Reneszánszát éli e XX. század eleji felfedező története, aki többször is nekivágott az emberiség „utolsó nagy felfedezésének”, vagyis a Déli-sark meghódításának, míg 1914-ben – immár második útján – stílusosan csak Kitartás (Endurance) névre keresztelt hajója elakadt a Weddel-tenger jegében. A 27 fős legénység két évre ott ragadt a senki földjén, 2200 kilométerre minden lakott településtől. Először a –30 fokos hideggel, majd hajójuk elvesztésével kellett szembenézniük, később a nyár beköszöntével, a jég olvadásával kellett megküzdeniük. Végül egy mentőcsónakban Shackleton 1500 kilométert evezve, majd egy jéggel borított hegyláncon áttörve elért egy bálnavadász kolóniát, s rögtön visszaindult maradék legénységért. A kalandot mindenki túlélte. Azóta számos könyv foglalkozott már Shackleton vezetői képességeivel, aki elérte, hogy emberei rájöjjenek és elfogadják: csak együtt, összedolgozva van esélyük a túlélésre.
Margot Morrell, a Shackleton-életrajz kutatója és Stephanie Capparell, a The Wall Street Journal újságírója összefogott, hogy az önéletrajzból és Shackleton vezetői leckéiből rendhagyó tankönyvet komponáljon. Milyen egy vérbeli vezető? Hogyan válasszunk csapatot? Miképp kommunikáljunk, és miképp fogadtassuk el, hogy mi vagyunk a főnök? – a fenti tananyag hatékonyságát 27 ember élete igazolja, még akkor is, ha Shackleton nem jutott el a Déli-sarkra.
Margot Morrell–Stephanie Capparell: A Shackleton-modell
HVG Könyvek, 2008
