Fáradságos vándorút várt eddig arra a vállalkozóra, akinek volt ugyan egy jó üzleti ötlete, de nem tudta, hogy milyen finanszírozási forrásból – hitelből, európai uniós (EU-) pályázatból, netán körülményesen elérhető kockázati tőkéből – valósítsa meg. A forráslehetőségeket eddig jellemzően külön-külön kellett felkutatniuk a pénzügyi világban amúgy is kevéssé jártas cégvezetőknek. Ez annak ellenére igaz volt, hogy több bank már kialakított kapcsolatokat pályázati tanácsadó cégekkel, tehát a vállalkozók kiszolgálására legalább csírájában kialakult az együttműködés.
Ezt fejlesztené tovább – a több lába miatt Tőke Unió Programnak elkeresztelt csomag keretében – a többségi állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia (GHG) Zrt. és a KA-VOSZ Zrt. (utóbbi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara /MKIK/ és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége /VOSZ/ tulajdonában van). A Garantiqa olyan forrásszervező, tanácsadó céget indított el, amely „egyablakos” ügyintézéssel felméri az adott vállalkozás jellemzőit, s ezek alapján felkutatja számára a leginkább testhezálló, komplex finanszírozási megoldást – mondta el Király Zsolt, a Garantiqa Pont Zrt. vezérigazgató-helyettese. Hangsúlyozta: a szolgáltatás elsősorban a már legalább középvállalati méretű cégeknek szól.
Az új tanácsadó cég az ország 120 településének 208 pontján, a kamara és a VOSZ irodáiban lesz elérhető. Az együttműködés révén a Garantiqa Pont – amellett, hogy országos hálózat segítségével értékesítheti szolgáltatását – a Széchenyi Kártyánál már megismert módon az MKIK vagy a VOSZ által már kvázi „bevizsgált”, megbízhatónak minősülő vállalkozásokkal kerülhet kapcsolatba (ez előny, de nem kizárólagos feltétel a cégeknek). A források mindegyikének elérését megkönnyíti az is, hogy azok mögött a GHG Zrt. kezességvállalása állhat majd.
A tanácsadó cég szakértői segítségével a finanszírozási megoldást kereső cég helyzetét néhány héten belül értékeli és megteszi javaslatát. Ha utóbbi ezt elfogadja, a Garantiqa Pont vállalja, hogy nevében és helyette eljárva meg is szerezze az adott forrásokat. Király Zsolt szerint mindezekért cserébe a „jelenlegi piaci tanácsadói díjak alsó hányadába tartozó” tanácsadói díjat kérnek majd.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) engedélye és a cégbírósági bejegyzés után egy-két hónapon belül elindulhat a Tőke Unió Program második „lába”, a KA-VOSZ és a Garantiqa Pont közös pénzügyi szolgáltató társasága. Ez megvalósítaná a kamara és a VOSZ régi tervét: elsősorban a Széchenyi Kártya jelenlegi ügyfélkörére építkezve Jeremie-forrásokat és kereskedelmi banki hiteleket kombinálva 10 éves futamidejű, 5–50 millió forint közötti összegű, kedvezményes beruházási hitelt nyújtana maximum 10 százalékos kamattal – sorolta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A beruházási hitelt a kedvező forrásköltségű, maximum 10 millió forintnyi Jeremie-mikrohitelből, illetve piaci kamatú banki hitelből „gyúrnák össze”. A KA-VOSZ törekvése, hogy a Széchenyi Kártya kapcsán már minősített kkv-k ne kényszerüljenek ingatlanfedezetet felajánlani a hitelhez (a hazai kisvállalkozások zöme amúgy sem teszi be legfőbb vagyontárgyának számító magáningatlanát cégébe), legfeljebb egyéb tárgyi eszközt (például egy fogorvosi rendelőintézet fejlesztéséhez hitelt igénylő cég a megveendő fogorvosi széket).
Információnk szerint az EU és a máris érdeklődő hazai kereskedelmi bankok forrásai mellett – a vállalkozói hitelpiacra a más pénzintézetekhez képest eddig csak visszafogottan kimerészkedő, 1200 milliárd forint forrással rendelkező – integrált takarékszövetkezetek révén is bővítenék majd a hitelezést (az összekötő kapocs a történetben Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, aki egyúttal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség /OTSZ/ elnöke is). A takarékok a finanszírozás biztonságának szavatolására valamilyen jellegű állami garanciáért lobbiznak. A vállalkozói érdekképviseletek ugyanakkor azt szeretnék elérni a pénzügyi, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcáknál, hogy az állam a továbbiakban tegye lehetővé: a beruházási hitel révén a cég által megvett tárgyi eszköz ellenértékét (lehetőleg teljes egészében) a vállalkozás levonhassa adóalapjából.
A Tőke Unió Program keretében harmadsorban a GHG Zrt. létrehozott egy céget is a kockázatitőke-alapok kezelésére – még augusztusban. Ennek majdani egyik alapja nem titkoltan részben a – korábban ősz elejére ígért, ám késlekedő pályázati kiírású – Jeremie-kockázati tőkepénzeket aknázná ki, s juttatná tovább a vállalkozóknak (erre várhatóan 2009 márciusától nyílik mód).
Két további tőkealapja közül az egyik számára ugyanakkor intézményi befektetők – közte a GHG Zrt.-nek régóta viszontgaranciát is nyújtó Európai Fejlesztési Bank (EIB) – nyújtanának forrást, míg a másikba magánbefektetők, hazai pénzügyi intézmények (biztosítók, bankok, nyugdíjpénztárak) szállnának be tőkével.
A 3 alapban várhatóan együttesen 80–100 milliárd forintnyi pénz állna rendelkezésre. A tervek szerint az e forrásért jelentkező cégekben a tőkealapok 25 vagy 50 százalék alatti tulajdonhányadot szereznének. A Garantiqa Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. az előzetes tervek szerint a jellemzően 5 évnyi futamidő alatt 50 százalékos megtérülést várna el a befektetett tőke után.
A számok nyelvén
A 10 millió forint önerővel rendelkező kisvállalkozásnak 100 millió forintra volna szüksége fejlesztési elképzelésének megvalósításához, ám az általa felkeresett kereskedelmi bankok piaci alapon csak 20–30 millió forint kölcsönt tudnak adni neki. A vállalkozó a Tőke Unió Program keretében így inkább 25 millió forint kedvezményes kamatozású beruházási hitelt vesz fel, amely mellé még 10 millió forint pályázati pénzt is elnyer, 44 millió forint értékben pedig kockázatitőke-partnert talál. A beruházás megvalósításához számlával igazoltan megvett tárgyi eszközök ellenértékét a későbbiekben – a javaslatok szerint – levonhatná adóalapjából.
