Üzleti tippek

Fesztiváldömping

admin
admin

2008. 09. 09. 12:00

A Sziget mellett évről évre egyre népszerűbbek a vidéki zenei fesztiválok. Ezeknél a szponzorok megállapodásai többnyire nem is annyira a helyszínhez, hanem a szervezőcéghez kötődnek.

Bekeretezett Guns N’ Roses-fotót és centire pontosan 50×100-as törölközőkészletet kért az öltözőbe a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) egyik külföldi fellépője. Az augusztus végi fesztivál szervezőinek a hasonló sztárallűrök miatt persze italból is fel kellett készülniük. Volt olyan együttes, amely konzervatív módon több rekesz sört, vagy éppen tömény italt igényelt. A legfurcsább kérés azonban nagy mennyiségű Noni Juice-ra vonatkozott, amit hazánkban általában „csodaszerként” terítenek a lelkes multi level marketing ügynökök.

Az év eddigi fesztiválos tapasztalatai alapján a SZIN rendezőinek nem kellett a csodában reménykedniük és Nonit kortyolgatniuk attól rettegve, hogy lesz-e elég látogató az eseményükön. Ahhoz képest ugyanis, hogy az elmúlt évben megszaporodtak a hasonló rendezvények, nagy részüket még így is jelentős érdeklődés kísérte. A zenei fesztiválok hazai sikerében szerepet játszhat, hogy a kisebbeket is profi csapatok szervezik, illetve az is, hogy a tapasztalatok szerint sok fiatal a nagyobb utazások helyett inkább az ilyen rendezvényekre tartogatja a zsebpénzét.

Helyi ötlet

Éppen ezért a fiatalokat megcélzó márkáknak remek alkalmat kínálnak ezek az események, hiszen klasszikus médiaeszközökkel nehezen elérhető célcsoportot tudnak megszólítani. A fesztiválokon szponzorként megjelenő cégek általában hasonló megfontolások alapján választják ki, hogy melyiken legyenek jelen. A Vodafone-nál négy szempontot vesznek figyelembe: a várható látogatói számot, a stílust, a szponzori díjat, illetve a társszponzorok körét, magyarán, hogy van-e konkurens a fesztiválon.

„Nagy vonalakban a szponzorok terén is kettéoszlik a piac, mert vannak szigetes és vannak deltafestes rendezvények. A támogatók hosszú távú megállapodásai többnyire nem is annyira a helyszínekhez, inkább a szervezőcéghez kötődnek” – említ egy gyakorlati szempontot Goneth Jácint, a Deltafest Kft. marketingvezetője. Utóbbi cég szervezi a Hegyalja Fesztivált, a BalaTONE-t, illetve együttműködik a SZIN-nel. A Sziget Kft.-hez a névadó megafesztiválon kívül a Balaton Sound és a VOLT tartozik. A szigetes rendezvényeken például a Coca-Cola, a Deltafest esetén pedig a Pepsi jelenik meg szponzorként. Szabályt erősítő kivétel a Philip Morris, amely lényegében mindegyik eseményen ott van.

Szponzorkeresés terén némileg más helyzetben van a veszprémi Utcazene Fesztivál, amit rendhagyó módon a megyeszékhely belvárosában rendeznek, ráadásul a programok ingyenesek. „Az Utcazene jellege miatt mi sajnos nem tudunk kizárólagosságot garantálni a cégek termékeire, ezért elesünk az úgynevezett beszállítói szponzorszerződésektől. A belvárosi kocsmákat és éjjel-nappalikat képtelenség lenne kötelezni, hogy csak egyféle sört vagy üdítőt áruljanak a fesztivál ideje alatt” – világít rá egy nehézségre az Utcazenét szervező Muraközy Péter, aki emellett a Balaton Sound és a VOLT programigazgatója is.

A veszprémi rendezvényen a nagy szponzorok sokszor a helybeli kirendeltségek kezdeményezésére jelennek meg. A helyi márkabolt révén lett például az egyik színpadszponzor a Vodafone, az Invitel pedig hasonló módon főtámogató. „A korábbi években a T-Mobile-tól és az OTP-től is alulról jövő kezdeményezésként kaptunk támogatást” – teszi hozzá Muraközy. Ez fordítva nem is mindig működik zökkenőmentesen. Megesett, hogy az egyik bank központjában kinézték maguknak a fesztivált, ám a veszprémi fiókigazgató lebeszélte róla őket.

Családiból extrém

Hirdetői szempontból kedvező, hogy a rengeteg fesztivál miatt a szervezők igyekeznek megkülönböztetni a saját rendezvényüket a többitől. A Hegyalja például klasszikus rockfesztivál, a programok során pedig nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. A tavalyi debreceni EFOTT helyszínén az idén rendezték meg először a Campust. „Igyekszünk kiszolgálni azt az igényt, hogy egy fesztivál a zenén kívül másról is szóljon” – magyarázza Miklósvölgyi Péter, a Campus szervezője, ennek megfelelően náluk a koncertek mellett külön humoristaszínpad és mozi is volt.

A Sziget Kft. rendezvényein belül a Sziget és a VOLT pozicionálása hasonló, mindkettőn a diákok adják a látogatók zömét. „Értelemszerűen a VOLT-ra többen jönnek a nyugati megyékből, a Szigetre pedig Budapestről” – teszi hozzá Durgó Lajos marketingvezető. Ezektől markánsan különbözik a szigetesek által az idén másodjára megrendezett Balaton Sound látogatói köre. Ez magasabb státusú és valamivel idősebb látogatókat vonz. Jól jellemzi ezt az is, hogy amíg a Szigetet és a VOLT-ot a többség tömegközlekedéssel közelíti meg, addig a Balaton Soundnál az autó a domináns.

A Balaton Sound az idei fesztiválszezon legnagyobb sikerét hozta. A 2007-es 32 ezer után az idén 88 ezerre ugrott a látogatószám. A nyitás előtt néhány nappal már nem is lehetett hetijegyet vásárolni a rendezvényre. A Zamárdiban rendezett fesztiválról a konkurensek is elismerően szólnak. „Ügyes húzás volt, felfedeztek egy piaci rést, rájöttek, hogy sokak fejében a fesztiválokhoz valamiféle részegen sárban dagonyázós kép tartozik, egyébként tévesen. Ezért rámentek a prémiumkiszolgálásra a helyszínben és az árakban is” – vélekedik Goneth Jácint. Miklósvölgyi Péter szerint a Balaton Sound sikeréhez a helyszín mellett kellett egy szigetes hátterű szervezőcsapat, akik tudtak és mertek százmilliós tételt befektetni. Illetve nagy szerepet játszik a Heineken is, amely rájuk építette tavaszi kampányának nagy részét.

Az északi parton, Zánkán rendezett BalaTONE szintén tavaly indult, ám inkább csak az idén éreztek rá jobban a közönség igényére. 2007-ben családias volt a rendezvény arculata, ami nem bizonyult különösebben sikeresnek. „Az idén rámentünk az extrém sportokra, volt egy torony, ahonnan a vízbe lehetett ugrálni, s különféle biciklistalálkozókat is erre az időpontra szerveztünk” – mondja Goneth Jácint, aki szerint az újítás bejött, és jövőre is ezt a vonalat viszik tovább.

Csocsó és jégbár

A fesztiválok eltérő pozicionálásához a hirdetők is igyekeznek alkalmazkodni. A Balaton Soundot és a VOLT-ot is szponzoráló Heine¬ken az utóbbinál a Soproni sörmárkát propagálta, illetve sörözőt, csocsó¬asztalokat telepített és rock¬kara¬oke-t szervezett. Ezzel szemben a Balaton Soundon eleve a drágább Heineken sörükkel voltak jelen, éttermet nyitottak a strandon, volt jégbáruk, a koncertek után pedig külön bulikat szerveztek. A konkurens Borsodi is hasonlóan szegmentál. A névadó sörrel olyan rendezvényeket támogatnak, ahol igényes élőzenét játszó pop-rock előadók lépnek fel. A Beck’sszel pedig a fiatal, városi partiközönséget elérő alkalmakkor jelennek meg.

A támogatás összegét utólag – például ha az előre jelzettnél kevesebb látogató volt – nem szokták lefelé módosítani a szponzorok. „Ha nem megfelelő számukra a létszám, akkor azt a következő években szank¬cionálják. Csökkentik az összeget, vagy egyszerűen kiszállnak” – mondja Miklósvölgyi Péter. Viszont fordított esetben nem nyúlnak mélyebbre a zsebükbe. Durgó Lajos szerint a Balaton Soundnál sem kérhetnek utólag több pénzt az idei szponzoroktól csak azért, mert háromszoros részvétel volt. A nagyobb támogatóktól jövőre sem, hisz például a Heinekennel ötéves szerződésük van, előre rögzített összegekkel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.