– Talán nem tévedek sokat, ha azt állítom, jelenleg a legfontosabb feladat az Antenna Hungária életében a földfelszíni digitális műsortovábbításra (DVB-T) való átállás. Hány háztartást érint a technológiaváltás, mennyi potenciális nézővel számolnak?
– A magyar lakosság 20-25 százalékának – 0,8-1 millió háztartás – kizárólag analóg földfelszíni vételi lehetősége van. Ugyanakkor a műholdas vagy kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők között is sok olyan háztartás van, amelyben a második, esetleg harmadik tévékészülékre már nem vásároltak előfizetést, vagy a tévénézéshez szükséges dekódert, és csak a hagyományos tető- vagy szobaantennákkal fogható műsorokat tudják nézni. Azt sokkal nehezebb megbecsülni, hogy mennyien vannak az ilyen felhasználók, de biztos, hogy a korábban említett 20-25 százaléknál jóval többen veszik igénybe a földfelszíni analóg szolgáltatást – ha nem otthon, akkor például a nyaralójukban.
– A földfelszíni digitális átállás kapcsán milyen feladatok hárulnak a felhasználókra, mit kell hozzá beszerezniük?
– A tévénézők két megoldás közül választhatnak. Az egyik lehetőség, hogy vásárolnak egy speciális jelátalakító készüléket – úgynevezett set-top-boxot –, amelyet az antennához és a meglévő analóg tévékészülékhez kell csatlakoztatni. A másik megoldás azokat érintheti, akik a tévékészülékük lecserélését tervezik, számukra járható út egy digitális adások vételére alkalmas készülék beszerzése is. Egyébként az ilyen típusú, MPEG4-es tévék és a set-top-boxok már most is elérhetők a magyarországi üzletekben. November végétől érdemes azokat az eszközöket keresni, amelyeken a MinDig Tv matrica megtalálható, ugyanis ezek biztosan használhatók lesznek az előfizetési díj nélküli földi digitális adás vételére.
– Mennyibe kerülnek az ön által említett set-top-boxok?
– Harminc-negyvenezer forinttól kaphatók. Fontos hozzátenni, hogy ezek a berendezések már alkalmasak a nagy felbontású (HD-) műsorok vételére is.
– A felhasználók számíthatnak valamilyen támogatásra ezen eszközök beszerzéséhez?
– Egyelőre nincs információnk arról, hogy az állam kívánja-e támogatni a rászorultakat. A mi feladatunk az átállás technológiai feltételeinek biztosítása mellett elsősorban az, hogy informáljuk a tévénézőket. Hatékony és széles körű tájékoztató kampányra lesz szükség, hogy a felhasználók megértsék, mit kell tenniük a szolgáltatás elérése érdekében. Más európai országokban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy nem a közvetlen támogatás jelenti az igazi megoldást. Sokkal fontosabb az, hogy a megfelelő információ eljusson a tévénézőkhöz, és hogy legyen idejük eldönteni azt, hogy megéri-e számukra a befektetés, amely az átálláshoz szükséges.
– Az első multiplexre felkerült két olyan csatorna, a Hír Tv és az ATV, amelyek nem lesznek ingyenesek. Ezekért mennyit kell majd fizetni?
– Akik az említett adók műsorát is szeretnék nézni, azoknak egy kódkártyát kell vásárolniuk, s a kódolt sugárzás vételére alkalmas set-top-boxba helyezve érhetik el a két tévé adásait. Elképzelhető, hogy a mobilszolgáltatóknál is használt feltöltőkártyához hasonló rendszert használunk majd mi is. Mivel jelenleg is tárgyalunk a részletekről, egyelőre nem tudom megmondani, hogy az árazás hogyan alakul.
– Az év eleje óta az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója.
Azóta Magyarországon is él?
– A múlt év közepén érkeztem, azóta a családom, a feleségem és két kisfiam is csatlakozott hozzám. Azt kell hogy mondjam, nagyon kellemes tapasztalatokat szereztünk, Budapest az egyik legszebb európai főváros, szerencsések vagyunk, hogy itt lehetünk.
– Milyen televíziós szolgáltatást használnak budapesti otthonukban, van esetleg DVB-T?
– Műholdas rendszerem van, amelynek keretében jó néhány francia és angol nyelvű műsort is elérhetek. Mivel nem beszélek magyarul, a nyelvi akadály egyelőre túl nagy ahhoz, hogy a digitális földi csatornákból informálódjak. Igaz, az egyik legjobb módszer a nyelvtanulásra, ha a tanult nyelven feliratozott műsorokat néz az ember, de még ehhez is előbb nyelvórákra lenne szükségem.
– Úgy tudom, hogy a „magyar kapcsolat” a kilencvenes évek közepén kezdődött. Miért is érkezett Magyarországra?
– A TdF részt vett az Antenna Hungária első, 1995–96-os privatizációs tenderén, és én képviseltem a céget ebben a projektben. Sajnos nem sikerült a privatizáció, az akkori kormány végül elállt a szándékától. Ezt követően 1998-ban tértem vissza Magyarországra, a harmadik mobillicenc iránt érdeklődő France Télécom TdF-es tanácsadójaként. A TdF 2005-ben újra versenybe szállt az Antenna Hungária megszerzéséért, de nem tudtuk végigvinni a pályázatot, mivel éppen tulajdonosváltás előtt állt a cég, és a régi részvényesek nem akartak ilyen komoly befektetést végrehajtani az eladás előtt. Az új tulajdonosok azonban 2007-ben leültek tárgyalni a privatizációs pályázaton nyertes Swisscommal, és végül mintegy 300 millió euróért sikerült megvásárolni az Antenna Hungáriát. Véleményem szerint a nagy különbség a korábbi svájci tulajdonos és köztünk az, hogy számunkra a műsorszórás az alaptevékenység, a csoportnak világos stratégiája van e szolgáltatás jövőjét illetően. A svájciaknál a műsorszórás a zömében lakossági távközlési szolgáltatások mellett csak kiegészítő tevékenység volt. A TdF tíz európai országban van jelen, és világviszonylatban is alighanem a legnagyobb vállalkozás ebben a szegmensben.
– Említette az Antenna Hungária anyavállalata, a francia TdF más európai országokban szerzett tapasztalatait. Úgy tudom, a földfelszíni digitális átállásban igazi sikertörténetnek számít Franciaország, az ön hazája. Hogyan fogadták ott a DVB-T-t?
– A megoldás igazi előnyét az ingyenesség jelenti, s ott bizonyult valóban sikeresnek ez a szolgáltatás Európában, ahol túlnyomó részt előfizetési díj nélkül tették elérhetővé. Franciaországban három és fél évvel a bevezetés után már a háztartások felében veszik igénybe a szolgáltatást. De a DVB-T az olyan országokban is eredményes lehet, ahol a háztartások nagy részének van kábeltévés vagy műholdas előfizetése. Hollandiában, ahol két-három évvel ezelőtt a lakosság 95-96 százalékának kábeltévé-hozzáférése volt, ma a lakosság tíz százaléka már a DVB-T-t választja, és véleményem szerint itthon is hasonló, emelkedő tendenciára lehet számítani a földfelszíni platform piaci részesedését illetően.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a DVB-T egy komplett értéklánc része, amelyre igen kedvező hatással van. A szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói és forgalmazói, a kormányzat, a tartalomtulajdonosok, a hirdetési piac mind profitálhat a szolgáltatásból. A teljes értéklánc méretét illetően az AH tevékenységének részesedése mindössze 5-6 százalék körül lehet, a lánc leghangsúlyosabb eleme a televíziós hirdetési piac (mintegy 80 milliárd forint évente), valamint a tévékészülékek kiskereskedelmi forgalmazásának piaca.
– Néhány nap múlva, december elsejétől a hazai tévénézők egy része már hozzáférhet a földfelszíni digitális szolgáltatáshoz. Mi a további menetrend és mennyit fordítanak erre a célra?
– Az első körben három nagyobb régióban indítjuk el a MinDig TV szolgáltatást: Budapesten és környékén, az ország nyugati részén Kab-hegy térségében, illetve Szentes környékén. Ez azt jelenti, hogy a lakosság valamivel kevesebb mint 60 százalékát fedjük le. Ezt követően, jövő december elejére lezárunk egy újabb jelentős fejlesztési szakaszt, amelynek köszönhetően a hazai lakosság 85-88 százaléka számára lesz elérhető a MinDig TV. 2010-re 94, míg 2011 végére 96 százalékosra növeljük a penetrációt. A digitális földi hálózatok kiépítésére összesen 25 milliárd forintot fordítunk az elkövetkezendő 4-5 év során.
