvényeket 220 V-os csatlakozóval látják el annak érdekében, hogy az utasok utazás közben is hasznosan tudják eltölteni az időt. A felújítási programokon túl a harmadik generációs InterCity-kocsik esetén is alapvető követelmény volt az áramforrási lehetőség biztosítása az első és másodosztályú kocsikban is, így a laptoppal utazók menet közben is intézhetik munkaügyeiket, illetve mobiltelefonok feltöltésére vagy egyéb multimédiás alkalmazás használatára is van lehetőség. A belső kialakítás is alkalmazkodik a hordozható számítógépek használatához, a laptopok számára lehajtható asztalok állnak rendelkezésre.

Bár a mobilinternet elterjedése valóban megkönnyíti a nethozzáférést a vonatút során, személyes tapasztalataim is azt mutatják, hogy ez főként a nagyobb települések környékén, illetve a sűrűbben lakott vidékeken igaz. Azokon a helyeken, ahol a hálózat még nem érte el a megfelelő fejlettségi szintet, vagy éppen a terepviszonyok nem kedveznek a mobilnetnek, nem egyszerű a felhasználók dolga.

Bár hosszú távon valóban jó megoldás lehet a mobilinternet, új ötletek, kezdeményezések még napjainkban is születnek a vonaton való biztonságos netezés megteremtésére. Az észak-angliai York Egyetem elektronikai tanszékének az Európai Űrügynökség által is támogatott projektjének keretében például a jelenlegi műholdtányéroknál kisebb és megbízhatóbb megoldást fejlesztenek ki, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók mozgó vonaton is kényelmesen hozzáférhessenek a webhez. A gömbformájú rendszer nemcsak megbízhatóságában múlja felül elődeit, de lényegesen kisebb – míg a hagyományos műholdvevők mintegy 62 centiméter magasak, addig az új eszköz mindössze 30 centiméteres –, és egyszerre akár több műholdról is képes venni a jeleket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik